- Az egészséges életmód
- A lelki egészségről serdülőknek
- Mentálhigiénia és egészségpszichológia
- 2 foglalkozás
önazonosság
Az egyén által megfogalmazott viselkedésbeli, személyiségbeli tulajdonságok köre, amelyekkel azonosítja magát. Más szóval identitás. Az identitás felismerése kulcsfontosságú a közösségbe való beilleszkedés, a személyiségfejlődés szempontjából. Önmagunk meghatározása segít felismerni a hozzánk hasonló identitású embereket, azaz a kapcsolatteremtés és -építés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
szindróma (tünetegyüttes)
Olyan fiziológiai jelek, tünetek együttes megjelenése, amely szakemberek száma figyelmeztető jellegű. Szindróma esetén a tünetek nem egymástól függetlenek, hanem épp közös megjelenésük utal egy klinikai kórképre. Például a Klinefelter-szindróma egy nemi kromoszómák mennyiségi változását érintő kór, férfiakban jelenik meg, tünetei a nőies testalkat, a terméketlenség, gyakran pszichés zavarok.
krízis
Krízis Válság, válsághelyzet.
individualitás
Egyéniség, egyedi megnyilvánulás, a választás szabadsága, önállóság. Ezzel együtt jár a felelősség- és kötelességtudat is. A demokratikus berendezkedésű társadalmak individualitásra épülnek. Ez a fogalom nem létezhet kommunikáció nélkül.
pszichózis
Elmebetegség. Az agyműködést érintő érzelmi, gondolkodási, térben és időben zavartsággal, gyakran érzékcsalódásokkal, téveszmékkel járó állapot.
szimptóma
Orvosi értelemben használva tünetet, kórtünetet jelent. Jelentheti még valamilyen bajnak az előjelét, ismertetőjelét.
énkép
Az a benyomás, amely az emberben él önmaga tulajdonságairól. Ezek a tulajdonságok lehetnek lelkiek (barátságosság, kedvesség, szorgalom, stb.), de lehetnek a fizikai tulajdonságok (szemszín, hajszín, testtömeg, magasság, stb.) vetületei is, ezt testképnek nevezzük. Az emberben élő énkép lehet pozitív vagy negatív, igaz vagy hamis. A fejlődés során az énkép az énideállal kerül összevetésre, és ez ösztönzi az embert a változásokra.
drogfogyasztás
Kábító, bódító hatású élvezeti szerek használata. A drogfogyasztás, ha függőséggel párosul káros és kóros társadalmi magatartás. A drogok fogyasztása függőséghez, szenvedélybetegséghez vezet. Akik drogfüggőségben szenvednek, sokszor bűncselekményre is képesek, akár saját családtagjaik kárára is, hogy megszerezzék az általuk áhított szert. A szenvedélybetegeket rendszeres tanácsadással és orvosi kezeléssel kell segíteni abban, hogy megszabaduljanak testi-lelki függőségüktől.
affektív kórkép
Depressziós szindróma. A régebbi diagnosztikai rendszerekben "depresszív neurózis" vagy "neurótikus depresszió", esetleg "depresszív személyiségzavar" néven szerepelt ez a kórkép. Az affektív öbbnyire más elnevezésekkel együtt fordul elő pl. érzelmi állapot, a dolgok megélésének érzelmi hangulata, érzelmi asszociáció. Szaknyelvben az érzelmi helyett az emocionális használatos.
kényszeres viselkedés
A kényszerbetegségek megjelenési formái a kényszercselekvések, kényszerviselkedések, amelyeket ismételt cselekvések, rituálék jellemeznek. Ezeket a beteg személy képtelen irányítani, akkor is csinálnia kell, ha nincs rá megfelelő indok, nélküle frusztráció, szorongás lesz rajta úrrá. A művelet elvégzése csak időlegesen nyugtatja meg a beteget ezért folyamatosan ismételgetnie kell. Ilyen például a napi százszori kézmosás.
önkontroll
Azt az emberi képességet, hogy az ember az érzelmein, indulatain uralkodni képes, önkontrollnak nevezzük. Az önkontroll teszi lehetővé a társadalomba való beilleszkedést, melynek feltétele, hogy helyzetnek megfelelően viselkedjen az ember, ami sokszor az érzelmek elnyomását, kizárását kívánja meg. Az önkontroll lehetőséget ad arra, hogy az ember elvonatkoztasson saját pillanatnyi érdekétől.
pszichodiagnosztika
Személyiségvizsgálat pszichológiai módszerekkel.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)