Hámszövetek felépítése
A
Csillós hengerhám fénymikroszkópos képe
hámszövetek az állatoktestének külső és belső felszíneit borítják. A felületen sorakozó sejtek szorosan illeszkednek, sejt közötti állomány alig van. A hámszöveteket felépítésük és működésük szerint csoportosítjuk.
Felép
ítés szerint egy- és többrétegű hám különböztethető meg. Az egyrétegű hámszövetekben a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett. Az ilyen hámszövet nem nyújt nagymértékű védelmet, de a különféle anyagok elég könnyen átjuthatnak rajta. Az egyrétegű hámszöveteket felépítő sejtek alakja szerint lap-, köb- és hengerhámoka
t különböztetünk meg. A lapos sejtekből álló egyrétegű laphámon keresztül könnyen történhet anyagleadás vagy –felvétel. Ilyen szövet borítja például az állatoklégzőfelületét és a hajszálerek falát. A hengerhám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövet alkotja a gerinctelen állatok kültakaróját. Egyes esetekben a hengerhám felszínét csillók borítják. A kis termetű állatok, például az örvényférgektestfelületét borító csillós hám működése az állathelyváltoztatását biztosíthatja. Más esetekben a csillózat a hám felületére került sejteket vagy szemcséket továbbsodorja. A kagylóknál például csillós hám juttatja a táplálékot a szájnyílásba.
A többrétegű hámszövetek egymás fö
lött több sorban elhelyezkedő sejtjei hatékonyabban védik az alattuk levő szöveteket, de az anyagok számára nehezen átjárhatók. A többrétegű hámszövetek alsó sejtjeiosztódnak, majd a felület felé tolódva általában egyre laposabbá válnak. A felszíni sejtekben egyes állatcsoportok képviselőinél szaruanyag halmozódik fel. Az elszarusodott sejtek fokozatosan elhalnak, leválnak. Az ilyen, többrétegű elszarusodó hámszövetek igen jól ellenállnak a sérüléseknek és a víz átjutását is gátolják. Többrétegű hámok csak gerinces állatokban fordulnak elő.
Hámszövetek funkciója
A hámszövetek működése igen sokféle lehet, melyek közül kettőt emelünk ki. A fedőhámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen például a bőr hámrétege. A m
Külső elválasztású mirigy
irigyhám sejtjeiváladékot termelnek, amely a sejtekből távozik, leadásra kerül. A külső elválasztású mirigyekből az összegyűlt váladék a kivezető csövön keresztül jut a testkülső vagy belső felszínére. A bőr mirigyeinek váladéka (pl. a verejték) a külső testfelszínre juthat, a tápcsatorna mirigyeinek váladéka (pl. a nyál) pedig a belső testfelületre, a bélcsatorna üregébe. A belső elválasztású mirigyekváladékai, a hormonok a testfolyadékba, vérbe kerülnek leadásra, ezzel jutnak el a szervezet többi sejtjéhez. A hormonok ugyanis más sejtek működését befolyásoló hatóanyagok.
A felszívóhámok egyes anyagok felszívását végzik. A középbél belső felszínét bélelő felszívóhám részt vesz a megemésztett tápanyagokfelszívásában.
Az érzékhámok különleges felépítésű sejtjei meghatározott ingerek felvételére szolgálnak. Ilyen hámszövetek az érzékszervekingerfelvevő felületein találhatóak, például a szemgolyó belsejében.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
