Az emésztés során a táplálék szerves anyagai, a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok alkotórészeikre bomlanak. Nagyméretű részecskéik az emésztőnedvek: a nyál, a gyomornedv, a hasnyál és az epe hatására kisebb molekulákra esnek szét. A megemésztett tápanyagok átjuthatnak a bélfalon, felszívódhatnak a keringési rendszerbe.

A felszívódás során a megemésztett tápanyagok, a víz és az ásványi sók a bélfalon keresztül a keringési rendszerbe jutnak. A szerves tápanyagok (pl. cukrok, aminosavak, zsírsavak) felszívódása a vékonybélben hatalmas felületen történik. A bélfalat apró, mindössze 1 mm hosszú nyúlványok, bélbolyhok borítják, felszínükön mikrobolyhos hámsejtek sorakoznak. Minden egyes sejten kb. 1700 nyúlvány figyelhető meg. A cukrok és az aminosavak a bolyhok tengelyében húzódó hajszálérbe, a zsírok a nyirokérbe szívódnak fel.

Az emésztés és a felszívódás

Az emésztőnedvek többségében olyan fehérjemolekulák, más szóval enzimek vannak, amelyek közreműködésével a nagy molekulájú szerves anyagok kisebb egységekre bomlanak. A fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok lebontásában más-más enzimek vesznek részt. Az emésztőnedvek mirigyekben termelődnek.

A bélcsatornába emésztőnedvet termelő mirigyes szervek kivezető csöve torkollik. A szájüregbe nyílik 3 pár nyálmirigy: a fültő-, az állkapocs alatti és a nyelv alatti mirigy, melyek emésztőnedve a nyál. A középbélbe ömlik a máj váladéka, az epe és a hasnyálmirigyben képződő hasnyál.

A zsírok emésztéséhez a zsírbontó enzimeken kívül a máj emésztőnedve, az epe is nélkülözhetetlen. A vízben nem oldódó zsírok az epe hatóanyagai, az epesavak jelenlétében apró cseppecskéket alkotnak, így az emésztőenzim nagyobb felületen fejtheti ki hatását.