RNS típusai
Az RNS-molekuláknak három fő fajtájuk van, mindegyikük a fehérjeszintézisben játszik szerepet. A riboszomális RNS (röviden rRNS) fehérjékkel kapcsolódva a riboszómákat építi föl. A hírvivő RNS (messenger RNS, röviden mRNS) a szintézisre kerülő fehérje aminosav-sorrendjére vonatkozó információt tartalmazza. A szállító RNS (transzfer RNS, röviden tRNS) az aminosavakat köti meg, és juttatja el a riboszómákra. A fehérjeszintézis során a tRNS-molekulák „fordítják le” a hírvivő RNS bázissorrendjét a fehérje aminosav-sorrendjére. Az eukarióta sejtekben mindhárom RNS a sejtmagban képződik, és a maghártya pórusain keresztül jut ki a citoplazmába, a fehérjeszintézis helyére.
RNS-szintézis
A sejten belüli információátadás során a DNS bázissorrendje először RNS-re íródik át. A riboszómákon történő fehérjeszintézis folyamatában az RNS bázissorrendje szabja meg a képződő polipeptid aminosav-sorrendjét. Géneknek nevezzük a DNS-molekulák azon szakaszait, amelyek az RNS-molekulák bázissorrendjét, ezeken keresztül pedig egy-egy fehérje aminosav-sorrendjét határozzák meg. Az eukarióta sejtek kromoszómái több tízezernyi gént tartalmaznak.
Az RNS-szintézis során a DNS-molekula kettős hélixe egy meghatározott ponton felnyílik, és bázispárjai eltávolodnak egymástól. A szintézist végző enzim az egyik szál mellett megkezdi a DNS-minta átírását. Az RNS-szálba a bázispárképzés szabályainak megfelelően épülnek be a nukleotidegységek. A DNS guaninjával szemben citozin, adeninjával szemben uracil, citozinjával szemben guanin, timinjével szemben pedig adenin kerül a képződő RNS-be. Így tehát a DNS bázissorrendje egyértelműen meghatározza a róla átíródó RNS-molekula szerkezetét. A szintézis végén a kész polinukleotid-lánc leválik a DNS-ről, és helyreáll a kettős hélix szerkezet.
Az RNS-szintézist irányító enzim, az RNS-polimeráz felismeri a kromoszómán az átírásra kerülő gén kezdőpontját. Azonosítja azt a DNS-szálat is, amely mintaként szolgál a szintézishez. Az átírásra kerülő DNS-szálat értelmes szálnak, a másik, át nem íródó szálat néma szálnak nevezzük. Az RNS-polimeráz végighalad az értelmes szálon, és a bázispárképzés szabályainak megfelelően felépíti az RNS-molekulát. Végül felismeri a szintézis végét jelző bázissorrendet, és a képződött RNS-sel együtt leválik a DNS-ről.
Az RNS-szintézis energiaigényes folyamat, minden egyes nukleotid beépülése ATP felhasználásával jár.