A keringési rendszer részei a szív, az érhálózat és a vér. Az erekben folytonosan áramló vér a sejteket körülvevő folyadéktérrel, a szövetnedvvel tart kapcsolatot. A szövetnedv jelenti a sejtek közvetlen, ún. belső környezetét. A sejtek működésének feltétele, hogy a szövetnedv összetétele, hőmérséklete, térfogata többé-kevésbé állandó legyen. A szövetnedvbe a vér útján jutnak el a tápanyagok és az oxigén, ugyancsak a vér szállítja el a sejtanyagcsere termékeit, például a szén-dioxidot.

A keringési rendszer központja a szív. Ritmusos összehúzódása tartja áramlásban a vért az érhálózatban. A test középvonalától kissé balra helyezkedik el a mellüregben. Kívülről a szívburok borítja, vérellátását a koszorúerek biztosítják. Belseje négy üregre: 2 pitvarra és 2 kamrára tagolódik. A kamrákat a szívsövény választja el egymástól. A pitvarok és a kamrák határán hártyás billentyűk, a kivezető artériák elején zsebes billentyűk találhatók.

A szívizomzat vérellátását a szív saját erei, az aorta kezdeti szakaszából eredő koszorúerek (coronariák) biztosítják. A koszorúerek a pitvarok, a kamrák és a szívsövény felé adnak ágakat. A kisebb artériák által ellátott területek érhálózata között nincs átfedés, ezért egy artéria elzáródása miatt az adott szívrész izomzatának megszűnik a vérellátása, és a szívizomszövet elhal. A szívizomzat hajszálereiből összeszedődő vénák egyetlen nagy vénába torkollanak, amely a jobb pitvarba szállítja a vért.

A vér áramlását a szívben billentyűk szabályozzák. A pitvarok és a kamrák határán található hártyás (vitorlás) billentyűk megakadályozzák, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszaáramoljon a kamrából a pitvarba. A kamrákból eredő artériák szájánál levő zsebes (félhold alakú) billentyűk záródása meggátolja, hogy az artériából a vér visszafolyjon a kamrába. A billentyűket a vér feszítő hatása mozgatja. A szívműködést kísérő szívhangokat a billentyűk nyitása és záródása okozza.

A szívbillentyűk alakja gyulladás, kopás vagy egyéb más hatások következtében megváltozhat, aminek következtében nem zárnak tökéletesen (billentyűelégtelenség) vagy akadályozzák a véráramlást (billentyűszűkület).

Súlyosabb esetben a nem megfelelően működő szívbillentyű helyére műbillentyűt ültetnek.

A szívhangokat a pitvarok és a kamrák határán található hártyás billentyűk, illetve a kamrákból kilépő artériákban (aorta, tüdőartéria) levő zsebes billentyűk nyitása és záródása okozza. A rendellenes szívhangok, az ún. szívzörejek megjelenése legtöbbször a billentyűk nem megfelelő működésének következménye.