Agyalapi mirigy elülső lebenye

Az agyalapi mirigy elülső lebenyének mirigysejtjeiben összesen hatféle hormon termelődik. Ezek nagy része más belső elválasztású mirigyek működését befolyásolja. A pajzsmirigyserkentő hormon a pajzsmirigy hormontermelését fokozza, a mellékvesekéreg-serkentő hormon pedig a mellékvese kéregállományában levő mirigysejtekre hat.

Az agyalapi mirigy elülső lebenyében három olyan hormon termelődik, amelyek az ivari működésekre hatnak. Ezek a hormonok a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt. Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont 28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.

A növekedési hormon a szervezet számos sejt- és szövettípusára hat. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Ugyanakkor a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem változik lényegesen. A szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja. Ha fiatal korban kevés növekedési hormon termelődik, akkor arányos törpenövés alakul ki. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony, nem éri el a 140 cm-t sem. A hormon fiatalkori túltermelése arányos óriásnövéshez vezet, a testmagasság meghaladja a 2 métert.

Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a hipotalamusz egyes idegsejtjeinek hormonjai befolyásolják. Azokat az idegsejteket, amelyek hormont termelnek, neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül az agyalapi mirigy elülső lebenyébe jutnak, ahol kifejtik hatásukat.

Az agyalapi mirigy más belső elválasztású mirigyek hormontermelését szabályozza

Neuroszekréciós sejt

Óriásnövés

A világ legmagasabb embere 271 cm volt.

Agyalapi mirigy hátsó lebenye

Az agyalapi mirigy hátsó lebenye két hormont tárol. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának megőrzését. Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a felszívódó víz hígítja a testfolyadékot. A csökkenő ozmotikus koncentráció miatt kevesebb vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a vesében csökken a víz visszaszívása és több víz távozik a vizelettel. Így a fölösleges víztől megszabadulhat a szervezet.

A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető csatornáinak végén és a gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A vizelet mennyisége elérheti a napi 20 litert is. A nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta.

A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh összehúzódásában, a női orgazmus alatt is felszabadul, szerepet játszhat a megtermékenyítés elősegítésében. A szoptatás idején az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését.