Valaha egy falusi portán alig keletkezett hulladék, mert elődeink szinte mindent felhasználtak a ház körül. Napjainkra az ipari termelés és az emberek életmódjának, szokásainak megváltozása miatt a gazdaságban és a háztartásokban nap mint nap óriási mennyiségű hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladék a szemét. Ennek legjellemzőbb összetevői a papír, a textil és az egyéb elbomló (szerves) anyagok, az üveg, a műanyag, a fém és egyéb szervetlen anyagok (salak, hamu, törmelék), valamint egyéb anyagok (csont, fa, bőr, gumi).

Nagyvárosi hulladékhegyek

A legtöbb szilárd hulladék az Amerikai Egyesült Államokban keletkezik, lakosonként évente 744 kg, összesen 178 millió tonna. Svédországban 317 kg/fő, évi 2,5 millió tonna szemét képződik. A szomszédos Ausztriában ez az érték 211 kg/fő, illetve 2,5 millió tonna.

Magyarországon évente összesen 114 millió tonna szilárd és folyékony hulladék keletkezik, ebből 90 millió tonna ipari és mezőgazdasági eredetű. Hazánkban tehát 24 millió tonna települési hulladék képződik évente, ennek nagy része (20 millió tonna) azonban szennyvíz. A szilárd utcai és háztartási szemét mennyisége 4 millió tonna. Egy főre mintegy 400 kg szilárd szemét jut.

A háztartási hulladék mennyisége és összetétele az adott ország fejlettségétől és az emberek életmódjától függ. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a papír, a karton és az egyéb csomagolóanyagok aránya a szemétben. Tanulságos összehasonlítani egy átlagos kuka tartalmát egy gazdaságilag fejlett és egy elmaradott ország nagyvárosában.

A szervezetten gyűjtött települési szilárd hulladékot csak a fővárosban mérték rendszeresen. A mérési eredmények alapján nyomon követhető a települési szilárd hulladék éves mennyiségének növekedése:

1950-es években 220 kg/fő/év

1980-ban 314 kg/fő/év

2000-ben 400 kg/fő/év

A hulladék térfogata nőtt, azaz egyre nagyobb mennyiségű szemetet kell elszállítani. A gáztüzelésre való áttérés miatt a salak, hamu részaránya ugyan csökkent, de jelentősen nőtt a műanyag és papír mennyisége a szemétben.