Az élővilág tagjait hagyományosan öt országba soroljuk, a prokarióták, az egysejtű eukarióták, a növények, a gombák és az állatok közé. A legújabb rendszertan az élővilágot három doménbe sorolja,baktériumok,archeák,eukarióták. A prokariótákat két országba sorolják, az ősbaktériumok és a valódi baktériumok közé. Ebben a beosztásban néhány csoport helyzete nem teljesen tisztázott. Ilyenek például a vírusok és a zuzmók.
Mai tudásunk szerint a földi élet kezdetén, mintegy 3,5 milliárd éve a prokariótákhoz (pontosabban az ősbaktériumokhoz) hasonló, egyszerű élőlények jelentek meg, majd ezek ősi képviselőiből alakultak ki kb. 1,5 milliárd évvel ezelőtt az első eukarióta szervezetek. A kétféle sejttípus felépítése és működése olyan nagymértékben eltér egymástól, hogy indokolt a két szerveződési típus elkülönítése. Az élővilág fejlődésében az eukarióta sejtek megjelenése eredményezte az egyik legnagyobb előrelépést, hiszen a fejlett többsejtű szervezetek kivétel nélkül eukarióták. Az első eukariótákegysejtűek lehettek, voltak közöttük termelők, fogyasztók és lebontók is. Az evolúció során a három eltérő anyagcseréjű csoportból egymással párhuzamosan alakulhattak ki a fejlettebb többsejtű szervezetek: a növények, az állatok és a gombák.
A prokarióták, az egysejtű eukarióták és a többsejtű eukarióták között egyaránt vannak termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek. Ennek az a magyarázata, hogy a termelőkautotróf anyagcseréje biztosítja végső soron az életközösség minden fogyasztója és lebontója számára a szerves táplálékot. Ugyanakkor a fogyasztók és a lebontókanyagcseréjük során szén-dioxidot és ásványi anyagokat juttatnak környezetükbe, melyeket a termelők használnak fel a szerves anyagok felépítéséhez. A termelők, a fogyasztók és a lebontók tehát eltérően, de egymást kölcsönösen kiegészítve hasznosítják a rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, ezzel biztosítják az életközösségekben, végső soron az egész bioszférában az anyagok körforgását.
Vírusok
A vírusok csak örökítő anyagból és fehérjékből állnak, szerkezetük rendkívül szabályos. Nem sejtes szerveződésűek, önálló anyagcserére és szaporodásra nem képesek, ezért valójában nem is tekinthetők élőlényeknek. Más élőlényeksejtjeibenélősködnek, annak sejtalkotóit és anyagait használják fel sokszorozódásukhoz. A fertőzés során bejutnak a gazdaszervezetsejtjeibe, és átprogramozzák azok működését. A fertőzött sejt a vírusalkotórészeit állítja elő. A folyamat végén a gazdasejt általában szétesik, elpusztul, a vírusok pedig kiszabadulnak, és újabb sejteket fertőznek meg. A vírusok mérete mindössze 20-300 nm (1nm = 10-9 m). Kivétel nélkül kórokozók, baktériumokban, növényekben, állatokban, emberben egyaránt élősködhetnek. Az emberi betegségek közül vírusfertőzés okozza többek között az influenzát, a bárányhimlőt, a kanyarót, a veszettséget, a járványos gyermekbénulást, az AIDS-et, a fertőző májgyulladást (hepatitis) stb. Rendszertani besorolásuk komoly nehézségeket okoz, hiszen pontos származásuk nem ismert. Minden bizonnyal élőlények leegyszerűsödésével alakultak ki.
Növényi vírusok
A növényi vírusokörökítő anyagaribonukleinsav (RNS). A kórokozók rendszerint valamilyen rovarkártevő (pl. tetvek, poloskák) közreműködésével jutnak be a gazdaszervezetsejtjeibe. A fertőzés következménye legtöbbször a levél és a termésfoltosodása, de nem ritka a kóros sejtburjánzás és a törpenövés sem. Az elsőként felfedezett vírus a dohánylevelénekfoltosodását okozó dohánymozaik vírus volt.
Bakteriofágok
A bakteriofágokbaktériumsejtekbenélősködővírusok. Legismertebbek közülük a T-bakteriofágok, amelyek gazdaszervezete az ember bélcsatornájában is megtalálható közönséges bélbaktérium. Örökítő anyagukDNS. A bakteriofágmegtelepedik a gazdasejt felszínén, majd a sejtfalon és a sejthártyán keresztül a sejtplazmába juttatja örökítő anyagát. A sejtbe került DNS átprogramozza a gazdasejtanyagcseréjét. A bakteriofágok gyakorlati szempontból is nagyon jelentősek, ugyanis felhasználják őket az örökítő anyag átvitelén alapuló biotechnológiai eljárásokban, például gyógyszergyártásra.
HIV
A HIV a szerzett immunhiányos betegséget (AIDS) okozza az emberben. A vírus a fehérvérsejteknek azt a típusát támadja meg, amely irányítja az ember kórokozókkal szembeni védekező rendszerét. Örökítő anyagaribonukleinsav (RNS). Felépítése más vírusokétól eltér abban, hogy a fehérjeburkon kívül a gazdasejtből származó hártyarészlet is van benne. Nagyon sérülékeny, csak a testnedvekben őrzi meg fertőzőképességét.
