(1809-1882)

Angol természettudós. Egyetemi tanulmányainak befejeztével 1831-36 között egész életére és munkásságára kiható Föld körüli hajóutat tett inspiráálója. Jelentős növénytani, állattani és őslénytani anyagot gyűjtött és számos fontos megfigyelést végzett. Ezeken a tanulmányutakon gyűjtött adatait, valamint az állattenyésztés és a növénytermesztés több évszázadon át felhalmozott tapasztalatait összegezve dolgozta ki az élővilág fejlődésére vonatkozó elméletét. 1839-ben lett a Royal Society tagja. 1859-ben jelent meg legjelentősebb összefoglaló műve: A fajok eredete a természetes kiválasztás útján vagy A létért való küzdelemben előnyhöz jutottak fennmaradása (The Origin of species by Means of Natural Selection or the Preservation of Favoured Races int he Struggle for Life). Darwin elmélete szerint a fajokpopulációin belül az egyedeknek különféle változatai vannak. A változatok között küzdelem, versengés folyik a szűkös erőforrásokért, a fennmaradásért. A versengés során a legrátermettebb egyedek jutnak a legtöbb táplálékhoz, a legjobb élőhelyekhez, és ők hozzák létre a legtöbb utódot is. A rátermett egyedek nagyobb valószínűséggel történő fennmaradása, a hasonló tulajdonságú egyedekelszaporodása fokozatosan átalakítja a népesség összetételét. Ez a természetes kiválasztódás lényege. A népesség különböző változatokhoz tartozó egyedei egyre jobban különböznek egymástól, míg végül a különbségek olyan nagyok lesznek köztük, hogy a változatokból új fajok alakulnak ki. Darwin az evolúció alaptörvényeit az emberi faj kialakulására is érvényesnek tartotta.

Darwin evolúciós elmélete óriási hatást gyakorolt korának filozófiai, társadalmi és erkölcsi nézeteire, alapjaiban változtatta meg a természettudományos gondolkodást.

Darwin, Charles

Darwin, Charles