Az emberi test erőkifejtésre, teheremelésre és szállításra alkalmas izmait különböző nagyságú erőhatások érik. Már a törzs (vázrendszer) bizonyos helyzetekben való tartásához vagy mozgatásához szükséges izommunka is elegendő a fáradtság keltésére. Jelentős többlet erőfeszítést igényel, ha az izmokkal terhet is kell legyőzni. A nagy erőkifejtés bármely fajtája kifáradást okoz.

A fizikai munkavégzés általános jellemzői:

• a munkavégzés térbeli szintje: térdmagasság, derékmagasság, fej felett stb.
• a tevékenység tárgyának távolsága: elérhetőség
• a munkavégzés közbeni testtartás: állva, guggolva, térdelve, meghajolva, oldalra dőlve
• a helyváltoztatás lehetősége és módja
• az erőkifejtés mértéke: a munkadarab súlya, a megmunkálás erőigénye
• a munkavégzés gondossága: törékenység, a munkadarab mérete, kialakítása
• a munkatevékenység bonyolultsága: a figyelem igénye, az alkatrészek száma,
• a munkavégzés gyorsasága.

Az erőkifejtésnél fontos szerepe van a gerincoszlopnak. A gerincoszlop tartja a törzset, részt vesz a végtagok és a test minden mozdulatában. A változatos működés magyarázata, a gerincoszlop porckorongoknak köszönhető hajlékonysága. A felsőtest előrehajolt állapotban alkalmatlan teheremelésre. A gerincoszlop állandó, tartós megterhelésének hatására a porckorongok deformálódnak, elvékonyodnak, víztartalmuk csökken. Mindezek következtében a gerincoszlop terhelhetősége csökken, és állandó kisebb-nagyobb panaszok, fájdalomérzet is rontja az életminőséget. A gerincoszlop védelmében a teher emeléséhez meg kell tanulni a helyes teheremelési módszereket.

A fizikai munka határai függnek a fizikai erőkifejtés időértékétől. Alapvetően három időértéket különböztethetünk meg:

• Egyetlen művelet energiaigénye, amikor csak néhány másodpercig tart az erőkifejtés. Ennek mértéke lehet az igénybe vett izomcsoportok maximális megterhelése. Ilyenkor is számítani kell a kivitelezés során a biztonság csökkenésével, sérülésekkel (pl. izomszakadás).
• Rövid ideig tartó munkavégzés energiaigénye. Mértékét a légzési és keringési rendszer teljesítőképessége határozza meg. Időtartama a terheléstől függően nem lehet hosszabb 10-30 percnél.
• Hosszú ideig végezhető munkavégzés energiaigénye. A munkaidő teljes időtartama alatt felhasznált energiamennyiség határozza meg. A munkaidő tartama alatt még nem következhet be a teljesítményt, a biztonságos munkavégzést, a szervezet egészségét veszélyeztető állapot.