Az előbél szakaszai

Az előbél részei a szájüreg, a garat, a nyelőcső és a gyomor. A szájüregben találhatók a fogak és a nyelv, valamint ide juttatja váladékát a három pár nagy nyálmirigy.

Szájüreg

A szájüreget felülről a szájpadlás határolja. Elülső része a csontos alapú kemény szájpad, hátulsó része az izmos lágy szájpad.

A nyelv a szájüreg alsó részén található izmos szerv. Az ízérzékelésen kívül hő és mechanikai ingerekre érzékeny sejteket is tartalmaz. Az érzékelés mellett a nyelvnek szerepe van a rágásban, a falatformálásban, a táplálék nyállal való összekeverésében és a nyelésben. Működése a hangképzésben is nélkülözhetetlen.

A nyálmirigyek termelik a szájüregben ható emésztőnedvet, a nyálat. A három pár nagy nyálmirigy a szájüregen kívül helyezkedik el, a szájüreget kivezető csöveik érik el. A nyál legnagyobb része víz, benne ionok és szerves anyagok vannak oldva. Kémhatása semleges vagy enyhén lúgos. Hatóanyaga az amiláz enzim, amely a keményítőt hidrolizálja kisebb-nagyobb egységekre. Az emésztőenzimen kívül nyálkaanyagot is tartalmaz, amely összeragasztja, síkossá teszi a falatot. A nyál fontos szerepe az is, hogy megvédi a szájüreg nyálkahártyáját a kiszáradástól.

A szájüreg és a nyálmirigyek

Nyelés

Nyeléskor a megrágott falat a szájüreg hátsó, összeszűkült részén, a torkon keresztül a garatba jut. A garat a tápcsatorna és a légutak közös szakasza. Ide torkollik az orrüreg és a szájüreg, innen nyílik a gége és a nyelőcső. A garatban a levegő és a táplálék útja kereszteződik. Ahhoz, hogy a lenyelt táplálék a nyelőcsőbe jusson, zárulnia kell az orrüreg és a gége felé vezető útnak. Nyeléskor a lágy szájpad felemelkedik, és megakadályozza, hogy a táplálék az orrüregbe kerüljön. A légcső felé vezető utat a porcos gégefedő zárja le. A nyelés bonyolult folyamat, sok izom összehangolt működését igényli. A falatot a garatizmok a nyelőcsőbe nyomják.

Légzéskor a levegő szabadon áramlik az orrüreg, a garat és a légcső között. Nyeléskor a felemelkedő lágy szájpad az orr-garat járatot, a hátrahajló porcos gégefedő pedig a gége felé vezető utat zárja el.

Ha valaki nyelés közben beszél vagy nevet, akkor a gégefedő mellett táplálék sodródhat a gégébe, esetleg a légcsőbe. Ez védekező reflexet vált ki, erős köhögésre ingerel. Köhögés közben a levegő nagy sebességgel áramlik ki a tüdőből, és kisodorja magával az idegen anyagot a gégéből. Súlyos esetben a félrenyelés fulladáshoz is vezethet. Ilyenkor nem a hátbaveregetés vagy a lógatás a helyes segítség, hanem az úgy nevezett Heimrich-féle műfogás alkalmazása.

A nyelés mechanizmusa

Gyomor

A gyomor a tápcsatorna legtágasabb szakasza. A rekeszizom alatt, a hasüregben helyezkedik el. Belső felszíne erősen redőzött, izmos fala tágulékony. Hosszanti, körkörös és ferde lefutású izomrétegei erőteljes keverő mozgást végeznek. A gyomor nyálkahártyájában többféle mirigysejt található. Egyik típusuk sósavat, a másik emésztőenzimet, a harmadik pedig nyálkát termel. A sósav és az emésztőenzimek erősen savas kémhatású (pH = 1-2) gyomornedvvé keverednek össze. A sósav feladata kettős: egyrészt elpusztítja a táplálékkal bejutott kórokozókat, másrészt megfelelő kémhatású közeget biztosít az emésztőenzim, a pepszin működéséhez. A gyomor mirigysejtjeiből a pepszin inaktív pepszinogén formájában jut a gyomor üregébe, és a gyomornedv savas közegében alakul aktív, működőképes enzimmé. A pepszin megkezdi a fehérjék emésztését, kisebb egységekre, peptidekre bontja azokat. A gyomor falát saját emésztőnedvének hatásától a nyálka védi meg, amely vastag, semleges kémhatású védőbevonatot képez a hámsejtek felszínén.

A gyomor tehát tárolja a felvett táplálékot, megkezdi fehérjetartalmának emésztését, és a pépessé, folyóssá vált gyomortartalmat szakaszosan továbbítja a középbélbe.

Gyomor belső felszíne

A nyelőcső perisztaltikus mozgással továbbítja a falatot a gyomor felé. A falat fölött az izomrétegek összehúzódnak, alatta pedig elernyednek, így a falat egyre lejjebb csúszik. A nyelőcső áthalad a mellüregen, átfúrja a rekeszizmot, és a gyomorba torkollik.