A kőkorszak kezdeti szakaszában az emberek gyűjtögető-vadászó életformát folytattak. Kisebb létszámú, állandóan vándorló közösségekben éltek. Amikor egy területen elfogyott a rendelkezésre álló élelem, a kis csapat más vidékekre vándorolt, ahol újabb táplálékhoz juthatott.
Mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdődött a mezőgazdásági termelés: a növénytermesztés és az állatok háziasítása. Mezőgazdasággal foglalkozó elődeink letelepedtek, életük egyre biztonságosabbá vált. Ennek következtében a népesség száma jelentősen növekedett. Létrejöttek az első falvak. Ebben az időben finom, csiszolt kőeszközöket használtak. Az emberek földbe ásott kunyhókban laktak, vagy állatbőrrel fedett, szilárd vázú sátrakat készítettek. Az „épületek” általában kör alaprajzúak voltak.
10–12 ezer évvel ezelőtt az ember történetében forradalmi változás következett be. Egyre inkább állandósult a helyhez kötött, letelepedett életforma és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termelés fellendülése. Számos állatot háziasítottak, sok növény termesztése indult meg. Ezzel egy időben megkezdődött az építkezésre és tüzelésre használatos fa kitermelése. A gazdasági fejlődés következtében egyre nagyobb települések alakultak ki. Megváltozott a házépítés módja is. A kör alapterületű épületek helyet ekkor kezdtek el négyszögletes alapú házakat emelni. Kőszerszámokat gondosan megmunkálták, kerámia tárgyakat is készítettek. Megindult a különböző foglalkozású emberek közötti árucsere.
A nagyobb városok népessége 7-8 ezer évvel ezelőtt kezdett növekedni. A fémek közül elsőnek a réz használata terjedt el, ezért ezt a kort rézkorszaknak nevezzük. A réz mellett azonban továbbra is használták a követ, valamint díszítőtárgyakat készítettek elefántcsontból, sőt aranyból és ezüstből is, ahol ezek az anyagok rendelkezésre álltak.
A fémfeldolgozás kb. 4000 éve, a bronzkorszakban általánossá vált. A bronz jól megmunkálható, önthető, keménysége és élettartama nagyobb, mint a rézé. A fémipar megjelenése növelte a városok lakosságát, és további munkamegosztást hozott létre, ami a kereskedelem fellendüléséhez vezetett. A lakóházak mellett megjelentek a templomok és a középületek is. A városfalak a külső támadás elleni védelmet szolgálták.