A
hajtásos növények szállítószövetének elemei a vízben oldott anyagok szállítására alkalmas, hosszúkás, csőszerű képződmények. Felépítése és működése alapján a szállítószövet két részre: a farészre és a háncsrészre tagolódik. A farész a vizet és a benne oldott ionokat továbbítja a gyökértől a többi szerv felé. A háncsrész a vízben oldott szerves anyagokat szállítja, általában a levelektől a többi szervhez. A szállítószövet elemei a növényi szervekben edénynyalábokba rendeződnek. Az edénynyalábok hozzák létre a levelek és a virágszirmok erezetét.Farész
A farész szállító elemei, a vízszállító csövek elhalt sejtek. Fejlődésük során erősen megnyúlnak, sejtplazmájukat és sejtmagjukat elveszítik. A sejteket elválasztó sejtfalak egy része lebomlik, így az egymást követő sejtek hosszú csövekké olvadnak össze. A sejtfalakba szilárdító anyagok épülnek, ezért a vízszállító csövek sejtfala nagyon vastag, ürege pedig szűk. A vízszállító csövek a talajból felszívott víz és ásványi sók szállítása mellett a növényi test szilárdításában is fontosak.
Háncsrész
A háncsrész szállító elemei, a rostacsövek sejtplazmával bélelt, élő sejtek. Kialakulásuk során a sejtek erősen megnyúlnak, és az egymásra épülő sejteket apró nyílásokkal áttört rostalemez választja el. A rostacsövek a szerves anyagok oldatait szállítják a növényben. Az edénynyalábok háncsrészében a rostacsövekhez élő alapszöveti sejtek, ún. kísérősejtek csatlakoznak.
Edénynyalábok
A szállítószövet elemei, a farész és a háncsrész kötegekbe, edénynyalábokba rendeződnek. Az edénynyalábok behálózzák a növény testét, összeköttetést teremtenek a szervek között. Az összetett nyalábokban háncs- és farész is van, az egyszerű nyalábokban pedig csak az egyik, vagy csak a másik típusú szállítóelem figyelhető meg. A nyílt edénynyalábokban a szállítószövetek mellett osztódószövet, kambium is van, a zárt edénynyalábokban nincs. Az összetett nyalábokban a háncsrész a szár felszíne, a farész pedig a szár közepe felé néz.