Az emberi élet folytonosságát az utódok nemzése, születése és felnevelése biztosítja. Az utódok a petesejt és a hím ivarsejt egyesülésével kialakuló zigótából indulnak fejlődésnek az anyai szervezetben. A hím ivarsejtek a férfiak, a petesejtek a nők testében, az ivarmirigyekben képződnek. A férfiak ivarmirigye a here, a nőké a petefészek. A szaporodás szervrendszerét mindkét nemben több szerv alkotja, ezek az ivarsejtek érését, elvezetését, az utódnemzést stb. szolgálják.

Az ember nemét – más egyéb tulajdonságokkal együtt – a sejtjeiben található örökítő anyag szerkezete határozza meg. Az örökítő anyag (DNS – dezoxiribonukleinsav) a sejtmagban kromoszómákat alkot. Az ember szöveti sejtjeiben 46 db kromoszóma van. Ebből 44 a férfiakban és a nőkben egyaránt megtalálható, úgynevezett testi kromoszóma. Rajtuk kívül még 2 ivari kromoszóma is van a sejtekben: nőkben 2 X, férfiakban 1 X és 1 Y kromoszóma. Az ivari kromoszóma elnevezés arra utal, hogy ezek határozzák meg, milyen ivarszervek fejlődnek az ember testében. 2 X kromoszóma jelenlétében női, 1 X és 1 Y kromoszóma jelenlétében férfi ivarszervek alakulnak ki.

Az ember kromoszómakészlete

Az ivarszervek jelentik az ember elsődleges nemi jellegeit. Az ivarmirigyekben képződő hormonok – nőkben főként az ösztrogének, férfiakban a tesztoszteron – alakítják ki a nemre jellemző testalkatot, hangmagasságot, viselkedést stb. Ezeket a tulajdonságokat nevezzük másodlagos nemi jellegeknek. A nőiesebb alkatú nők szervezetében több, a fiúsabb alkatúakban kevesebb ösztrogén termelődik.

Nemi vágynak nevezzük azt az összetett idegi, hormonális és lelki jelenséget, amely szexuális kapcsolat létesítésére, a vágy kielégítésére irányul. A vágy léte feltételez bizonyos biológiai érettséget, mivel a hormonális háttér megléte elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a vágy felébredjen. Ezt férfiaknál a herékben termelődő tesztoszteron, nők esetében pedig a petefészkek által kiválasztott ösztrogén nevű hormon biztosítja. A nemi vágyat kiválthatja idegi, érzékszervi hatás vagy fantáziálás egy konkrét személyről illetve általában véve erotikus jellegű témákról. Az idegi, érzékszervi hatás lehet látvány, hang, illat, íz vagy tapintás, és általában a vágy tárgyát képező személy másodlagos nemi jellegei, azok emléke vagy fantáziája képezik a kulcsingert. Az idegi inger beindítja a hormonális folyamatokat is, amelyek együttesen felelősek a komplex, testi és lelki izgalmi állapot kialakulásáért. A nemi vágy megléte nélkülözhetetlen szerepet tölt be a faj fennmaradása szempontjából, hiszen állandó késztetést jelent az utódnemzésre. Ezen funkcióján túlmenően, elősegíti a párkapcsolatok kialakulását és az érzelmi kötődés fennmaradását, erősödését is. Fontos azonban, hogy a nemi vágy megnyilvánulása és kielégítése bizonyos tudati és társadalmi kontroll alatt álljon, hiszen féktelen szabadjára engedésének már nem a kapcsolatok fenntartása, hanem mindig új és új kapcsolatok létesítése lenne a következménye, ami hátrányos volna mind az egyén, mind a közösség számára.