Madarak mozgása

A madarakcsontozata igen könnyű, szivacsos szerkezetű. A mellső végtagcsontváza a szabályos ötujjú végtaghoz képest megváltozott, szárnnyá alakult. Repülés közben a szárny mozgatása nagy erőkifejtést igényel. A fejlett repülőizmok eredéséhez a szegycsonti taraj biztosít jókora felületet. Két lábon járnak, ezért hátsó végtagjaik felépítése is sajátosan alakult

Madarak bőre

A tollak a bőr származékai. A kontúrtollak a test külső borítását alkotják. Tollágaikathorgacskák kapcsolják össze, ezért viszonylag szilárdak, de mégis könnyűek. A s zárny és a farok nagy kontúrtollai a repülésre és a kormányzásra szolgálnak. A kontúrtollak alatti pehelytollakban a tollágak nem kapcsolódnak össze, közöttük megreked a levegő, ezért a pehelytollak rétege jó hőszigetelő. A madarakállandó testhőmérsékletű állatok, és ennek — az idegrendszerhőszabályozó központjain kívül — egyik biztosítéka a tollazat is. Az állandó testhőmérséklet is hozzájárul a madarak széles körű előfordulásához.

Madarak légzése

A madarak légzése A repülés fokozott izommunkája sok energiát igényel. A hatékony légzés a madarak számára rendkívül fontos, hiszen így juthatnak elegendő oxigénhez, és ezzel energiához. A gerincesek közül a madarak légzése a legfejlettebb. Tüdejükben mind be-, mind kilégzéskor történik gázcsere, ezért ezt kettős légzésnek nevezzük. Mindkét tüdőhözlégzsákok kapcsolódnak, amelyek levegőtartalmuk miatt a test sűrűségét csökkentik. Belégzéskor a légutakon, vagyis a légcsövön, főhörgőkön át kerül be a levegő a tüdőszétágazócsőhálózatába, a hörgőkbe és a hörgőcskékbe. A hörgőcskékből nagyszámú léghajszálcső ered. A levegő ezeken áramlik keresztül és a légzsákokba jut. A léghajszálcsövek falát vérerek hálózzák be, itt megy végbe a gázcsere. Kilégzéskor a légzsákokból a tüdőn keresztül áramlik vissza a levegő a külvilágba. Ekkor a léghajszálcsövek felületén ismét történik gázcsere.

Madarak keringése

A fejlett légzés fejlett vérkeringéssel párosul. A madarakszívében a két kamra között teljes a válaszfal. Ezért kis és nagy vérkörük tökéletesen elkülönül egymástól, a vér nem keveredik. Az intenzív izomműködés biztosításában és az állandó testhőmérséklet fenntartásában a fejlett keringésnek is fontos szerepe van, hiszen a vér szállítja az oxigént, amely a szövetekben az energia felszabadításához és a hőtermeléshez szükséges.

A két vérkör elkülönülésének köszönhetően a bal szívfélen csak oxigéndús, a jobb szívfélen pedig csak szén-dioxidban gazdag vér áramlik át.

Madarak táplálkozása

A madaraktáplálkozási szervrendszere is módosult. Szájnyílásukatcsőr határolja. A csőr anyaga könnyű szaru, alakja a táplálkozás módjának megfelelő. Foguk soha nincs – a súlyos fogazat a repülést nehezítené. A madarak kialakulásakor a fej mozgékonyságát nehezítő, súlyos fogazat eltűnt. A szájüregből a táplálék a nyelőcsövön át a raktározó begybe jut, majd a gyomorba. A madarakgyomrakétüregű. A begy tartalma először a mirigyes gyomorba kerül, ahol elkezdődik az emésztés. A gyomortarta lom ezután a zúzógyomorba jut. Ennek falában erős simaizomzat található, amely összemorzsolja a már felpuhult táplálékot. A középbélben lezajlik az emésztés és a felszívódás. Az utóbél végső szakasza kloáka.

Madarak szaporodása és egyedfejlődése

Minden madármeszes héjú tojásokkalszaporodik, amelyeket testük melegével költenek ki a kotlás során. Általánosan jellemző rájuk a fejlett ivadékgondozás, amely az utódok biztonságosabb felnevelését teszi lehetővé. Ezért a madarak a hüllőkhöz képest sokkal kevesebb tojást raknak.

A fészeklakó madarak csekély tollazattal, önálló táplálkozásra képtelenül kelnek ki a tojásból. Az ilyen fiókák még elég sokáig a fészekben maradnak. A fészekhagyó madarakfiókái a tojásból kikelve szinte azonnal képesek követni anyjukat, önállóan táplálkoznak. A fészeklakó–fészekhagyó sajátság elsősorban azzal függ össze, hogy kikeléskor az utódok helyzete mennyire védett. A magas fák lombkoronájában rejtve fészkelő madárfajok esetén jellemző a fiókákfészeklakó életmódja, míg például a talajszintenfészkelőkutódai általában fészekhagyók. A fészeklakó madarak általában kevesebb tojást raknak.

Madarak idegrendszere és érzékszervei

A madarak idegrendszere és a repüléshez szükséges érzékszerveik rendkívül fejlettek. Repülő életmódjuk ismeretében nem csoda, hogy szemük feltűnően nagy, látásuk kitűnő. Agyuk a testméretükhöz képest nagy. Ez biztosítja azt a bonyolult idegrendszeri szabályozó működést, amely a repülés közben történő tájékozódáshoz, a mozgások finom összerendezéséhez kell.

Az állandó testhőmérséklet biztosítéka az idegrendszer hőszabályozó központja. Ez hangolja össze a szervezethőtermelését és hőleadását, ami az állandó testhőmérséklet kialakulását eredményezi.

A madártojás szerkezete