Az alapszövetek közös jellemzője, hogy a növényi szervekben a bőrszövet és a szállítószövet között helyezkednek el, kitöltik a szervek belsejét. Csoportosításuk felépítésük és működésük alapján történik. Az alapszövetek közé tartozik a táplálékkészítő, a raktározó, a szilárdító, a kiválasztó és a víztartó alapszövet.
Táplálékkészítő alapszövet
A táplálékkészítő alapszövet feladata a fotoszintézis, sejtjeiben sok zöld színtest található. A sejteket vékony sejtfal határolja, amely könnyen átjárható a gázok és az oldatok számára. A sejtek között levegővel telt sejt közötti járatok vannak, amelyek a gázcserenyílások légrésén keresztül tartanak kapcsolatot a külvilággal. A táplálékkészítő alapszövet a zöld növényi részekben, főként a levelekben található.
Raktározó alapszövet
A raktározó alapszövet nagy, gömbölyded sejtjeiben sok zárvány található. A zárványokban sz erves anyag raktározódik vízben oldhatatlan formában. A raktározott anyag leggyakrabban keményítő, de lehet olaj és fehérje is. Fejlett raktározó alapszövet található a magvakban és a raktározásra módosult szervekben, például a gumókban, a hagymában, a gyöktörzsben, a karógyökérben.
Szilárdító alapszövet
A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala erősen megvastagszik, a differenciálódott sejtek gyakran elhalnak. Az edénynyalábokban mindig találhatók szilárdító szöveti rostok. A farész és a háncsrész csöv eit háncsrostok, illetve farostok támasztják. A rostok erősen megnyúlt, vastag falú, elhalt sejtekből állnak. A farostok és a háncsrostok nem a szállító szövethez, hanem a szilárdító alapszövethez tartoznak. A rostnövények háncsrostjait a textilipar hasznosítja. A len rostjaiból finomabb, a kenderéből durvább, de erősebb vásznat készítenek.
Kiválasztó alapszövet
A kiválasztó alapszövet a növényi anyagcsere végtermékeinek tárolására szolgál. A narancs héjában illóolajtartók, a pongyolapitypang szárában tejcsövek, a fenyőkben gyantajáratok tárolják az anyagcsere végtermékeit.
Víztartó alapszövet
A száraz helyeken élő növények szára, levele gyakran tartalmaz víztartó alapszövetet. A sejtekben a vizet erősen kötő nyálkaanyag található. A kövirózsák húsos levelében, a kaktuszok vaskos szárában nyálkaanyagokhoz kötve nagy mennyiségű víz raktározódik. A kis mennyiségű, rendszertelenül érkező csapadék felhasználására és tárolására szolgáló víztartó alapszövettől duzzadt szerveket pozsgásnak nevezik. A kövirózsának tehát pozsgás levele, a kaktusznak pozsgás szára van.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
