A mozgási szervrendszer alapvető elemei a vázrendszer csontjai, a csontokat összekötő ízületek és azok porcfelszínei, valamint a csontokat mozgató izmok és inak. A sportolás a vázrendszer elemei közül közvetlenül csak a csontok és az izmok fejlődését képes befolyásolni, ugyanis ezeknek a szerveknek számottevő az anyagcseréjük, ezért képesek reagálni az igénybevétel változásaira.

Az ízületeket alkotó elemek – ízületi tok és szalagok – és az inak saját vérellátása csekély, ezért tápanyagaikat lassú diffúzióval veszik fel környezetükből. Az ízületek védelme a környező izmok fokozatos erősítésével biztosítható, ugyanis a fejlett izomzat jobban összetartja az ízületet, ezáltal csökkenti annak sérülési kockázatát. Bemelegítés nélkül végzett gyakorlatok alkalmával, az edzetlen személynek leggyakrabban az ízületei sérülnek vagy az inai szakadnak el. Alacsony anyagcseréjük miatt, ezeknek a szöveteknek a gyógyulási hajlama is jelentősen elmarad az izmokétól és a csontokétól.

A vázizmok és a csontok azonban aktívan reagálnak a terhelés megnövekedésére mind anyagcseréjük fokozásával, mind szerkezetük megváltozásával. A vázizmok harántcsíkolt izomrostjai mind számban, mind méretben gyarapodnak, a csontok szerkezete pedig a terhelés erővonalainak megfelelően átépül az ideális terheléseloszlás érdekében.

A csontok megnövekedett anyagcseréje a csontok szerves és szervetlen állományának erősödését egyaránt szolgálja. A csontok sejt közötti állományának szerves összetevői főleg fehérjékből állnak (kollagén és rugalmas rostok) és a csontok rugalmasságát biztosítják. A csontok szilárdságát adó szervetlen állomány ásványi anyagokból, elsősorban kalcium- és foszfát-ionokból épül fel.

A vázrendszer egészségének fenntartásában a sportolás mellett elsőrendű fontosságú a helyes táplálkozás is.

A vázrendszert alkotó csontok szerkezetük szerint két csoportra oszthatók: csöves csontokra és lapos csontokra. A csontokat összekapcsoló ízületekben a csontok porcfelszíneken érintkeznek egymással. Az ízületi felszíneket alkotó porcok is kétfélék lehetnek szöveti szerkezetük szerint: üvegporc alkotja a jelentős mozgásokat végző ízületek érintkező felszíneit, és rostos porc kapcsolja össze azokat a csontokat, ahol nincs nagymértékű elmozdulás. Fontos kiemelni, hogy a vázrendszer erőssége csak részben függ a csontok, a porcok és az ízületek állapotától, ebben a vázizmoknak is kulcsszerepük van. Az izmok inakban végződve tapadnak a csontok felszínén, amelyek hasonlóan a szalagokhoz vagy az ízületi tokokhoz, alacsony anyagcseréjű szövetekből állnak, tehát kismértékben tudnak csak alkalmazkodni az állandóan változó elvárásokhoz. Ez az alkalmazkodási feladat elsősorban az izmokra hárul; hirtelen terhelés esetén az izmok megfelelő védelmet nyújtanak a vázrendszer egésze számára. Ezért lényeges a sportban is a fokozatosság: a hirtelen erőhatásokat a fejletlen izomrendszer nem képes kivédeni, és a vázrendszer sérülékenyebb elemei károsodhatnak. Később, ahogy az izomrendszer fejlődik, a vázrendszer egésze egyre jobban terhelhetővé válik az ízületek és inak sérülésének veszélye nélkül.

Kisgyermekkortól kezdve igen fontos a helyes testtartás kialakítása és annak fenntartása, megszokása, automatikussá válása. Ennek kisebb részben esztétikai, nagyobb részben pedig egészségi okai vannak.

A helyes testtartás kialakításában az első lépés, hogy a kisgyermek felállását és elindulását, járását nem szabad sürgetni. Az erőltetett, korai állás, járás olyan terhelésnek teszi ki a fejletlen csontokat és izmokat, amelyek maradandó károsodásokat is okozhatnak. Mihelyt a csontozat és izomzat eléri a szükséges fejlettséget, a gyermek előbb-utóbb magától feláll és elindul.

A későbbi életkorokban is folyamatosan ügyelni kell a helyes testtartásra, járásra és a megfelelő mennyiségű mozgásra. A látszólag kismértékű eltérések, pl. enyhe bokasüllyedés (lúdtalp) is idővel komoly ízületi panaszokat okoznak . Minden olyan mozgás, amely nem az ízületek eredeti funkciójának irányában, hanem attól eltérő síkban vagy szögben történik, rendellenes és aszimmetrikus ízületi kopáshoz vezet. Féloldalas járás, csoszogás, görnyedt testtartás rendellenességeket okoz a térdízületekben, a csípőízületekben és a gerincoszlop ízületeiben, elsősorban porckopás formájában. A csontok és ízületek védelme érdekében igen fontos az izomzat megfelelő edzettségi szintjének fenntartása.

Azok számára, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, viszont a lehetőségekhez képest meg szeretnék őrizni fittségüket és frissességüket, ideálisak az otthon végezhető tornagyakorlatok. Helyigényük és eszközigényük minimális, anyagi befektetés egyáltalán nem szükséges hozzájuk. Az egyetlen és legnehezebben teljesíthető feltétel az akaraterő megléte: csupán rá kell venni magunkat, hogy néha felálljunk az asztal mellől és elvégezzünk néhány gyakorlatot. Ajánlott időnként kombinálni ezt a mozgásformát dinamikusabb tevékenységekkel is, például a mindennapi gyakorlatok mellett hetente néhány alkalommal előnyös a kocogás, a kerékpározás is.

Az egyénileg végzett tornagyakorlatokhoz képest a csoportos mozgás azzal az előnnyel illetve könnyebbséggel jár, hogy lelkileg jobban motiválttá teszi a résztvevőket. Mihelyt van kihez hasonlítani a teljesítményünket vagy az annak eredményeként jelentkező pozitív fizikai változásokat, könnyebben rávesszük magunkat a mozgásra. Az 1970-es évek végén indult és a 80-as években kiteljesedett, az amerikai filmszínésznő Jane Fonda nevével fémjelzett aerobic-mozgalom mára világméreteket öltött, és hazánkban is számos követőre talált elsősorban a hölgyek körében. Újabb formája a step aerobic, de ebbe a csoportba sorolhatjuk még az ún. spinning-et is.

A mindennapi munka során, elsősorban a tartósan ülő testhelyzettel járó tevékenységek esetében az izmok nemritkán órákig ugyanabban a helyzetben vannak. Ennek káros idegrendszeri és fizikai hatásait elkerülendő, szükséges időnként megmozgatni és tudatosan ellazítani az izmokat. Különösen fontos ez az alsó végtagok keringésének javítása, a visszérbetegségek, a trombózis kialakulásának megelőzésében. A lábakban a kényszertartás következtében ugyanis pang a keringés, a vénákban könnyen alakulhat ki vérrög (thrombus). A mozgás megindulásával a vérrög könnyen elszabadulhat, és érelzáródást, embóliát idézhet elő, elsősorban a tüdőben. Ezt a veszélyt felismerve, a hosszú ideig tartó repülőutakon a légi utaskísérők külön felhívják az utasok figyelmét arra, hogy 1-2 óránként álljanak fel a helyükről és tegyenek kisebb sétát a gépben. Ez ugyanígy szükséges a napi munka során, amikor azonban senki sem figyelmeztet erre. Amennyiben nincs lehetőségünk pár perc sétára sem, akkor is tudatosan lazítsuk el minden izomcsoportunkat, módszeresen végighaladva a nyakon, a törzsön és a végtagokon, ezzel is serkentjük a vérkeringést, és megelőzzük az izomgörcsök kialakulását. Ezek az ellazulási, relaxációs gyakorlatok javítják a szellemi teljesítőképességet is.