Rendszertan
A rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, rendszerezésével foglalkozó tudomány. Az élővilág rendszerezésének alapegysége a faj. A fajokatrokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba soroljuk. A legközelebbi rokonságban álló fajok együttesen közös nemzetséget, a rokon nemzetségek egy családot, a közös származásúcsaládok egy rendet, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályt, a származási kapcsolatban álló osztályok egy törzset, a törzsek egy országot alkotnak. Az országok együttese jelenti az élővilágot.
Az élőlények, csoportokrokonsági kapcsolataittestük és sejtjeik felépítésének hasonlósága alapján határozzák meg a kutatók. A rendszertani csoportrangjának növekedésével értelemszerűen egyre kevesebb az odatartozó fajok megegyező tulajdonsága, de azok egyre jelentősebbek. A legnagyobb rendszertani egységekbe, az egy országba, illetve az egy törzsbe sorolt összes faj csak néhány alapvető tulajdonságban egyezik meg. Például az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatok fontos közös sajátsága, hogy külső kitines vázuk és ízekből álló végtagjaik vannak, de az ide tartozó skorpiók, bogarak és százlábúaktestfelépítése sok más, de kevésbé lényeges vonásban eltér egymástól. A növényvilágból is választhatunk példát: a zárvatermők törzsébe tartozó valamennyi növényfaj alapvető közös vonása, hogy virágaikbanzárt magház van. De ha a zárvatermők közé sorolt tulipánra, búzára vagy tölgyfára gondolunk, azok sok tulajdonságukban különböznek egymástól.
Faj | Vadrózsa | Gyöngyvirág |
Család | Rózsafélék | Liliomfélék |
Rend | Rózsák | Liliomok |
Osztály | Kétszikűek | Egyszikűek |
Törzs | Zárvatermők | Zárvatermők |
Ország | Növények | Növények |
Faj | Széncinege | Mezei pocok |
Család | Cinegefélék | Hörcsögfélék |
Rend | Énekesmadarak | Rágcsálók |
Osztály | Madarak | Emlősök |
Törzs | Gerincesek | Gerincesek |
Ország | Állatok | Állatok |
Faj
A faj a rendszerezés alapegysége. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodvatermékeny utódokat képesek létrehozni. Egy fajba soroljuk például a rendkívül különböző alakú és méretű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és szamár viszont két önálló fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvérterméketlen. Egy fajegyedei nem egyformák, közöttük jellegzetes különbségek alakulhatnak ki az eltérő környezeti feltételekhez való alkalmazkodás során. Fajon belüli rendszertani csoportok az alfaj és a változat. A természetben a fajokegyedeinépességekben, más szóval populációkban élnek.
Fajnév
A tudományos életben a rendszertani csoportok nemzetközileg elfogadott, rendszerint latin nyelvű elnevezését használják. A fajok tudományos neve két tagból áll, az első a nemzetség neve, a második pedig az adott faj egyértelmű azonosítását biztosító jelző. A tigris és az oroszlán egy nemzetségbe (Panthera) tartoznak. A tigrisfajnevePanthera tigris, az oroszlánéPanthera leo. A fajok megkülönböztetésére tehát a fajnév második tagja szolgál.
Alfaj
Fajon belül egyértelműen elkülöníthető, bizonyos tulajdonságai alapján a faj többi egyedétől megkülönböztethető csoport, amely meghatározott földrajzi elterjedési területtel rendelkezik. Az alfajok tudományos neve három tagból áll. Az első tag a nemzetségre, a második a fajra, a harmadik pedig az alfajra utal. A tigris egyik alfaja, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) Ázsia északi területein terjedt el. Szőrzete vastagabb és világosabb a déli területeken honos alfajokénál.
Változat
A változatok egy fajon belül valamely meghatározott minőségi tulajdonságukban eltérő egyedek. A jaguárnak például kétféle színváltozata van: a sárga-fekete mintázatú és a fekete színű.
Fejlődéstörténeti rendszer
A fejlődéstörténeti rendszerekben a fajokat, illetve a nagyobb rendszertani egységeketrokonságuk és származásuk alapján csoportosítják. A legfontosabb törekvés az, hogy a felállított rendszer a lehető leghívebben tükrözze az élővilág fejlődésének, vagyis evolúciójának a menetét. A rendszerezők ma már nemcsak alaktani, testfelépítési sajátosságokat vizsgálnak a rokonság és a származás felderítésére, hanem összehasonlítják az örökítő anyag szerkezetét és az anyagcsere-folyamatokat is. Az egyes rendszertani csoportok származási kapcsolatainak szemléltetésére szolgál a törzsfa.
Mesterséges rendszer
A hasonló, néhány önkényesen kiválasztott elv szerint felépülő rendszereketmesterséges rendszereknek nevezzük. Az első rendszerek kivétel nélkül mesterséges rendszerek voltak, hiszen a kor tudományos ismereteinek megfelelően elsősorban a külső, alaktani hasonlóság alapján csoportosították az élőlényeket. Kényszerűségből még ma is használnak még ilyen rendszereket, például a baktériumok csoportosítására, ahol a rendszerezés alapja a sejt alakja.