Vérátömlesztéskor a vörösvérsejtek membránjában található antigén hatású anyagoknak van jelentőségük. Az emberek különböző vércsoportokba sorolhatók annak alapján, hogy vörösvérsejtjeik felszínén milyen tulajdonságú vércsoport-antigének vannak. A vércsoport-antigének közül legfontosabbak az AB 0-, illetve az Rh-vércsoportrendszerbe tartozó antigének.

Vércsoportok gyakorisága Magyarországon Az emberek jelentős részének (kb. 85%) vörösvértestei tartalmaznak egy „Rh” jelzésű összetett fehérjét (D-antigén). Ezek a személyek Rh-pozitív ( Rh + ) vércsoportúak. Az emberek 15% -ának vörösvérsejtjein nincsen ilyen antigén, ők Rh-negatív ( Rh - ) vércsoportúak. Ha Rh-negatív embernek hibás vérátömlesztés során Rh-pozitív vért adnának, akkor a bevitt vörösvértestek Rh-antigénjei ellen immunreakció indulna meg. A nyiroksejtek felismerik az Rh-antigéneket, és antitesteket termelnek ellenük. Az átömlesztett vörösvérsejtekhez antitestek kapcsolódnak, amelyek a sejteket kicsapják, vérrögöket képeznek. Mindez a keringési rendszer összeomlásához vezet.

Az AB 0-vércsoportrendszer kialakításában is a vörösvértestek sejthártyájának anyagai vesznek részt. Akinek vörösvértestei „A” jelű szénhidrátot tartalmaznak, az A-vércsoportú, akinek „B” jelű szénhidrátot, az B-vércsoportú. Az AB-vércsoportúak esetében mindkét vércsoport-antigén megta lálható a vörösvértesteken. A 0-vércsoportú egyénekben a vörösvérsejtek membránja sem A-, sem B-antigént nem tartalmaz. Az AB0-vércsoportrendszer érdekessége, hogy mindenkinek a vérplazmájában megtalálhatók a saját szervezetéből hiányzó vércsoport-antigén elleni antitestek.

Mindezeket összevetve, az emberek vércsoportját mind az AB 0-, mind pedig az Rh-vércsoportrendszerben meghatározzák, és ennek ismeretében végzik el a vérátömlesztést.