A bőrszövet a hajtásos növények testének felszínét borítja. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, védik a szervek belső sejtjeit. A bőrszövet nemcsak elhatárol, hanem összeköttetést is teremt a külvilággal, mert rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le. A hajtást és a gyökeret borító fiatal bőrszövet rendszerint egyetlen sejtréteg vastagságú. A sok évig élő, fás szárú növények törzsét, ágait nem egy sejtrétegű bőrszövet, hanem vastag, többrétegű, elhalt sejtekből álló kéreg borítja.

A levél és a lágy szár bőrszövete átlátszó, átengedi a fényt a fotoszintézist végző alapszöveti sejtekhez. A sejtek külső felszínén vízzáró réteg, úgynevezett kutikula található, amely aka A hajtás bőrszövete dályozza a párologtatást, védelmet nyújt a kiszáradás ellen. A hajtás bőrszövetének jellemző részei a gázcserenyílások, ezeken keresztül történik a gázcsere és a párologtatás. A gázcserenyílások légrését két babszem alakú zárósejt fogja közre. A bőrszövet sejtjei közül csak a zárósejtekben vannak zöld színtestek. A zárósejtek víztartalmától függően a légrés kinyílik vagy bezárul. Ez teszi lehetővé a növények gázcseréjének és párologtatásának szabályozását.

A hajtás bőrszövetének felszínén gyakran találhatók növényi szőrök. A száraz területeken élő növények, például az ezüstfa, a molyhos tölgy stb. levelének fonákját borító szőrök csökkentik a párologtatást. A kora tavaszi növények levegővel telt szőrei fontosak a hőszigetelésben. A pongyolapitypang termése a bőrszöveten levő repítőszőrök segítségével terjed. A gyapot magjának repítőszőreit a textilipar pamutanyagok készítésére hasznosítja.

A gyökér bőrszövetét nem borítja kutikula és gázcserenyílások sincsenek rajta. Jellegzetes sejtjei a megnyúlt, hosszúkás gyökérszőrök, amelyek nagymértékben növelik a gyökér felszínét. A felületnövekedés azért jelentős, mert a gyökér bőrszövetén keresztül történik a víz és a vízben oldott ásványi anyagok felvétele a talajból.