Az utóbél szakaszai a vakbél, a vastagbél és a végbél. Nyálkahártyája redőzött, de nincsenek rajta bélbolyhok. A vastagbél a víz és az ásványi sók felszívódásának legfontosabb területe. A vízvisszaszívás következtében a béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. A vastagbélben nagyszámú bélbaktérium található, amelyek a béltartalom növényi rostjait és egyéb szerves anyagait hasznosítják. A bélbaktériumok létfontosságú K- és B-vitaminokat termelnek, amelyek a vastagbélben szívódnak fel a keringési rendszerbe. A baktériumok anyagcseréje során gázok képződnek (metán, kénhidrogén), ezek okozzák a „szeleket”.

A vastagbélben élő bélbaktériumok

Az utóbél szakaszai

A végbél a bélcsatorna utolsó szakasza, feladata a székletürítés. Kimeneti nyílását két gyűrű alakú záróizom veszi körül. Amikor a széklet ingerli a végbél falát, a belső záróizom reflexműködés eredményeként elernyed. A külső záróizom viszont akaratlagos szabályozás alatt áll, ezért mindaddig összehúzódott állapotban marad, amíg nem akarunk székletet üríteni. A végbél falát sűrű érhálózat szövi át. A vénák tágulata következtében gyakran alakulnak ki ún. aranyeres csomók a végbélnyílás környékén, amelyek fájdalmas székletürítést, vérzést okozhatnak. Az aranyeres csomók kialakulásának valószínűségét növeli a krónikus székrekedés, a szüléssel járó megerőltetés.

Aranyeres csomó a végbélen