Az érzések zűrzavara kifejezés jól megfelel a korai serdülőkort jellemző lelkiállapot leírására. Ez nyilvánul meg abban is, hogy sokaknál romlik a teljesítmény, felerősödik a szorongás és az agresszió, valamint gyakori az önértékelés ingadozása, a hangulatok váltakozásai. Előfordul, hogy a serdülő nagyzásos fantáziákba menekül, látszólag csak magát fogadja el, és nem kíván másokkal találkozni, de feltehetően a valódi ok, hogy nem tudja, mit kezdjen magával, s ezért választja az elzárkózást. Az ellentéte is előfordulhat, ilyenkor zavarát hangoskodással, feltünősködéssel ellensúlyozza, gátlásait gátlástalansággal kompenzálja.
„A másik ember felfedezése és önmagunk tükröződése a másikban soha többé ekkora élményt nem jelent – és soha többé nem szenvedünk ennyire egy félresikerült hangtól, vagy az össze nem találkozó gondolatoktól. A szerelem vágyakozásában és kielégületlenségében, sohasem ennyire keserű és édes egyszerre. És amilyen mély bánat gyötör megoldatlan belső és külső problémáink miatt, olyan mámoros örömöt okoznak a felnőtté válás első nagy sikerei” – írja Vikár György, pszichiáter Az ifjúkor válságai c. könyvében.
Azt a manapság gyakran hangoztatott véleményt, miszerint a modern kor rohanása, felszínessége kiiktatta az igazi barátságot, csak kellő kétellyel szabad fogadni. Egy örök emberi igényről van szó, a velünk egyívásúakkal való őszinte, elfogadó, megértő kapcsolatról, amire az éppen zajló változások, eszmélések, elbizonytalanodások miatt a legtöbb serdülőben mély sóvárgás él. Akik találnak maguknak ilyen jóban-rosszban, sülve-főve társakat, azoknak könnyebb átvészelni a válságos időszakokat, s ezek a kapcsolatok sokszor a felnőttkorban is folytatódnak. A kép persze nem ennyire rózsaszín, hiszen olyan szélsőséges és kizárólagosságot követelő módon vetik magukat egyesek bele egy barátságba, ami meghaladhatja a partnerük igényeit. Mint minden emberi kapcsolattól, úgy a barátságtól sem idegenek a konfliktusok, a csalódás, a számonkérés, a veszekedések, a féltékenységek, az örök harag összeveszések, szaknyelven a játszmák.
A személyes közlések miatt nagyon fontos ebben a korban a titoktartás-követelménye és a csalódások is gyakran azzal a félelemmel függnek össze, hogy a barátom, ha szóba áll mással, elárul engem, a titkaimat. Az árulás az egyik legkomolyabb vétség, amivel a barátok egymást vádolják, s aminek következményei vannak. Szerencsére kibékülni éppen olyan viharosan szoktak a serdülők, mint összezördülni.