A gondolkodás zavara arra a tünetegyüttesre alkalmazott fogalom, amikor egy beteg beszédzavara gondolatainak rendezetlenségére utal. Ez többféleképpen is megnyilvánulhat: hadarásban, mintha félnének, hogy elfelejtik a lényeget, rendszeresen eltérnek a tárgytól a mondat közepén, vagy csak elfelejtik azt, és hirtelen elhallgatnak, mintha a beszélgetés végére értek volna.

Ennek a betegségnek a tüneteit és jellemzőit először Alois Alzheimer német ideggyógyász jegyezte le, később felfedezőjéről nevezték el a betegséget. Leggyakoribb tünetei az elbutulás, a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülése, a magatartásváltozás, majd ezt követően jelentkezik a gyors biológiai leépülés. A 65 év feletti lakosság 1%-át érinti ez a betegség, de sajnos e kor fölött öt évente megduplázódik az érintettek száma. A betegség oka ma még ismeretlen a kutatók számára. A kórlefolyás során a betegek eleinte csak feledékenynek tűnnek, később jelentkezik a rövid távú memória zavara (pl. nem emlékszik hova tett le valamit a beteg) majd ezután jelentkezik a hosszú távú memória zavara (pl. elfelejt személyes adatokat, születési dátumokat, nem ismeri fel a családját, rosszul tájékozódik térben és időben). Ez a betegség a személyiség széteséséhez vezet, „lassú halál”, de a mai orvostudomány jelentősen tudja lassítani ezt a folyamatot.

1896-tól 1980-ig élt svájci születésű kutató, pszichológus. Tanait genetikus episztemológia néven rendezte irányzattá. A gyermekek gondolkodási, felfogási (kognitív) képességeit vizsgálva arra jutott, hogy a szellemi és pszichés fejlődés a különböző észlelési folyamatok egyre összetettebb kivitelezésén alapul, ahogy a gyermek a már kialakult, megismert világról alkotott képbe beilleszti új tapasztalatait.

Az embernek az a képessége, amely segítségével meglátja a dolgok lényegét és összefüggésbe tudja őket hozni. Ebben a tekintetben az a különbség az ész és az értelem között, hogy az ész szétválaszt, elkülönít, az értelem pedig ennek ellenkezőjét végzi, ítéletet alkot és következtet.

Tudósok, művészek, költők, feltalálók életében találkozhatunk az alkotó gondolkodással többek között, de a mindennapi életben is jelen van, egyszerű példával élve: ha valaki egy új ételreceptet talál ki. A ténygyűjtés, a lappangás és a felismerés szakaszát az alkotó gondolkodási folyamatban beigazolás, illetve kritikai értékelés követi, amely a találtakat ismét átvizsgálva, hegybenhagyva vagy korrigálva zárja le.

Az emlékezetnek a része, amely az észleléstől számítva néhány perctől, akár éveken át is tárolhatja az információkat.

Egy tanítási- tanulási stílus, melyben a fő hangsúly a problémamegoldáson, és a tanulók kritikai- elemző képességének fejlesztésén van. Fontos eleme a problémák elemzése, a többféle megoldás keresése, valamint ezek helyességének logikai alátámasztása. Ellentéte az intuitív vagy impulzív stílus.

Csupán a gondolkodás szabályait tekinti, vagyis azt, hogy a gondolkodás önmagával összhangban legyen, a gondolat tartalma lényegtelen.

A tanulás egész lelki világunknak, így gondolkodásunknak is fontos pillére. Ennek révén bizonyos benyomások útján magatartásunkban, személyiségünkben változások, új folyamatok mennek végbe. A tanulás tapasztalatok útján magatartásváltozáshoz vezet.

Olyan, általában veleszületett állapot, melyet az értelmi képességek (gondolkodás, cselekvések koordinálása) csökkent mértéke jellemez. Különböző betegségek tartoznak az értelmi fogyatékosság körébe. Mértéke, súlyossága különböző lehet egyes esetekben, enyhe fokú fogyatékosságban az egyén még önellátásra képes, bizonyos felelős munkák elvégzése sem gátolt. Súlyos, esetleg halmozott fogyatékosság esetén akár egész életében gondoskodásra szorul a beteg.

A hatékony tanulást szolgáló egyéni módszerek összessége. A tanulmányok során kialakított stratégiák a tanulásra fordított idő lerövidítésén alapulnak a tanulás minőségének megóvása, vagy javítása mellett. Ezek a módszerek minden embernél egyediek, mindenkinél más stratégiák válnak be a hatékony tanulásra, amelyeket általában az általános vagy kora középiskolás korban alakít ki.

a makrofág falósejt, a szervezet környezetéből származó részecskék bekebelezésére képes sejt. a makrofágok a hisztiociták, a monociták, a res sejtjei. nagyobb képleteket kebeleznek be, és így degenerálódó vagy elhalt sejteket, testidegen anyagokat iktatnak ki a szervezetből.

Más néven mentális térkép, amellyel képesek vagyunk térre vonatkozó információkat gyűjteni, rendszerezni, raktározni, összekötni és emlékezni rájuk. A környezet ábrázolása saját szemszögünkből.

Gondolkodás , megértési, megismerési.

A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Ide tartoznak például a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a beszédfejlődés zavarai és a hiperaktivitás is. A részképesség kiesés oka lehet az agyi érés késése, de okozhatja a fejlődés korai szakaszában bekövetkezett trauma is. A részképesség- zavar behozható, megszüntethető.

A képesség- összetevőknek az egyénre jellemző szerkezete.

Specializálódott készségek. Jelenlétük a tehetség egyik megnyilvánulási formája lehet. A specifikus képességekkel rendelkező egyed az általa megszerzett tudást, különböző megoldási stratégiákat sokrétűen és változatosan képes alkalmazni. A specifikus képességek két nagy csoportja a tevékenység- és a tantárgy-specifikus képességek.

A születéskor már jelen lévő adottság, a körülöttünk lévő környezet észlelésének, érzékelésének, felfogásának képessége. Már gyermekkorban is fontos a megfelelő mértékben ingergazdag környezet kialakítása, mert a perceptuális képesség ezzel fejleszthető. Van olyan típusa, mely teljes mértékben örökletes, veleszületett, bizonyítottan ilyen az abszolút hallás; más képességek fejleszthetőek (pl. szemmérték).

Olyan képesség, mely a számolási feladatokra vonatkozik. Az iskolában tanult rendszereket értelmezni és alkalmazni tudja, és ezek segítségével számtanfeladatokat tud megoldani.

Bizonyos szituációk esetén felmerülő problémák átlátásához, megoldásához a megfelelő eljárás, stratégia kiválasztása és alkalmazása jelenti a képességszintet. Bizonyos információk közül és azok kombinációjával a legmegfelelőbbek kiválasztására való törekvés. A képesség minden szintjének helyes megoldása eggyel növeli az intelligencia szintet.

A személyiségnek olyan viszonylag állandó sajátossága, amely biológiai adottságok alapján fejlődik ki, és a sikeres tevékenység előfeltétele valamely területen.

A képességek valamilyen cselekvésre vagy teljesítményre való alkalmasságot fejezik ki. A képességek az emberi tevékenység során alakulnak ki, azonban vannak általános képességek, ilyenek az intelligencia, kreativitás, ezek az emberrel veleszületettek. Minden ember rendelkezik valamilyen képességgel, azonban ennek feltárása nem egyszerű, mivel mint belső lehetőség rejtett, és csak valamilyen teljesítmény után nyilvánul meg. Azonban a teljesítményt sok tényező befolyásolja, mint például a szorgalom, érdeklődés, fáradékonyság.

A működő képesség, amely valamely tevékenység során megnyilvánul.

a művészetpszichológia az esztétika és a pszichológia határtudománya. durva elhatárolásként azt mondhatjuk, hogy míg a tradicionális művészettudományok a művekre helyezik a hangsúlyt, a művészetpszichológia a viselkedés, az élmény, a belső feltételek tanulmányozására. azaz a művészi teljesítmény létrehozását és felfogását befolyásoló pszichológiai mechanizmusok feltárására törekszik.

Az érdeklődési körnek azon típusa, melyben az érdeklődő személyt a különböző racionális, logikusan megoldható dolgok, ehhez használatos eszközök, tárgyak érdeklik. Bizonyos szakmák erre az érdeklődési körre épülnek. Általában ilyen érdeklődés jellemzi a különböző mesterembereket, mint az asztalosok, műszerészek, lakatosok és a mérnökök.

A motiváció egy formája. Szükséges a stressz csökkentéséhez, valamint kreatív és divergens gondolkodással párosulva új tárgyak és ötletek létrehozásához.

Az ember időtöltésének módja, mely időtöltés lehet csoportos vagy páros. Azon természetes igényhez kapcsolódik, hogy a rendelkezésünkre álló időt tartalommal töltsük meg lehetőségeinkhez mérten. Az időstrukutrálás alapjait az iskola teheti le (tanítási rend, szünetrend), a megfelelően strukturált tanítás pedig kihat a szabadidő hasznos eltöltésére is.

Az ember alapvető szükséglete a tevékenység. Ha semmiféle tevékenységet nem tud végezni, vagy az éppen végzett tevékenység túlzottan monoton, megjelenhet az unalom érzése. Elűzni a monoton munka szüneteltetésével, vagy új tevékenység elkezdésével lehet.

elsőfokú égésnél a bőr kivörösödik, kissé megduzzad és ez fájdalommal jár. néhány nap múlva a tünetek elmúlnak, a bőr lehámlik. ez a stádium főleg a sugárzó hő hatására jön létre, ilyen például ha túl sok időt töltünk a napon.

Egyfajta kompetencia, jellemzője a problémákhoz és új helyzetekhez való gyors alkalmazkodás. Ha vannak már meglévő megoldási elképzeléseink bizonyos problémákhoz, azokat a rugalmasság segítségével tudjuk alkalmazni hasonló helyzetekben is. A rugalmasság nem létezhet kreativitás nélkül, valamint kreativitás sincs kellő rugalmasság nélkül.

Termékenység, feloldódás bármely tevékenységben. Adott cél, feladat megvalósítása a lehető legkisebb erőkifejtéssel, anyagi és fizikai befektetéssel. Siker esetén csökkenti a stressz szintet, növeli az önbecsülést, újabb kreatív ötleteket szül. Az eredmény eléréséhez fontos, hogy a személyes adottságok mindenkor legyenek összhangban az elvégzendő feladattal.

Az intelligencia Arisztotelész i.e. 384-382 munkásságáig vezethető vissza, az elme elemző, megkülönböztető képessége. A verbális intelligencia a szóbeli, fogalombeli, elvont gondolkodást részesíti előnyben.

Kreativitás Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan gondolkodva, korábbi tapasztalatainkból valami újat hozzunk létre.

Az intelligencia fogalma máig vita tárgyát képezi. Azonban a legelfogadottabb elemzés Robert Sternberg nevéhez fűződik, aki az intelligenciát három szintre osztotta: analitikus, kreatív és gyakorlati. Ez utóbbiba tartoznak a környezet és az abban található tárgyak megválasztása, a környezethez való alkalmazkodás és annak formálása.