A tüskésbőrűek törzsébe csak tengeri állatok tartoznak, például a tengeri sünök és a tengeri csillagok. Bőrükhámszövete alatt lapos mészlemezek találhatók. A tengeri sünökön ezek mozdulatlanul összenőnek, merev tokot képeznek az állat körül. A többi tüskésbőrűnél a bőrmészlemezei mozgathatóan illeszkednek egymás mellé. A mészlemezekhez kívülről mésztüskék csatlakoznak, innen ered a törzs elnevezése. A tüskék a hozzájuk kapcsolódó izmokkal mozgathatók. Egyes fajoknál a tüskékméreganyagot tartalmaznak.
A tüskésbőrűek testének szimmetriáját általában álsugarasnak mondjuk, mivel külsőleg legtöbbjük sugarasanszimmetrikusnak látszik, a belső szervek elrendeződésére azonban a kétoldali szimmetria jellemző. Dúcidegrendszerük van.
Tüskésbőrűek mozgása
A tüskésbőrűek teste bőrizomtömlővel mozog. Ezen túl szervezetükben kialakul egy sajátságos csőhálózat, a vízedényrendszer. Ez a külső környezettel kapcsolatban levő, tengervízzel töltött csatornarendszer. A vízedényrendszernek a test felszínén a tüskék közé kinyúló, hosszúkás részei a tapadókorongban végződő, mozgékony lábacskák (tömlőlábak). A lábacskákkal az állat az aljzaton megkapaszkodva helyét változtathatja, és egyes fajoknál a zsákmány megragadása is ezek segítségével történik.
A mésztüskék is apró izmokkal mozgathatók.
Tüskésbőrűek képviselői
A tengeri csillagokragadozók, főleg csigákat, kagylókat fogyasztanak. Szájnyílásuk az aljzat felé tekint, végbélnyílásuk pedig a test ellentétes oldalán, fölfelé nyílik. Egyes tengeri csillagok a kagylók falánk ragadozói. Ezek támadásától az osztrigatenyésztő telepeket féltve védelmezik.
A tengeri sünökmindenevők, az aljzaton megtapadó apró állatokkal és moszatokkal táplálkoznak.