A bőr középső rétege, főleg lazarostos kötőszövetből áll. A benne futó erek látják el a hámszövet anyagforgalmát is.

A bőr alsó rétege, amely a bőrt az alatta levő izmokhoz vagy csontokhoz kapcsolja. A bőraljában zsírszövet halmozódhat fel.

Az emberi fogak két részből állnak, a koronából és foggyökérből. Míg a korona jól látható, addig a gyökér láthatatlan, amelynek a feladata, hogy rögzíti a fogat az állcsontba. A fog gyökér pótlása csak fogászati implantátummal lehetséges, tehát a fogimplantátumok emberi tevékenység által készített műgyökerek, melyeket az elvesztett fogaink helyére ültetnek be. Anyaga legtöbb esetben ötvözetlen titán.

A fog felszínét alkotó anyag, amely a testet alkotók közül a legkeményebb, és a legtöbb ásványi anyagot tartalmazza. Csaknem 90 %-a kalciumtartalmú szervetlen sók összessége, legnagyobb tömegét egy hidroxilapatit nevű anyag adja. Vastagsága legfeljebb 2-2,5 mm. A fogzománc károsodásának folyamata a fogszuvasodás. A fogzománc különösen érzékeny a savas kémhatásra. Ez érheti a fogat direkt savas kémhatású anyagok fogyasztásával (például szénsavas üdítők), de a sok cukorfogyasztás hatására is, mivel a szájban lévő baktériumok elkezdik azt lebontani, és savas melléktermék keletkezik.

Itt foglalnak helyet a fogak az állcsontokba beékelődve.

A fogíny kiterjedt gyulladásos betegsége, melynek első tünete a fogínyvérzés, továbbiak az élénk vörös, láthatóan gyulladt íny, duzzanat és fájdalom. Eredete lehet vírusos,bakteriális, gombás, genetikai, a fogkő jelenléte illetve különböző betegségek egyik tüneteként is jelentkezhet. Rendszeres szájápolással, fogmosással megelőzhető betegség. A fogmosás és a fogselyemmel való fogápolás a két leghatékonyabb megelőző módszere.

A ciszta folyadékkal vagy gázzal kitöltött, kóros eredetű üreg a szervezetben. Kialakulásának oka lehet fejlődési rendellenesség, szövet elfolyósodása, kivezetőcső elzáródása vagy valamilyen élősködő megjelenése a szervezetben. A ciszták daganatra hasonlító elváltozások a test különböző részein, nagyon sok típusuk van, de általában jóindulatúak. Leggyakrabban a bőrön és a nemi szervekben keletkeznek.

Hatéves korig csak tejfogaink vannak alul-felül 10-10. Az évek múlásával ezek kiesnek, helyükre 32 nagyobb és erősebb maradandó fog kerül. Ezek közül 8 metszőfog, 4 szemfog, 20 őrlőfog, elnevezésüket alakjukról kapták. A fog fő részei a gyökér, a nyak és a korona. A maradandó fogak károsodása, elpusztulása esetén már nem nő másik fog, ezért is nagyon fontos fogaink védelme.

A fogszuvasodással károsodott fog helyreállítására irányuló fogászati eljárás, melynek lényege, hogy a fogon keletkező sérülést egy alkalmas anyag segítségével helyrehozzák, a fog eredeti felszínét igyekeznek visszaállítani. A tömés anyaga szerint sok csoportba osztható, használnak amalgámtömést, látható felszíneken kedvelt az úgynevezett fehértömés, mert az a szürke amalgámmal ellentétben nem üt el színben a fogazattól. Létezik aranytömés is, mely drágasága mellett igen időtálló fogtömési fajta.

A teljesen kifejlődött emberi fogazatban alul és felül a középvonalból kiindulva jobb- és baloldalt van 2 kis őrlőfog. Az ember tejfogazatában kis őrlőfogakat nem találunk. Kemény állományát a zománc, dentin, cement alkotja.

Éles peremű, lapos fog a fogsor elülső részén. Feladata a harapás.

Az ember állandó fogazatában alul és felül a középvonalból kiindulva jobb- és baloldalt van 3 nagy őrlőfog. A tejfogazatban 2-2 nagyőrlő van egy sorban. Kemény állománya a dentinből, cementből, zománcból, lágy állománya a fogbélből, gyökérhártyából áll.

A dentin a fogak fő tömegét alkotó kemény, sárgás színű anyag, mely a fogzománc és a fogbél között található. A dentinben dentincsatornák is találhatóak, melyeken keresztül különböző anyagok juthatnak a fogbélbe. Ezek mechanikusan ingerelhetik az idegvégződéseket fájdalmat váltva ki.