Az érhálózatot artériák, hajszálerek és vénák alkotják. Az artériák és a vénák üregét egyrétegű laphám béleli. A hámsejtek alatt rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet és simaizom található változó mennyiségben az értípustól függően. Kívülről az artériákat és a vénákat is kötőszövet borítja. Ha összehasonlítunk egymással két azonos átmérőjű artériát és vénát, azt látjuk, hogy az artériák falában több a rugalmas rost, és vastagabb az izomréteg is. Ennek következtében az artériák rugalmasak, ellenállnak a vérnyomás feszítő hatásának. A vénák viszont tágulékonyak, kevéssé rugalmasak. A vastag, többrétegű érfal miatt sem az artériák, sem a vénák fala nem átjárható az anyagok számára. Az anyagcsere a hajszálerek területén történik. A kapillárisok falát ugyanis lényegében csak egyrétegű laphám alkotja, nincs benne izomzat és kötőszövet. A vékony laphámsejtek könnyen átjárhatók egyes anyagok számára. Sok helyen apró nyílások, pórusok is találhatók rajtuk, amelyek lehetővé teszik a kis molekulájú anyagok átjutását az érfalon. A kapillárisok tehát féligáteresztő sajátságúak.

Artériák, vénák és hajszálerek szöveti szerkezete

A vérkörök

Az emberi testben az érhálózat két vérkört alkot. A kis vérkör a jobb kamrából kiinduló tüdőartériával kezdődik. A tüdőartéria szén-dioxid dús vért szállít. A tüdőben egyre kisebb artériákra ágazik szét, majd a kisvérköri kapillárisokban folytatódik. A hajszálerek falán át megtörténik a szén-dioxid leadása a vérből, és az oxigén felvétele. Az oxigéndús vért vénák gyűjtik össze, végül a tüdővéna a szív bal pitvarába torkollik. A bal pitvarból a vér a bal kamrába, majd onnan a nagy vérkör kezdetét jelentő aortába jut. A nagy vérkör artériái az egész testet behálózzák, és minden szervben, szövetben kapillárisokban folytatódnak. A kapillárisokon keresztül megtörténik az oxigén leadása és a szén-dioxid felvétele. Végül a szén-dioxidban dús vér a vénákon keresztül a jobb pitvarba jut.

Az ember két vérkörös keringési rendszere

A véráramlás

Az ember érhálózata