A közlekedést lehetővé tévő úthálózat színvonala, a pályaudvarok, repülőterek állapota alapvető jellemzője egy ország vagy akár egy település minőségének. A közlekedés fejlesztése a területfejlesztés egyik legfontosabb összetevője, amely az érintett térség fejlődésére kettő hatást gyakorol: egyrészt értéknövelő hatású, másrészt környezetkárosító.

A pozitív hatása, hogy a földterület felértékelődik, mert a terület könnyebben, gyorsabban megközelíthetővé válik, ezért könnyebben bekapcsolható az ország vagy egy régió gazdasági és kulturális életébe. Zsúfolt városi utak

Negatív hatás, hogy az utak és a közlekedési csomópontok építése más célra is hasznosítható területet vesz el (pl. a mezőgazdaságtól). A környezetkárosító hatás mértékét a megvalósítás során csökkenteni lehet füvesítéssel, fák és bokrok ültetésével, zajvédő falak építésével, korszerű technológiák alkalmazásával. A pálya-felszámolások esetén a korábban kivett terület helyreállítását jogszabályi előírás teszi kötelezővé.

Közúthálózatunk kiépítettsége hosszát és minőségi mutatóit illetően Európa átlagával összehasonlítva elmaradottnak tekinthető.

Harmincezer kilométernyi úthálózatunknak 77,2 százaléka összekötő és bekötőút, 8,3 százaléka elsőrendű főút, 14,5 százaléka másodrendű főút. Az autópályák hossza 2003-ban 553 km volt. Ezen az úthálózaton több mint 300 ezer tehergépkocsi teljesíti az összes áruszállítás 54 százalékát, míg a vasút részesedése az áruszállításban csak 31 százalék (a fennmaradó részen a csővezetékes és a vízi szállítás osztozik).

Továbbá ezt a közúthálózatot (és persze a városi utakat) veszi igénybe közel két és fél millió személygépkocsi, aminek egyenes következménye a gyakori torlódás és az olykor igen hosszú utazási idő.

Nagyváros körüli úthálózat Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az útépítés soha nem tud lépést tartani a forgalmi igényekkel. Az újabb utak a forgalom növekedését generálják. Ezt már több évtizeddel ezelőtt megállapították. Minden új autópálya, amelyet azért építettek, hogy a már meglévő forgalmi gondokat megoldja, új forgalmat hoz létre, amelyek újabb forgalmi torlódásokat eredményeznek. A közúti forgalom által okozott súlyos károk és veszteségek mérséklésére egyértelmű alternatíva a vasút fejlesztése.

Magyarország gépkocsiállománya nem mondható nagynak, de a közúthálózat teherbírását kétségtelenül meghaladja.

Problémát jelent azonban, hogy az állomány átlagos életkora 2003-ban 11,7 év volt. Az idősebb autóknak ugyanis egyrészt nagyobb a meghibásodási valószínűsége, másrészt kisebb a biztonsága, harmadrészt pedig nagyobb a károsanyag-kibocsátása. Vigasztaló tény azonban, hogy emelkedik a 3 évesnél fiatalabb gépkocsik aránya.