törzs
A törzs a nagyobb rendszertani kategóriák egyike, az egy törzsbe sorolt élőlényeket tovább oszthatjuk osztályokba, rendekbe, családokba, nemzetségekbe. A törzseket országokba sorolhatjuk.
autotróf
Olyan élőlények, amelyek anyagcseréjük során a környezetükben található egyszerű szervetlen anyagokból, szén-dioxidból, vízből és ásványi sókból külső energia (fény-, kémiai) felhasználásával képesek szerves anyagokat előállítani.
nemzetség
Az élőlények rendszerezésénél használt egyik rendszertani kategória. Növényeknél a család és a faj közötti szintet jelöli, állatoknál a család és a nem közt helyezkedik el.
rendszertan (taxonómia)
Az élőlények csoportosításával, rendszerezésével foglalkozó tudomány.
eukarióta egysejtűek
Azok az élőlények, amelyek sejtjeiben valódi, a sejtplazmától maghártyával elhatárolt sejtmag van. A sejtmagon kívül sejtplazmájukban még sokféle sejtalkotó (pl. színtest) található. Az élőlények nagy része ebbe a csoportba tartozik (egysejtű eukarióták, növények, állatok, gombák)
gazdasejt
A szervezet valamely sejtje, amely a kórokozók (elsősorban vírusok) szaporodásának helye, és számukra életfeltételeket biztosít. Vírusok a gazdasejten kívül nem mutatnak életjelenségeket. A vírus a fertőzés során arra készteti a gazdasejtet, hogy saját anyagaiból új vírusokat állítson elő, amelyek kiszabadulva további sejteket fertőznek meg.
alfaj
Faj alatti rendszertani egység,a termesztett v. tenyésztett élőlényeknél azonos a fajtával.
bakteriofágok
A bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok. Külső fehérjeburokból és benne DNS vagy RNS örökítőanyagból állnak. A bakteriofág megtapad a baktérium sejtfalán és bejuttatja örökítőanyagát. Ezután a baktérium megkezdi a vírus örökítőanyagának megsokszorozását, és a fehérjeburok előállítását, végül összeállnak az elkészült új vírusok. A baktériumsejt elpusztul és a keletkezett bakteriofágok kiszabadulnak.
lebontók
Az életközösségek azon tagjai, amelyek szerves maradványokkal, szerves hulladékokkal táplálkoznak. Nagy számban élnek például a talajban és a vizekben. A baktériumok és a gombák jelentős része a lebontók közé tartozik.
ország
Az élőlények rendszertani kategóriákba való besorolásakor használt egyik legnagyobb gyűjtőfogalom az ország. Régebben három országba sorolták az élőlényeket: a növények, az állatok, és a gombák országába. Manapság hét országot különítünk el: növények (Plantae), állatok (Animalia), gombák (Fungi), Amőbák (Amoebozoa), valamint a Chromalveolata, a Rhizaria, és az Excavata nevű országokat.
állatok
Állatoknak nevezzük azokat az állatok országába tartozó, többsejtű, heterotróf, eukarióta élőlényeket, melyek egyedfejlődésük során átmennek a bélcsíra állapoton. Többségük rendelkezik az aktív hely- vagy helyzetváltoztatás képességével. Ivarsejtjeik haploidok, melyek meiotikus osztódással keletkeznek. Sejtjeik kollagént termelnek. Nem képesek a lizin aminosav előállítására. A szivacsok kivételével az állatok idegrendszerrel rendelkeznek.
ősbaktériumok
(Archaeák) Prokarióta szervezetek, de nem baktériumok. Az élővilág egyik doménjét alkotják. (A domén a legmagasabb szintű rendszertani kategória. Három domén van: a baktériumok, az ősbaktériumok, és az eukarióták doménje.) Az ősi földi körülményekhez hasonlító körülmények között (mocsarakban, tengerek mélyén, hőforrásokban, forró-savas körülmények) is megélnek. Fejlődésük korán különvált a valódi baktériumok evolúciójától. Sejtfaluk is eltérő.
baktériumok
A prokarióta élőlények közé tartoznak a baktériumok. Kozmopolita szervezetek, az egész bioszférában megtalálhatóak. Vannak köztük szabadon élők (talajban, vizekben), de sok közülük más élőlényekkel él kölcsönhatásban. Anyagcseréjük változatos, vannak autotróf (fotoszintetizáló vagy kemoszintetizáló) illetve heterotróf (pl. parazita) baktériumok. Előfordulnak kórokozó (patogén) fajok is, pl. lépfene, kolera, pestis, TBC, szifilisz, szalmonella kórokozói. Leginkább gömb, pálcika, vagy csavart alakúak. A baktériumok sejtfallal rendelkeznek, nincs sejtmagjuk nincsenek sejtszervecskéik, a maganyaguk körkörös DNS, amely diffúzan helyezkedik el a sejtplazmában. Egyeseknél nyálkás tok alakul ki fehérjékből, illetve szénhidrátokból, amely a baktériumsejt védelmét szolgálja. Ostorral és csillókkal rendelkezhetnek, amelyek segítségével aktív mozgásra képesek.
gombák
Az élővilág evolúciójának önálló fejlődési útján fejlődő élőlények. Egysejtűek vagy gombafonalas felépítésűek. Kivétel nélkül heterotróf táplálkozásúak: szaprofitonok vagy paraziták.
nyálkagombák
Az Amoebozoa országba tartozó gombaszerű szervezetek, nem valódi gombák. Testük gyakran egyetlen sejtből áll, ez azonban sok sejtmagot is tartalmazhat, sejtfalak nélkül (plazmódium). Méretük a több négyzetmétert is elérheti. Amőbaszerű mozgással haladnak. Sejtfaluk gyakran cellulózból áll. Baktériumokkal, korhadó faanyaggal, avarral táplálkoznak fagocitózis segítségével.
endocitózis
Endocitózis Az aktív transzport egyik formája. A sejt olyan anyagfelvétele, amiben sejthártya egy részletébe
csomagolva jut be a citoplazmába a sejten kívüli térből az anyag.
emésztőüregecske
A ostoros moszatok és az állati egysejtűek sejtalkotója. A sejtszáj, sejtgaraton át felvett tápagyag ebben bontódik le. Benne a kémhatás savasból lúgossá válik az emésztés során.
zöldszíntest
Zöld színtest Kettős membránrendszert tartalmazó sejtalkotó, amely fotoszintézisben részt
vevő festékanyagokat (pl. klorofillok) tartalmaz. Belsejében membránból
álló gránumok találhatók.
sejtszáj
A táplálékfelvétel helye egyes egysejtű szervezetekben, például az ostorosmoszatokban és a papucsállatkákban.
papucsállatka
Heterotróf eukarióta egysejtűek, méretük 50-350 mikrométer, fénymikroszkóppal láthatók. A sejtet csillók veszik körül, melyek egyrészt szinkronban mozogva biztosítják a mozgást, másrészt a táplálékot a szájnyílás felé irányítják. Más egysejtűekkel táplálkozik, ő maga pedig sokféle állat tápláléka. Jelegzetes szervecskéje a két darab, egymással ellentétes fázisban összehúzódó lüktetőűröcske.
penészgombák
Többségében a járomspórás gombák törzsébe, a fejespenészek közé sorolt valódi gombák. Lebontó (szaprobionta) vagy esetenként parazita gombák. Sokféle enzimet termelnek, melyek egy részét a gyógyszeripar használja fel, így pl a penicillint, amely fontos antibiotikum.
spóra
1.) A gombák, a moszatok, a mohák és a harasztok ivartalan szaporító sejtje. 2.) Egyes baktériumok kitartó alakja, nincs köze a szaporodáshoz.
bazidium
A gombák egyik osztályának nevét adó jellegzetes szaporító szerve. A gombafonal végén négy ivartalan szaporítósejt, un. bazidiospóra jelenik meg, amit rendszerint a szél terjeszt.
kalapos gombák
A bazídiumos gombák közé tartozó gombák, melyek termőtestének részei a tönk és a kalap. Spórákkal szaporodnak. Vannak köztük ehetők, mérgezők és fogyasztásra alkalmatlanok is. Termőtestük fontos táplálékforrás nemcsak az emberek, de egyes állatok számára is.
együttélés (szimbiózis)
Populációs kölcsönhatás, mely mindkét résztvevő fél számára kölcsönösen előnyös. Szimbiózis pl.: a zuzmót létrehozó alga és gomba együttélése, a korallpolipok endoszimbiózisa zooxanthellákkal (zöldalgákkal), egyes növények és gombák mikorrhizás kapcsolata.
lebontó (szaprofita)
Az életközösségek azon tagjai, amelyek szerves maradványokkal, szerves hulladékokkal táplálkoznak. Nagy számban élnek például a talajban és a vizekben. A baktériumok és a gombák jelentős része a lebontók közé tartozik.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)