Több mint 500 millió éve jelentek meg a tengerekben egy azóta már rég kihalt állatcsoport tagjai, a háromkaréjú ősrákok. Testük hosszirányban három karéjra tagolódott. Páncéljukbamész rakódott, ami a ma élő rákokra is jellemző. Az elnevezésük ettől eltekintve mégis megtévesztő, mert egyéb tulajdonságaik miatt valójában nem sorolhatók a rákokosztályába. Növekedésük során többször vedlettek. Levetett páncéljaikmaradványai nagy mennyiségben halmozódtak fel az üledékes kőzetekben. A kövületekből arra következtethetünk, hogy sok-sok fajuk óriási egyedszámban élt a földtörténeti óidő tengereiben. Az egymást követően lerakódott üledékrétegekben a háromkaréjú ősrákok más és más formáinak maradványai találhatóak, így megállapítható, hogy evolúciójuk milyen úton haladt, és következtetni lehet a vizsgált kőzet korára is. A háromkaréjú ősrákok kb. 220 millió éve, a földtörténeti óidő végén haltak ki.