A kábítószereket többek között ún. hangulatoldó hatásuk miatt alkalmazzák az emberek. A kábítószerek csökkentik a szokatlan élethelyzetek okozta feszültségeket, szorongást, oldják a gátlásokat. Elterelik a figyelmet az egyéb stresszkeltő tényezőkről, például megszüntetik a vizsgadrukkot (egyetemi hallgatók), mérséklik a versenylázat (sportolók – pl. sportlövészek), segítenek elfelejteni a rossz emlékeket (pl. szerelmi csalódás).

A kábítószereket többek között boldogság- és örömérzetet okozó hatásuk miatt alkalmazzák az emberek. Az ilyen hatású kábítószerek molekulaszerkezete hasonlít az agy idegsejtjeiben képződő természetes „boldogságmolekulák”, az endorfinok szerkezetéhez. Ha ilyen drog (pl. morfin) kerül a szervezetbe, akkor az endorfinokhoz hasonló hatás alakul ki.

Fontos tudni, hogy ezek a mesterséges „boldogságmolekulák” a természetes örömök és sikerek utáni vágyat szüntetik meg, ezzel általános érdektelenséget, lelki elszegényedést okoznak. Mindez hosszú távon összeegyeztethetetlenné válik a mindennapos életvitellel, és a társas kapcsolatok szétrombolásához, a társadalomból való kirekesztéshez vezet.

A hallucináció olyan, a központi idegrendszerben lejátszódó fizikai és pszichikai változás, amely érzékelési zavart, külvilági inger nélküli érzékelést, érzékcsalódásokat, rövid ideig tartó álmokat okoz. A hallucináló valósnak ítéli meg látomásait.

Az érzékcsalódás fajtái:

• látási (pl. falon rohangáló pókok, megelevenedett tárgyak)
• hallási (pl. furcsa hangok, zörejek; ismert személyek a megszokottól eltérő hangon szólítják meg)
• szaglási (pl. kellemes vagy kellemetlen, furcsa szagokat érezhet ok nélkül, vagy kellemetlen szagúnak érez kellemes illatokat)
• ízlelési (pl. furcsa ízérzés, hideg ételeket érez forrónak)
• tapintási (pl. viszketésérzés következtében véresre vakarhatja magát)
• kóros szervérzéssel járó állapot (pl. súlytalanság, lebegés érzése; úgy érzi megáll a szíve, vagy éppen ellenkezőleg szapora szívverést tapasztal; megsemmisülés érzése).

A pozitív (kellemes érzetet keltő) és a negatív (félelmet keltő) érzékcsalódások egyaránt vezethetnek tragédiához. A droghatás alatt álló személyt meseszerű, valóságos élményként megélt kényszerképzetei, rémálmai akár öngyilkosságba is kergethetik. A kellemes hallucinációk olyan „emberfeletti tulajdonságok” érzésével tölthetik el a kábítószer hatása alatt álló embert, ami életveszélyes cselekvésekre készteti (pl. a repülés képességének érzése, aminek hatására az önkontrollját teljesen elvesztett kábítószeres kiugrik egy toronyház tizedik emeleti ablakából).

Az érzékcsalódások következtében a fogyasztó környezetére is veszélyessé válhat. Kis híján így halt meg egy balatoni szórakozóhelyen egy kikapcsolódni vágyó fiatal lány, akire golyóstollal támadt egy LSD mámorban úszó tizenéves, mert azt képzelte, hogy a lány az ő életére tör.

A kábítószer fogyasztása következtében fellépő érzékcsalódások formái:

• vizuális jelleg
• túlérzékenység a külső ingerekre, az érzetek jelentőségének fokozódása
• a normális érzetek megváltozása (nagyítva, kicsinyítve vagy eltorzítva lát; a térbeli érzékelés zavarai; a tárgyak alakjának, színének megváltozása)
• tartós utóképek, a korábbi és a jelen érzeteinek összeolvadása (szinesztézia), a tárgyak határának elmosódása
• álomszerű állapot, a korábbi és a jelen érzeteinek összemosódása, a beteg a „kozmosz” részének érzi magát; az egyén saját személyiségére vonatkozó szubjektív tudatzavara (deperszonalizáció), egyfajta tudathasadás
• fokozott kreativitás érzése
• szavakkal ki nem fejezhető, nagy felismerések érzése.

A hallucinációt okozó szereket felsorolt hatásaik miatt művészdrogoknak is nevezik, hiszen számos művészeti alkotás született valamilyen drog hatása alatt (pl. dadaisták, szürrealisták). Manapság a könnyűzenei műfaj művelői körében azért is nagy jelentőséggel bír a kábítószer fogyasztása, mert az nem csak műveikre, hanem rajongótáboruk jellemformálódására is jelentősen hatással van.

Egyes kábítószerek jellemző hatása, hogy fokozzák a fogyasztó fizikai és szellemi teljesítőképességét. Hatásuk alatt a kábítószer használója nem érez fáradtságot, nem alszik el, csökken az éhség- és szomjúságérzete. Szervezetében aktiválódik a szimpatikus idegrendszer: légzésszáma fokozódik, szívverése felgyorsul, vérnyomása emelkedik, vázizmainak vérellátása megnő, zsigeri szerveinek vérellátása pedig csökken. Mindezek következtében szervezetének energiatartalékai fokozatosan kimerülnek. Ha ez az állapot hosszú ideig fennmarad, akkor a kontrollálatlan energiafelhasználás a végkimerülésig fokozódhat, és a keringés felborulása súlyos szervkárosodásokat okozhat (pl.: veseinfarktus, májkárosodás, bélelhalás stb.). Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy a látszólag teljes képtelenségnek tűnő végkimerülés diagnózisát kell megállapítania az orvosnak az ilyen anyagokat használóknál.

Az élénkítő hatású drogok a „huszonegyedik század” legnépszerűbb kábítószereivé váltak, mivel fogyasztóik nincsenek tisztában tényleges hatásaikkal. Legtöbbjük úgy gondolja, hogy nem is kábítószerek, mivel használatuk közben tudatuk tiszta marad, csak fáradtságuk megszűnését és hangulatuk feldobottságát élik meg. E két tényező a mai zenei divat és szórakozás két alappillére. Az éjjel szórakozni induló társaságok reggel 8-9 óráig tartó 10-12 órás monoton tánc után még felkeresik a hajnalban nyitó, elsötétített helységekben rendezett ún. “After Party”-kat, ahol időérzéküket teljesen elveszítve délután 2-3 óráig is táncolnak. Ma már nem ritkaság a 24-48 vagy akár a 72 órán át tartó „techno-party”, az ún. „may-day” sem.

A fiatalok körében már népszerűbbek az élénkítő drogok az alkoholnál. E tény mögött két fontos ok húzódik meg. Az alkoholfogyasztással ellentétben a drogfogyasztás a szokványos közúti rendőri rutinellenőrzéssel nem mutatható ki. Ezenkívül a színvonalasabb szórakozóhelyeken alkoholmámorban úszni anyagilag nagyobb kiadást jelent, mint bevenni a biztos és hosszan tartó, „fáradhatatlan, feldobott hangulatot” eredményező kábítószert.

A serkentő drogok lényeges és veszélyes mellékhatása, hogy megszüntetik a szomjúságérzést. A tánc közben sok folyadékot veszítő szervezet megfelelő folyadékpótlás hiányában pedig kiszárad. Zárt, fűtött helyen tánc közben akár 3 liter vizet is lehet veszíteni 6 óra alatt. A kiszáradás tünetei a legmagasabb víztartalmú idegszövetben, pontosabban az agyban jelentkeznek először. Az agy vízvesztése olyan mértékű lehet, hogy a drog hatása alatt álló fiatal tánc közben szinte egyik pillanatról a másikra elveszítheti az eszméletét. Megfelelő orvosi segítségnyújtás hiányában percek alatt kómába zuhanhat, majd beállhat a halál. Az ilyen esetek száma az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett, ezért nagyon fontos az ilyen módon szórakozó fiatalok felvilágosítása. Ha már a szer elhagyására képtelenek, akkor legalább gondoskodjanak a megfelelő folyadékpótlásról!

Ráadásul nem ritka, hogy a szórakozóhelyek tulajdonosai - a haszonszerzés nem titkolt szándékával – elzárják a mellékhelyiségekben a vízcsapokat, az ásványvizek árát pedig jelentősen megemelik, ezzel próbálják pótolni az alkoholfogyasztás visszaeséséből származó jövedelem kiesésüket. Angliában ilyen esetekben, akár két évre is bezáratnak egy szórakozóhelyet, míg Magyarországon ez a probléma egyelőre még nem megoldott.