A földtörténeti korok
A nagy földtörténeti korok és az ezeken belüli időszakok határait ott húzták meg az őslénytankutatók, ahol a kérdéses korú rétegben található ősmaradványok jellegében, összetételében valamilyen szembetűnő változást tapasztaltak. Így például a földtörténeti őskor/ókor határán (a kb. 544 millió éves rétegekben) szilárd mészvázzal rendelkező élőlények tömeges, mondhatni robbanásszerű megjelenése tapasztalható (az ezt megelőző korokból csak lágy testű lények lenyomatai maradtak fönn). Az okok nem pontosan ismertek. Lehetséges, hogy az addig egységes őskontinens (a Rodinia) kezdődő feldarabolódása rengeteg új, kedvező élőhelyet hozott létre sekély kontinentális partszegélyek formájában. Ezekben a tápanyagdús selfekben gyorsan szaporodott az élet, összetettebb táplálékláncok alakulhattak ki, addig nem ismert ragadozó típusokkal. Az első mészvázas leletek jellege mindenesetre arra utal, mintha a váz védekezés céljából fejlődött volna ki.
Az ókor/középkor határát viszont éppen azért húzták meg 251 millió évvel ezelőtt, mert akkoriban hatalmas kihalási hullám söpört végig a Földön. Tömeges kihalások ismeretesek más korokból is, de mértékét tekintve talán a perm végi a legnagyobb: becslések szerint a fajok 95%-át tüntette el a Föld színéről. Több kisebb mellett öt nagy kihalási hullámot tartanak nyilván az őslénykutatók, ezek közül a legutóbbi (65 millió évvel ezelőtt) jelenti a középkor/újkor határát, s ez okozta a dinoszauruszok pusztulását is.
A kihalások okai valószínűleg sokrétűek. A perm végi kihalás magyarázható pl. azzal, hogy az ókorban még több darabból álló kontinensek ismét egyesültek (létrejött a Pangea), emiatt a remek életteret jelentő selfek jó része megszűnt. Az okok kibővíthetők azzal is, hogy az 1990-es években, Szibériában hatalmas méretű vulkanizmus nyomaira bukkantak éppen a kérdéses időszakból. Ez a vulkán ún. köpenydiapír-vulkán volt, amely úgy jött létre, hogy bizonyos forró földköpeny-feláramlások alulról elvékonyították a kérget, ezen át feltört a bazalt és a jelek szerint mintegy 1,5 millió km2 területet borított be. A vulkáni tevékenység pora sötétséget és hideget, kénes gázai pedig savas esőket okoztak. Ezt viszont globális felmelegedés követhette, hiszen a légkörbe kerülő CO2 erősen fokozza az üvegházhatást. A melegedő, szárazodó éghajlat alaposan megtizedelte az addig virágkorukat élő harasztokat és kétéltűeket, viszont egyben utat nyitott a nyitvatermők és a hüllők megjelenésének.
A középkor/újkor eseményeiről a 9. hét anyagában írunk majd részletesebben.
A gombák
A gombák tankönyvben szereplő rendszere kissé elavult már, még 1968-ból származik. Azóta kiderült pl., hogy a moszatgombáknak nevezett csoport korántsem egységes és felosztották több, különálló törzsre (petespórás gombák, rajzóspórás gombák, járomspórás gombák). Ugyancsak törzsi rangot kapott a tömlős- és a bazídiumos gombák osztálya is. Az írásbeli vizsgán még a tankönyvi elveket kell alapul venni, de szóbeli vizsgákon már jó benyomást kelt, ha ismerjük a modernebb csoportosítást is:
