figyelem
Az a képesség, hogy mennyire tudja valaki észlelését összpontosítani a környezetből érkező ingerek, hatások egy meghatározott körére.
megosztott figyelem
A megosztott figyelem azt jelenti, hogy egyszerre több dolgot is képesek vagyunk csinálni. Ez különösen akkor működik jól, ha legalább az egyik egy betanult, jól begyakorolt cselekvés. A figyelmi kapacitás modellje szerint mindannyian egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, ezt tudjuk cselekvéseink között megosztani.
munkaidő
Az az időtartam, amely rendelkezésünkre áll a feladataink elvégzésére. A munkaidő lehet állandó, vagy rugalmas. Ez utóbbi lehetőséget ad szabadabb időbeosztásra, de jóval szélsőségesebb is lehet. A munkaidőn túl végzett munkát nevezzük túlórának. A munkaidő, valamint a túlórák is törvényi szabályozás alá esnek.
figyelem-koncentráció
A koncentráció azt jelenti, hogy az ember az adott, éppen elvégzésre váró feladatra, munkára összpontosítja a figyelmét, igyekszik az energiaforrásait annak áldozni a minél pontosabb feladatmegoldás, munkavégzés érdekében. Ehhez pihentség és időnkénti szünet megtartása szükséges, mikor az ember felfrissülhet. Különböző anyagok, mint például a koffein javítják a koncentrálóképességet.
szellemi munka
A fizikai munkával szemben itt nem az ember fizikumát használja munkavégzésre, hanem agyi kapacitását kihasználva működik.
fizikai munkavégzés
Megkülönböztetünk szellemi- és fizikai munkavégzést. Fizikai munkavégzés alatt azt értjük, mikor az emberi test van megterhelve, ilyen például a sport, a fizikai munkák (pl. köműveskedés, favágás, stb.).
fáradtság
Idegrendszeri parancs izomöszehúzódásra. A kalcium nem jut be a myofibrillumokba (a kalcium szükséges az izomösszehúzódás létrejöttéhez) ekkor az izomösszehúzódás késik, az ezt követő ellazulási fázis lassabban következik be, mozgáskoordinációs problémák és a mozgás lassulása jelentkezik). Pszichikai fáradtság:érzékszervi fáradtság (pl. látótér csökkenése), emocionális fáradtság (nem tud akarni), kognitív fáradtság (nem tud fejben taktikai elemeket megoldani, agyi fáradtság), általános szellemi fáradtság.
szellemi munkavégzés
A munkavégzésnek az a része, amikor az ember agya működik aktívan közre.
szabadság
Szabadságnak nevezzük az olyan munkanapokat, amelyeken a dolgozó nem végez munkát. Minden dolgozónak adott mennyiségű szabadnapja van, ezek egy részével maga rendelkezhet. A szabadnapok száma függ a munka jellegétől, az életkortól, valamint a már ledolgozott évek számától is. A szabadság lehetett fizetett, vagy fizetés nélküli is. Az előbbi általában rövidebb, míg utóbbi hosszabb időtartamú szünetelést jelent a munkavégzésben.
munkatér
A munkatér egy olyan terület, ahol az egyén a munkáját, feladatait el tudja végezni. Éppen ezért a munkatér berendezését mindenképpen úgy kell meghatározni, hogy az ott elvégzendő feladatokra teljes mértékben alkalmas legyen, ne vonja el a figyelmet, de jó, ha valamilyen mértékben a dolgozó a munkaterét személyessé tudja tenni. A munkatér legjobb példája az iroda.
látótér
Az a terület, amit fejünket és szemünket mozdulatlanul tartva a térben egyszerre látunk.
ergonómia
A ésszerű munkaszervezés, az ésszerű erőkifejtés és az egészséges munkavégzés tudománya.
antropometria
Emberméréstan, az ember testének méreteivel foglalkozik. A mérési adatokra az embertannak, a néprajznak és a képzőművészetnek van elsősorban szüksége.
kontroll-leolvasás
morfium, a mák tejnedvének alkaloidja. vízben nem, szerves oldószerekben nehezen, savakban és lúgokban jól oldódó anyag. kitűnő fájdalomcsillapító, kábítószerként is használják.
munkaeszközök
Azokat az eszközöket nevezzük így, melyeknek segítségével a dolgozó a munkáját végzi. Ez lehet tárgy, mint például toll, lapát, stb., de akár lehet egy szoftver is.
vibráció (rezgés)
A testeknek vagy részeinek egyenlő időközökben egyformán ismétlődő mozgása, nevezzük rezgésnek is. Az összes hangzó testek, valamint a mozgásukat elszállító levegő részei is vibrációt végeznek.
hangnyomás-szint
A zajszint mértékegysége a decibel. A hallás frekvenciafüggő, a mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért alacsonyabb frekvenciákon erősebb zajszint engedhető meg. Átlagos zajszint (= egyenértékű hangnyomásszint): Ha a megítélési időben különböző időtartamú, kis és nagy zajszintek váltakoznak, ezek hatásával egyenértékű zajszintet számolunk ki és hasonlítunk a teljesítendő határértékhez
káprázás
A látásnak múló zavara, mely vagy sötét foltot vagy fényt láttat az emberrel, anélkül, hogy az valóban létezne. A szem ideghártyája nemcsak fény behatása iránt, hanem érintés, nyomás, húzás iránt is érzékeny, így káprázás előfordulhat nemcsak erős fény hatására, hanem a szem dörzsölése, stb. miatt is. Agyvelőbeli bajok is járnak káprázással.
kontraszt
Éles ellentétet jelent. Optikailag a legvilágosabb és a legsötétebb képpontok fényességének aránya. A művészetben erősen ellentétes motívumok formaelemek szembesítése.
légkondicionálás
A légkondicionálás hagyományosan a levegő forgatását jelenti ventilátor segítségével, de ma már ide soroljuk a klímaberendezéseket is, amelyek hűtik is a levegőt. A légkondicionálás fontos az olyan munkakörökben vagy munkahelyeken, ahol a dolgozók a munka jellegéből adódóan, vagy az épület elhelyezkedése miatt nagy melegben kénytelenek dolgozni. Ez főleg nyáron fordulhat elő. A klímaberendezéseket azonban folyamatosan karban kell tartani, ugyanis könnyen megtelepednek bennük baktériumok, amelyek allergiás tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknek.
megvilágítás-erősség
A megvilágítási szint, az adott felületre eső fénymennyiség, mértékegysége: a lux. Valamely tevékenység végzése közben a nem megfelelő megvilágítás esetén a szem kifárad, a fáradtság átterjed más izmokra is. A fizikai és szellemi kifáradás a teljesítmény romlásában nyilvánul meg. Minél kisebb az adott tárgy, aprólékosabb a feladat, annál nagyobb megvilágítás-erősségre van szükség.
munkahelyi klíma
A munkakörülmények egyik összetevője, a munkahelyi hőmérsékletet, valamint a páratartalmat veszi alapul. Akkor optimális, ha a munkavégzést lehetővé teszi, de a lehető legkevésbé káros a dolgozók szervezetére. Ha a munkahelyi klíma túl meleg, vagy túl hideg az emberi szervezet számára, a munkaadónak lehetőséget kell biztosítania a szervezet károsodásának megelőzésére (védőitalok, védőruházat, munkaközi szünetek).
baleset
A baleset egy rendkívüli, váratlan, hirtelen ható és egyszeri külső hatás, amely az emberi szervezet károsítását vagy rosszabb esetben halálát idézheti elő. Több fajta létezik, az egyik az üzemi baleset, amikor a dolgozót a munkaidejében végzett munkája közben éri baleset. Egy másik lehetőség a közlekedési baleset, amely különböző járművekkel kapcsolatos.
biztonsági szín
A biztonsági szín, olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából. Általában valamilyen feltűnő, élénk színű (piros vagy sárga), amely odavonzza az emberek tekintetét, így könnyen észrevehetőek. Figyelemfelkeltő szerepük van.
biztonsági jel
A biztonsági jel meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel. Ezeket a jeleket, olyan helyeken alkalmazzák, ahol valamilyen veszélyre kell felhívni az emberek figyelmét. Betartása mindenki számára kötelező, mert így kerülhetőek a különböző balesetek.
aktív pihenés
Aktív pihenésnek nevezzük, mikor a szabadidőnkben tapasztalatainkat gazdagító tevékenységeket végzünk.Ilyen például, ha sportolunk (ez fizikumunkra van kedvező hatással), ha olvasunk, színházba, múzeumba látogatunk el (ez elménket frissíti), stb.
pszichoterror
Lélekre ható, akár az ellenség megsemmisítéséig tartó erőszak.
fizikai terhelés
Olyan igénybevétel, mely elsősorban a testet terheli meg, szemben a szellemi terheléssel. Erős fizikai munka, aktív sportolás során megjelenő, egy vagy több izomra vagy izomcsoportra kiterjedő igénybevétel, ami fokozott oxigén- és energiafelhasználással jár a szervezet részéről. A fizikai terhelést jellegzetesen fáradtságérzet, esetleg izomláz követi.
konfliktus
Nézeteltérés, összeütközés.
munkafolyamat-ergonómia
Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival. Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör, a munkafolyamat és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat feltételeit.
- 4 hivatkozás
- 21 tesztfeladatsor
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)