A prokarióta sejtekben nincsenek membránnal határolt sejtalkotók, így sejtplazmájuk nem tagolódik elkülönült terekre. Egyetlen membránjuk a sejthártya, amelynek felületét betűrődések nagyobbíthatják. A sejthártya fehérjéi között anyagcsere-folyamatokat katalizáló enzimrendszerek is vannak. Enzimrendszert alkotnak például a sejtlégzés enzimjei, és a kékbaktériumokban a fotoszintézisben szereplő fehérjék. Az örökítő anyag, a DNS a sejtplazmában található. A prokarióta sejtekben egyetlen, gyűrű alakú DNS-molekula tárolja a sejtműködésre vonatkozó összes információt. A fehérjeszintézis a sejtplazmában lévő riboszómák felületén történik. A prokarióta sejtekre jellemző a szilárd sejtfal, amelynek kémiai összetétele különbözik mind a növények, mind a gombák sejtfalától. Egyes, főleg kórokozó baktériumok sejtjét nyálkás tok is borítja. Számos prokarióta élőlény sejtjén egy vagy több ostor van, amelynek szerkezete és működése alapvetően eltér az eukariótákétól.
Prokarióta és eukarióta sejtek összehasonlítása
Jellemző | Prokarióta sejt | Eukarióta sejt |
Sejtmag | Nincs | van |
A sejt átlagos átmérője | 1 mikrométer | 10-100 mikrométer |
Sejtváz | Nincs | van |
Membránnal határolt sejtalkotók | nincsenek | vannak |
Riboszómák | vannak | vannak |
DNS-állomány | 1 db. gyűrű alakú DNS-molekula, amelyhez nem kapcsolódnak szerkezeti fehérjék. | Több fonál alakú DNS-molekula, amelyekhez szerkezeti fehérjék kapcsolódnak. |