A vércukorszint tartós megemelkedése miatt kialakult betegség. Oka a hasnyálmirigy Langerhans - szigeteinek károsodása, inzulintermelésének megszűnése. A vércukorszint növekedése fokozódó rosszullétet, ájulást, kómát /mély eszméletvesztést/, végső esetben halált okoz.

Adrenalin A mellékvesevelő hormonja, amelynek hatása a szimpatikus idegrendszer
hatásait egészíti ki. A szervezetet megterhelő helyzetekben növeli a
vércukorszintet és emeli a vérnyomást a szívritmust, a légzésszámot, tágítja a vázizomzat ereit stb..

Az hipotalamusz nagysejtes magjaiban termelődő, a hipofízis hátsó lebenyében raktározódó kilenc aminosavból álló peptidhormon. Termelését a nemi szervek és az emlő mechanikai ingerlése fokozza. A szülés második fázisában termelődése fokozódik. Szoptatás során a tejelválasztást serkenti.

A pajzsmirigy hátsó felszínén elhelyezkedő, kötőszövetes tokba ágyazott négy darab, rizsszem nagyságú belső elválasztású mirigy. Sárga színű, tapintása tömött. A parathormon termeléséért felelős, amely a csontokból kalcium- és foszfátionokat szabadít fel, egyidejűleg a vesében fokozza a kalcium-visszaszívást, ezáltal növeli a vér kalciumszintjét.

A hipofízis elülső lebenyében termelődő hormon, melynek elválasztását a hipotalamuszban termelődő GNRH szabályozza. Nőkben ciklikusan termelődik, a tüszőérés és az ösztrogéntermelés szabályozásában van szerepe. Férfiakban folyamatos az elválasztása és a spermiumok képződését serkenti.

Cukor- és fehérjerészekből álló úgynevezett glikoproteinhormon. Az agyalapi mirigy termeli. Nőkben akut ciklikus emelkedése serkenti az érett petesejt kilökődését és a sárgatest fejlődését. Férfiakban a Leydig-sejtek tesztoszteron-termelését fokozza.

Azon hatások összessége, melyek az emberi szervezetet érik, és olyan hormonális és idegi mechanizmusokat indítanak be, melyek a védekező mechanizmus részei, a tartalékokat mozgósítják. Ilyen például a fokozott adrenalintermelés, amely a vérnyomás emelkedése, az erek összehúzódása mellett a lebontó folyamatokat serkenti.

Kilenc aminosavból felépülő peptidhormon, amelyet a hipotalamusz termel és a hipofízis tárol. Két különböző receptoron hat az erek tónusára és a vízvisszaszívásra. A teljes perifériás ellenállást meghatározó erek simaizomzatán összehúzódással növeli az ellenállást, míg a víz visszaszívásának vesében való fokozásával csökkenti az ürített vizelet mennyiségét.

(struma) A pajzsmirigy megnagyobbodása. A betegség kialakulásának számos oka lehet: jódhiány, autoimmun betegség, gyulladás, rosszindulatú elváltozások. A golyva kezelés nélkül nyomhatja a légcsövet, a hangszálakat, fulladáshoz vezethet. Egyes változatai a pajzmirigy hormontúltermelésével járnak, ennek következményei: magas pulzusszám, szívproblémák, kórosan felgyorsult anyagcsere, nagymértékű fogyás.

Speciális sejtfelszíni receptorokkal rendelkező sejtek, amelyek egy adott hormon megkötésére képesek. A hormon megkötése a célsejt működését megváltoztatja, ez a hormonális szabályozás működésének alapja.

Az agy alapi részén elhelyezkedő, a hipofízishez nyéllel kötődő belső elválasztású mirigy. Elülső lebenye (adenohipofízis) realising hormonokat termel és ezáltal szabályozza a többi belső elválasztású mirigy működését. Hátsó lebenye (neurohipofízis) a hipothalamuszban termelődött vazopresszint és oxitocint raktározza.

Golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása jód hiányában.

Az emberi hipofízisben termelődő, peptid szerkezetű hormon. A növekedési hormonnak nem csak a növekedés szabályozásában van szerepe, de az anyagcserefolyamatok lejátszódásában is, így például a vércukorszint beállításában. Termelését serkenti az éhezés, a fizikai terhelés, a stressz, és az alacsony vércukorszint. Termelését csökkenti a magas vércukorszint és az elhízás.

A nyak elülső részén, a gége és a légcső két oldalán elhelyezkedő, két lebenyből álló endokrin (belső elválasztású) mirigy. Jódtartalmú hormonokat termel, melyek közül aktív a tiroxin és a trijód-tironin. Ezek által a szervezet teljes anyagcseréjére és növekedéssel befolyással bír.

(Pancreas) Vérbő kettős elválasztású mirigy, mely a patkóbél és a gyomor között található. Külső elválasztású mirigyként emésztőenzimeket termel( lipáz, amiláz, tripszin).A hasnyálmirigyben található ún. Langerhans-szigetek, (hormontermelő sejtcsoportok) alfa-sejtjei a glukagont, béta-sejtjei az inzulint választják el.

1.) A kommunikációs kapcsolatban az egyik fél a jeladó, a másik a jelfogó. 2.) Relé, műszaki berendezés.

A hipofízis elülső lebenyében termelődő hormon, serkenti az emlőmirigyek osztódását és a tejelválasztás megindulását.

Belső fülben a csigában, zsákocskában és tömlőcskében található érzéksejtek, melyek a felszínükön elhelyezkedő stereociliumokról kapták nevüket.

Az a folyamat, amelyben az inger ingerületté alakul, majd az a központi idegrendszerben tudatosul.

A nagyagy hátulsó részén, a halántéklebenyben elhelyezkedő, összetett működésű agykérgi központ. A látóközpontban történik az agyvelőbe bejutott vizuális információ feldolgozása, az emlékképek megalkotása és a látási képzettársítások, a gondolkodás véghezvitele.

A hallószerv legkülső szakasza, tölcsér alakú járat, Két fő része van, a fülkagyló és a 2.5 cm hosszúságú külső hallójárat. A fülkagyló porcos felépítésű, és az egész külső fület bőr béleli, melynek mirigyei a fülzsír termeléséért felelnek. Szerepe a hangingerek felvétele és továbbítása.

Az egyensúlyérző szerv egyik része a belső fülben. A fej mozgásait érzékeli.

Az utóagy része, a gerincvelőhöz kapcsolódó agyszakasz.

A nyúlványos idegsejteken végighaladó elektromos jel.

Az agykéreg egy része a halántéklebenynél, ahol kialakul a hallás érzete. A hallósejtek alakítják át a hangingereket ingerületté. A hallósejtekből kétnyúlványú idegsejtek vezetik az ingerületet az agykéreg hallóközpontja felé, ahol kialakul az érzet.

Alapíz Az édes, a savanyú, a keserű és a sós ízek egyike. Ezek
keveredésével alakul ki a többi íz.

Tömlőcske Az egyensúlyérző szerv része a belső fülben. Szerepe a fej térbeli
helyzetének érzékelése.

Válaszreakció a környezet ingereire.

Dobhártya Rugalmas, kötőszövetes hártya, amelyet a külső hallójáraton
érkező hanghullámok rezgésbe hoznak. A rezgéseket a hallócsontocskák
felé továbbítja.

A garatot a középfüllel összekötő szakasz. Feladata a dobhártya két oldalán uralkodó nyomás kiegyenlítése. Nyeléskor és ásításkor nyílik meg.

A szemgolyó külső rétegének, az ínhrtyának az elülső része. Teljesen átlátszó, óraüveg szerűen előre domborodó. Fénytörő közeg. A pupillát, az íriszt és a szemcsarnokot borítja.

Az ingerek felvételére specializálódott idegsejt típus. A szervezetet kívülről ill. belülről érő hatások hozzák őket ingerületbe. Az ingerületet a központi idegrendszerbe továbbítják.

A színlátás teljes hiánya, csak a pálcikákkal történő fényérzékelés.

Az idegsejtek azon típusa, amely a választevékenységet végző szerv, azaz az effektor beidegzését végzi el. Sejttestje általában a központi idegrendszer valamely részén helyezkedik el, de előfordulhat a dúcokban is. Axonja kilép a közponzi idegrendszerből, és így közvetlenül vagy közvetetten hat az effektorra.

A hallószerv egy része, amelyet a dobüreg, a dobhártya, a hallócsontocskák és a fülkürt alkot. Feladata a fülkagylóval felvett rezgések továbbítása a belső fülbe és a hallócsontocskákon keresztül történő felerősítése.

A szem ideghártyáján a látóideg kilépési helye. Receptor sejteket nem tartalmaz.

A levegőben vagy vízben terjedő hangrezgések érzékelése.

Agytörzs Az agynak az a része, amely a nyúltagyat, a hidat és a
középagyat foglalja magában.

Pálcika A szem ideghártyájában levő receptorsejtek egyik típusa. Fényérzékenysége rendkívül nagy, ezért láthatunk igen gyenge fényben is. Éles kép alkotására és színlátásra azonban nem alkalmas.

Keserű ízű, természetes fehér kristályos alkaloid, amelynek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lázcsillapító hatása ismert. Malária gyógyszerekhez is használják. Igaz laborban szintetizálták, egyetlen ismert természetes forrása a cinkona fa kérge.

Glaukóma. Többnyire a szem belső nyomásának emelkedésével járó szembetegség, mely a látás romlásához, adott esetben a látás teljes elvesztéséhez is vezethet.

A fülkagyló és a dobhártya közötti csőszerű csatorna.

A külső vagy a belső környezetből származó hatások összefoglaló neve.

A második agyideg, a látórendszer része. A retina és az agyi központok közötti kapcsolat megteremtéséért, azaz az információ agyba való továbbításáért felel. A szem hátsó pólusából lép ki, az agyalapon részlegesen kereszteződnek, és ezután lépnek be az agyvelőbe.

Más néven gerincagy, a gerinccsatornában az öreglyuktól a második ágyéki csigolyáig tartó szerv, a csigolyák csontos burka veszi körül. Működése elválaszthatatlan az agyvelőtől. Nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti tájékokra osztható. Szövettanilag két részből áll: belül található a szürkeállomány (pillangó forma) a sejttestekkel, kívül a fehérállomány a pályarendszerrel.

Hallócsontocskák egyike, a dobhártya és az üllő közt helyezkedik el.

A szem védelmét szolgáló, erekben gazdag hártya. A szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó egy részét borítja. Nedvességéért a könnytermelés felel. A különböző mechanikai ingerek elhárítása és a nedvesség fenntartása által fejti ki védelmező hatását.

Más néven izomorsó. Az izomreceptorok az izom hosszának és feszülésének változására kerülnek ingerületbe. A vázizmokban a testtartás szabályozásában és érzékelésében van fontos szerepük.

A belső fül csontos falú csigájának egyik - hártyával borított - nyílása. Erre támaszkodik a kengyel talpa.

A térdkalács alá mért ütéssel kiváltott ingerválasz, a láb előrelendülése.

Bevésés, megtartás és felidézés szakaszokat tartalmazó állati és emberi tevékenység.

Időben előrehaladóan romló állapotot mutató központi idegrendszeri megbetegedés. Az idegsejtek mielinhüvelyének gyulladásával, az axonok és neuronok pusztulásával jár. Klinikai tünetei a látóidegkárosodás, az arcideg érzékenységének fokozódása, gerincvelő károsodása, inkontinencia.

A külső vagy belső környezetből származó inger hatására bekövetkező ingerválasz.

a lipoidok egyik típusa, molekulájában a glicerin két -oh csoportját zsírsav, a harmadika foszforsav észteresíti. a molekulának poláris és apolásis részei vannak. szerepük van pl. a biológiai hártyák képzésében stb.

Nyugalmi potenciál A sejthártya belső és külső felszíne között mérhető potenciálkülönbség a sejt nyugalmi állapotában. Értéke sejttípusonként eltérő, általában -70– -90 mV körüli érték, a membrán belső felülete negatív a külsőhöz képest.

A szájüregben elhelyezkedő izmos szerv. Hátsó része a nyelvgyök, amely a nyelvcsonton ered. További részei a nyelvtest és a nyelvcsúcs. Alsó felszínén nyálkahártyaredő, a nyelvfék rögzíti. Szerepe van a hangképzésben, a falatok fomálásában és garat felé továbbításában, valamint az ízérzékelésben van.

A nyúlványos idegsejteken végighaladó elektromos jel.

Az idegrendszer működésének alapegysége, amely érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll.

Köztiagy A középagy és a nagyagy közötti agyterület. Két fő részre
tagolható, a talamuszra és a hipotalamuszra.

Működésük alapján a szinapszisoknak két típusát különítjük el: serkentő és gátló szinapszisok. A serkentő szinapszisok jellemzője, hogy az ingerületet átadó preszinaptikus sejt végződéséből felszabaduló ingerület-átvivő anyagok hatására a fogadó idegsejt membránja depolarizálódik, és akciós potenciál keletkezik. Jellemző ingerületátvivő anyaga az acetil-kolin és a glutamát.

Szomatikus idegrendszer Az idegrendszernek az a része, amely a külvilág ingereihez való
alkalmazkodást szolgálja és a vázizmok működését irányítja.
Működése javarészt tudatos.

Valamely működés rögzített értéken tartása visszacsatolással.

Nyálkahártya ingerlésével kiváltható reflexek, melyeknek célja a szervezetet érő károsító hatások kivédése, idegen anyagok eltávolítása.

száraz vagy aszályos területeken élő növények. levelük bőrszerű, vagy szőrözött, vagy pozsgás, de hiányozhatnak is. kutikulája vastag, légzőnyílásai besüllyedtek. száruk is gyakran pozsgás.

Az utóagy része, a gerincvelőhöz kapcsolódó agyszakasz.

Az izom összhúzódását a simaizmokban a vegetatív neuronok, a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok ingerülete váltja ki. Az idegroston végighaladó ingerület ideg-izom közötti szinapszisban tevődik át az izomrost membránjára. A szinapszis felől érkező elektromos impulzus az izomrost membránjában akciós potenciált idéz elő, amely az ingerlés helétől végigterjed az izomrostmembránján. A depolarizációs folyamat hatása eljut a membrán alatt elhelyezkedő aktin és miozin fehérjeszálakól álló izomfonalakig. Hatására az összehúzékony izomfonalak aktinszálai behúzódnak a miozinszálak közé, így az izomfonal hossza megrövidül. Az összehúzódást az akciós potenciál továbbhaladása után elernyedés követi.

Adrenalin A mellékvesevelő hormonja, amelynek hatása a szimpatikus idegrendszer
hatásait egészíti ki. A szervezetet megterhelő helyzetekben növeli a
vércukorszintet és emeli a vérnyomást a szívritmust, a légzésszámot, tágítja a vázizomzat ereit stb..

Az emberi szervezetet felépítő izmok azon csoportja, melyet a szomatikus idegrendszer segítségével, akaratlagosan működtetni tudunk. Szerkezetüket tekintve harántcsíkolt izmok. Ide tartoznak pl. az alsó és felső végtag izmai, a törzsizmok, valamint a mimikai, és nyakizmok. Nem tartoznak a vázizmok csoportjába a belső szervek falában található simaizmok.

Repolarizáció A sejtmembrán nyugalmi potenciál értékének ismételt kialakulása.

A szervezet energiaraktárait feltöltő, nyugalmi helyzetre utaló életfolyamatok jelzője.

A hipotalamuszban termelődő és az agyalapi mirigyben raktározódó kilenc aminosavból álló peptidhormon a vazopresszin. Egyrészt hat az erek simaizomzatán, főleg az arteriolákon, meghatározva ezzel a perifériás ellenállást. Másrészt hatása van a vízvisszaszívásra a vesében, csökkentve ezzel a vizelet mennyiségét.

Az idegsejtek kapcsolódási helye más sejtekkel.

Depolarizáció A sejthártya nyugalmi potenciál értékének csökkenése inger
hatására.

A potenciálkülönbség a két különböző ponton mért eltérő feszültségértékek közötti különbséget jelöli. Az emberi szervezetben az ingerületek terjedésének a hajtóereje, amelynek molekuláris háttere különböző feszültségfüggő ioncsatornák nyitása és zárása, amely a két ponton mérhető feszültségek változásához vezet.

Olyan zsigeri működést szabályzó reflexműködést biztosító struktúra, amelynek a központja a gerincvelő szürkeállományában helyezkedik el. Ilyen vesz részt pl. a székelés, a vizelés stb. reflexes irányításában.