Pókszabásúak táplálkozása

A pókszabásúak kevés kivétellel ragadozó állatok. Szájnyílásuk nagyon szűk, ezért általában csak folyékony táplálékot fogyaszthatnak. Szájszervük a csáprágó, amely a zsákmány megragadására szolgál. Méregmirigyükváladékával bénítják meg zsákmányukat, majd legtöbbször felszivattyúzzák annak testnedveit. A méregmirigy védekezésre is szolgálhat, amikor valamilyen ragadozó támad az állatra. Az emésztésben fontos szerepet játszik a középbéli mirigy.

Pókszabásúak légzése és keringése

Légzőszervük a rovaroknál már megismert légcsőrendszer mellett lemezes tüdő is lehet. A pókszabásúaklemezes tüdeje a potrohban található, ürege levegővel telt. Falán nagy mennyiségű vérnyirok áramlik át, ez szállítja a légzési gázokat a sejtek és a tüdő között. Nyílt keringési rendszerük éppen ezért elég fejlett.

A pókok

fonalA pókok a pókszabásúak legismertebb képviselői. Testükön a szelvényességnek már nyoma sincs. Fejükön 4 pár pontszem található. A csáprágó végén nyílik a méregmirigy kivezető csöve, így a zsákmány megragadásakor azonnal bele is juttatja a méreganyagot.

A pókok többségére jellemző a hálószövés. A háló úgy készül, hogy a potrohon levő szövőszemölcsök folyékony váladéka a húzás következtében fonallá alakul, és a levegőn megszilárdul. A fonalakat a pók a lábain levő szövőkarmokkal szövi hálóvá. Ha a kifeszített hálóba belegabalyodik egy rovar, a pók megérzi a háló rezgéseit, odaszalad, és végez zsákmányával.

Skorpiók

A skorpiók a legősibb pókszabásúak. Fejükön ollószerűfogókészüléket viselnek, potrohuk utolsó szelvénye pedig hegyes tövist alkot. E tövis hegyén nyílik méregmirigyük vezetéke. A skorpiók zsákmányukat ollójukkal ragadják meg, majd potrohukat a hátuk fölött előregörbítve méregtövisüket az áldozatba döfik. A trópusokon élő egyes nagyobb termetű skorpiókmérge az emberre is veszélyes. Hazánkban nem fordulnak elő.

Skorpió

Atkák

Az atkák is pókszabású állatok, ám fejtoruk és potrohuk egységes testté olvadt össze. Méretük apró, gyakran 1 milliméternél kisebbek. Sok fajuknövényi élősködő, ezek növények megbetegedését idézhetik elő. A növénytermesztésben gyakran védekezni kell ellenük. Az atkák közé tartoznak a kullancsok is, amelyek madarak és emlősállatokvérét szívják. Ezek az állatok terjesztik az emberi agyvelőgyulladásvírusát és a Lyme-kórt okozó baktériumot. Némelyik atkafaj képviselői gerinces állatok vagy az ember bőrén megtelepedve kellemetlen betegséget, például rühöt okoznak.