A víz, a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok mellett szervezetünknek kisebb mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok is. A nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagok a makroelemek, a kisebb mennyiségben szükségesek a mikro- vagy nyomelemek. Az utóbbiaknál is kisebb mennyiségben igényelt ásványi anyagok az ultranyomelemek.

Az ásványi sókban ionos formában jelen lévő kalcium- és a foszfátionként megtalálható foszfor a csontok sejt közötti állományának szilárdító összetevője. Ezen kívül a kalcium az izom-összehúzódás folyamatához és a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen, a foszfor pedig felépítő eleme a nukleinsavaknak. Mindkét elemből átlagosan 800 mg szükséges naponta. Leggazdagabb természetes kalciumforrásunk a tej és a tejtermékek, foszforban gazdag táplálék például a halak húsa.

A magnéziumnak a kalciumhoz hasonlóan szerepe van az izom-összehúzódásban, a csontok felépítésében és a véralvadásban. Naponta átlagosan 350 mg felvétele szükséges.

A nátrium- és a klorid-ionok alapvető szerepet játszanak a vér ozmotikus nyomásának kialakításában, a kálium-ionok pedig a sejten belüli folyadékterek ionösszetételében meghatározó jelentőségűek. Nátriumból naponta 2000 mg (2 g), káliumból és kloridból 3000-3000 mg (3 g) szükséges az elektrolit-egyensúly fenntartásához. Ezeket a mennyiségeket az átlagos vegyes táplálkozás kielégítő mértékben biztosítja.

A túlságosan sós, vagyis sok nátrium-kloridot tartalmazó táplálék fogyasztása káros, hosszú távon magas vérnyomás kialakulását idézi elő.

A jód a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez szükséges. A napi szükséglet 150 mg. A jód hazánk egyes területein a szükségesnél kisebb mennyiségben található az ivóvízben, a jódhiányos golyva (pajzsmirigy-nagyobbodás) régebben ezeken a területeken népbetegségnek számított. Ezért ezeken a helyeken különösen fontos, a jódozott konyhasó fogyasztása.

A vas a vörösvértestek oxigénszállító molekulájának, a hemoglobinnak a felépítésében fontos, de alkotóeleme a sejtlégzésben szerepet játszó enzimeknek is. Naponta átlagosan 12 mg vas felvétele szükséges. Táplálé kaink közül sok vasat tartalmaz a máj, a spenót és a tojás. Emberben a vas hiánya vérszegénységet (anémia) okoz.

Ezeken kívül szükségünk van még napi 10 mg cinkre, 4 mg mangánra, 2,5 mg rézre és 1,5 mg fluorra. A cink, a mangán és a réz enzimek alkotóelemei, a fluor a fogzománc felépítésében vesz részt.

Az ultranyomelemek enzimek, vitaminok alkotórészei. A kobalt például a B₁₂-vitamin molekuláinak alkotórésze. Hiánya vészes vérszegénység kialakulásához vezet. Naponta legalább 0,12 mg szelén és ugyanannyi króm, 0,35 mg molibdén, valamint ennél is kisebb mennyiségben vanádium, kobalt és nikkel bevitele szükséges. Táplálékaink rendszerint tartalmazzák ezeket a mennyiségeket.