A stressz érzelmi, szervi következményei nem jelentenek betegséget, az egészséges ember természetes megnyilvánulása, hogy reagál a stresszre. De az elhúzódó stressz idővel károsan hat az egészségre, legyengítheti a szervezetet.

A stresszkeltő események számos élettani és lelki problémát okozhatnak. De hogyan befolyásolja az egészséget a stressz? A szakirodalomban négy különböző utat írtak le, amelyen keresztül ez a befolyásolás megtörténik, ezek a következők:

Közvetlen út

• A fiziológiai válaszoknak, melyekkel a test a stresszkeltő eseményekre reagál, közvetlen negatív hatásuk lehet a testi egészségre, ha a válasz hosszú időn át fennmarad. A szimpatikus idegrendszer hosszú időn át tartó fokozott izgalma károsíthatja az artériákat és a belső szerveket. A stressz egészségre gyakorolt közvetlen hatásaihoz tartozik még az immunrendszerre való hatás is. Hosszas stressz hatására a védelem gyengül.

Interaktív út

• Számos adat azt mutatja, hogy a stressz csak akkor vezet betegséghez, ha kölcsönhatásba lép a személyiséggel, vagy ha az egyénnek valamilyen korábban meglévő hajlama van a betegségre. Ezt a kölcsönhatásra (interakcióra) alapozódó elképzelést nevezzük sérülékenység-stressz modellnek.

Életmód

• A túlterhelt, a személy véges energiáit figyelembe nem vevő életmód is elősegíti a stressz betegítő hatását.

Betegségtudat

• A betegségtudat is érdekes területe a stressz és egészség kapcsolatának. A stresszre adott reakciók kellemetlenek, úgy lelki, mint testi szinten, ezért vannak, akik ezt betegségnek tekintik és orvoshoz fordulnak. Ráadásul a betegség ürügyén el lehet kerülni a kiváltó tényezőt, távol lehet maradni tőle. E modellből következik az is, hogy nem biztos, hogy az emberek pontosan számolnak be betegségükről, lehet, hogy eltúlozzák, lehet, hogy csökkentik azt.