Az ergonómia az embert helyezi a termelés, a munkavégzés középpontjába. Célja a szűkebb és tágabb munkakörnyezet, a gépek, munkaeszközök emberhez igazítása, az emberi adottságoknak lehető legjobban megfelelő munkaeszközök és munkakörnyezet kialakítása, annak érdekében, hogy a munkát végző személy a lehető legmagasabb teljesítményt érje el, képes legyen megőrizni, illetve munkája során tovább fejleszteni szellemi és fizikai teljesítőképességét, megőrizni egészségét, biztonságát, testi épségét.

Az ergonómia célja az is, hogy megkönnyítse a munkát végző ember feladatellátását és biztosítsa tevékenységének hatékonyságát. A hatékonyság ergonómiai értelmezése széles körű, azaz nemcsak az éppen végzett munkatevékenységre terjed ki, hanem arra is, hogy hosszú távon a munkavégzés során ne lépjenek fel egészségkárosító hatások, és a lehető legkisebb legyen a balesetek kockázata is. Az ergonómia alkalmazásának sikere megmutatkozik a termelékenység növekedésében, és az ember munkavégző képességének hosszú időre szóló megőrzésében, sőt növelésében. Az ergonómia feladatai közé sorolható az emberi hibák, az emberi tévedések csökkentése is.

Ergonómiai probléma, ha a munkafeladat, a munkahelyek és a munkakörnyezet, illetve a munkát végző ember nem felelnek meg egymásnak. Az ergonómiai problémamegoldás célja, hogy az emberi igényeknek jobban megfelelő munkaköröket és munkahelyeket tervezzünk. Ehhez az alábbiakat célszerű figyelembe venni:

• olyan munkafeladatot kell tervezni, amely megfelel a dolgozó ember képességeinek, adottságainak, szakismereteinek, érdeklődésének, szakmai tapasztalatainak, és biztosítja a képességek és a tudás fejlesztését is
• olyan munkafeltételeket kell biztosítani, amelyekben a dolgozó ember az adott felkészültségével, egészségi állapotával, személyiségjegyeivel hatékonyan tud dolgozni, mégpedig olyan ráfordítással, mely egészségét és munkavégző képességét nem károsítja (megfelelő a teljesítmény-igénybevétel arány). Emellett a munka nem jelent veszélyt testi épségére, munkafeladatai biztonságosan, baleseti veszély nélkül végezhetők
• olyan legyen a teljesítmény elismerése és a munka díjazása, amely a végzett munka jellegének és a munkát végző ember egyéni ráfordításának megfelel (anyagi motivációk kielégítése).

Az ergonómiai problémamegoldás folyamatos odafigyelést igényel a munkafeltételekre a munkahely vezetői részéről, és feltételezi a résztvevők aktív közreműködését az ergonómiai problémák feltárásában és megoldásában.

Az ergonómiai elemzés célja, hogy meg lehessen határozni az ember helyét és szerepét a rendszerben, valamint fel lehessen tárni az emberi tevékenységet és annak hatékonyságát befolyásoló tényezőket. Az elemzés során fel kell térképezni az ember egészségét veszélyeztető tényezőket, a hatékony munkavégzés feltételeiben a hiányosságokat, azok tényleges vagy várható következményeit, valamint az ember-gép-környezet jellemzőit. Az elemzés során a rendszer céljainak ismeretében meg kell fogalmazni az ember szerepét, a tevékenységéhez szükséges feltételeket és a munkavégzés során fellépő terhelő hatásokat. Az elemzésnek arra is ki kell térnie, hogy értékelni lehessen a szervezetben az ergonómiai elvek betartását a munkafeltételek kialakításában.

Az ergonómiai fejlesztők tevékenysége az emberi tényezőt figyelembe vevő komplex munkahelyi rendszerek kialakítására irányul. Az ergonómiai tevékenység alapvetően fejlesztő munka, amely során az ember-gép-munkakörnyezet rendszer elemeinek összehangolása történik. Célja a munkatevékenység eszközeinek, feltételeinek emberhez igazításával a rendszer működési hatékonyságának növelése, vagy a munkát végző személy munkavégző képesség csökkenésének, illetve egészségkárosodásának megakadályozása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. A változó munkahelyi feltételek és a műszaki változások miatt az ergonómiai fejlesztések nem véglegesek, hanem rendszeres felülvizsgálatot igényelnek.

Az ergonómiai elemzés és fejlesztés a már meglévő, működő rendszerekben utólag dolgoz ki javaslatokat az ergonómiai problémák megoldására. Mivel a rendszer elemei adottak, megváltoztatásuk, fejlesztésük csak kompromisszumok árán valósítható meg, csak részben van lehetőség az elemzés során feltárt problémák megoldására. Ha még az ember-gép-környezet rendszerek nem léteznek, a tervezés fázisában optimális kialakításuk kidolgozásával megelőzhetők az ergonómiai problémák, illetve minimális szinten tartható megjelenésük.