A kábítószer-használat leggyakoribb oka a fiatalok konfliktuskezelő képességének gyengeségében rejlik. A kábítószert általában valamilyen konfliktus „megoldására”, elfeledtetésére próbálják felhasználni.

Szülők közötti konfliktusok

A szülők közötti konfliktusoknak, a családi veszekedéseknek, verekedéseknek, a szülők válásának gyakori következménye a gyermek drogfogyasztása. A veszekedések hátterében ráadásul sokszor az alkohol áll. Az is tény, hogy a válások gyakorisága nagyobb a serdülőkorú gyermekeket nevelő családokban, és a család felbomlását az amúgyis kritikus fejlődési szakaszban levő kamaszok nehezebben dolgozzák fel. Ugyanakkor nagyon rossz hatással van a gyermekek lelki fejlődésére a szülők a kényszerű együttélése is a folyamatosan zajló családi viták, a gyanakvó, feszült légkör, az értelmetlen vádaskodások miatt.

Szülő-gyermek konfliktusok

A serdülőkorú gyermek sokszor érzi úgy, hogy gondjait, problémáit nem értik meg otthon. A kamasznak nagy szüksége van a szülői megértésre, segítségre, hiszen érett, önálló döntésre még nem minden esetben képes. Számos kérdésben természetesen a szülők döntenek, de megfelelő kapcsolat hiányában a gyermekek gyakran nem fogadják el döntésüket, ami konfliktusokhoz vezethet. Gyakori, hogy a szülők nem fordítanak elegendő időt gyermekeikre, pedig a családi szeretet és gondoskodás fontos védelmet jelent a drogfogyasztással szemben. A szülők nemtörődöm magatartása ebből a szempontból is súlyos következményekkel járhat. Problémák forrása lehet a szülők túlzott törődése is, hiszen gyermeküket nem nevelik önállóságra, és a döntésképtelen, akaratgyenge személyiség könnyebben kerül a drogdealerek és a rossz példát mutató kortárs csoportok befolyása alá.

Gyerek-gyerek konfliktusok

A testvérek közötti kapcsolatnak rendkívüli fontossága lehet a „drogkarrierben”. Minden gyermek életében van egy olyan időszak, amikor az idősebb testvér viselkedése példaértékű, meghatározó. Gyakori, hogy a fiatalabb testvér az idősebbtől tanulja el a drogozást, vagy a bátyja – nővére zsebében talált drogot próbálja ki először.

Iskolai, munkahelyi konfliktusok

Gyakran az iskolában, munkahelyen átélt konfliktusok vezetnek a drogfogyasztáshoz, a függőség kialakulásához. Serdülőkorban a közösségbe való beilleszkedés nehézségei, az iskolában támasztott túlságosan magas követelmények okozhatnak feszültségeket, szorongást. A serdülőkből álló közösségekben gyakori, hogy kiközösítik, megbélyegezik egy-egy társukat, akinek nincs elég ereje megküzdeni velük, és emiatt súlyos lelki válságba kerül. Az utóbbi években a megnövekedett ifjúsági munkanélküliség, az életcél és az önmegvalósítás hiánya a drogkarrier szempontból is komoly problémát jelent.

Baráti körben kialakuló konfliktusok

Serdülőkorban meghatározó jelentősége van a barátok viselkedésének a drogfogyasztás elkezdésében, hiszen a barátok véleményét, tanácsait a serdülők könnyen és szinte fenntartás nélkül elfogadják. A barátok mintaértékű magatartását alátámasztja az a tény, hogy a drogos fiatalok az első kábítószer adagot legtöbbször ismerősüktől, barátjuktól – barátnőjüktől kapják és fogadják el. A baráti körön belüli rivalizálás is komoly veszélyforrás, hiszen a kamaszok mindenben túl akarnak tenni a másikon.

Párkapcsolatból adódó konfliktusok

A félénk, gátlásos fiatalok társkeresésében komoly gondot okoz az ismerkedés. A kellő elszántság megszerzéséhez, a feszültség enyhítéséhez pedig egyszerű megoldásnak tűnik a félelmet, szorongást oldó drogok „bevetése”. Az elutasítás miatt fellépő bánat elől is sokan menekülnek alkohol- vagy drogmámorba. A már létrejött párkapcsolatok is sok konfliktussal járhatnak együtt (pl. az egymáshoz való alkalmazkodás nehézségei, a kölcsönös megértés hiánya). A partner droghoz való viszonya is meghatározó a drogkarrier szempontjából. Sajnos nagyon gyakori, hogy a drogfüggő lányok partnerüktől kapják az első adagot.

A hajlamosító tényezők gyakorlatilag ugyanazok, mint amelyek más szenvedélybetegségekre is hajlamossá tesznek:

• sikerélmény hiánya az iskolában és a baráti körben, tanulási nehézségek, kudarcérzés
• agresszív magatartás
• befolyásolhatóság
• a szülőkkel való rossz kapcsolat,
• elidegenedés a családtól és a kortársaktól,
• az érzelmi támogatás és megértés hiánya

A fogyasztás gyakoriságának szempontjából megkülönböztetjük a következőket:

• Az alkalmi droghasználók mintegy 80%-át jelentik a fogyasztóknak. Csak kipróbálják a drogot, de nem válnak drogfüggővé. Ezen a ponton még könnyen vissza lehet fordulni a szenvedélyek kialakulása felé vezető úton, hiszen "csupán" az elhatározáson és az egyén döntésén múlik, mit cselekszik.
• Függőségtől szenvedők, nem tudnak meglenni a drog által létrehozott "feldobott" állapot nélkül, annak ellenére, hogy többnyire tisztában vannak a veszélyeivel. Ettől kezdve beszélünk drogos karrierről, amikor a visszafordulás esélyei kétségessé kezdenek válni, és a változás önerőből, vagy baráti segítséggel már aligha elképzelhető, azaz szakszerű beavatkozásra, terápiára, orvosi, pszichológiai segítségre van szükség.
• A szükséges - egyre növekvő - adag megszerzése minden mást maga alá rendel, átalakulnak az életvitel megszokott keretei, a baráti kör. A függőség kialakulása általában több hónapos, rendszeres droghasználat következménye. Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, amikor az orvosi beavatkozás, a kontrollált feltételek mellett zajló megvonás nélkülözhetetlenné válik, tehát a fentiek közül az utolsó periódusokban.
• A függőség kialakulása általában több hónapos, rendszeres droghasználat következménye – eltekintve (de nem elfeledkezve!) néhány kemény drogtól, amelyek akár már az első alkalmazást követően is függőséget alakíthatnak ki. A függőség azért jön létre, mert a drog használata kellemes közérzetet, feldobottságot okoz, a drogfogyasztó ennek elérésére vágyik.

Tudjuk, hogy sohasem reménytelen teljesen a visszatérés a testi-lelki egészséget szolgáló életvezetéshez, mivel az élet megőrzése, az élet vágya olyan biológiai alaptörvény, amely minden élőlény számára természeti parancs, minden ember legalapvetőbb szükséglete: „az élet élni akar” mondják. A megtehető lépések különbözőek ugyanakkor a szerint, hogy egyeseket mi fordított e törvénnyel szembe, illetve milyen készségeik hiányoznak ahhoz, hogy megvalósítsák elképzeléseiket, milyen módon tanultak meg védekezni rossz közérzetükkel szemben.

A divat több szempontból is fontos tényezője lehet a kábítószerezésnek. Köztudott, hogy a különböző zenei stílusokhoz más-más típusú drogok fogyasztása kapcsolódik. A technohoz az élénkítő szerek (speed, extasy) és egyes hallucinogének (LSD), az alternatív zenei irányzatokhoz a cannabis származékok, míg a keményebb műfajokhoz (heavy-metal, hardcore) az injektálható kábítószerek (heroin).

Nagyon sokan látszólag minden ok nélkül, heccből, a divat nyomásának engedelmeskedve választják a kábítószert. Ez a tény önmagában igazolja a drog elleni komolyabb felvilágosító munka szükségességét, mert büntethetősége ellenére a drogfogyasztás a dohányzáshoz és a mértéktelen alkoholfogyasztáshoz hasonlóan, kezd kultúránk nehezen befolyásolható részévé válni. A kábítószer-fogyasztás ugyanakkor az előbbieknél lényegesen veszélyesebb a függőség könnyebb és gyorsabb kialakulása miatt.

Egyes kábítószertípusok maguk is saját divatot teremtenek azáltal, hogy időről időre új színben és formában jelennek meg, folyamatosan fenntartva ezzel az irántuk tanúsított érdeklődést. Ezek az úgynevezett „designer” drogok formatervezett alakjukkal, változó összetételükkel új fejezetet nyitottak a drogfogyasztás történetében (pl. extasy tabletta, LSD tartalmú bélyegek).

A serdülőkorú fiatalok eszményképei gyakran a rock sztárok és a filmcsillagok, akik közül többen a kábítószer rabjai. Rendszeres kábítószer-fogyasztás miatt halt meg például Janis Joplin, Jim Morrison, Elvis Presley, Bon Scott, Keith Moon, Kurt Cobain, Brian Jones.