A lélektan alkalmazásának egyik legismertebb területe. Feladata a lelki betegségek feltárása és gyógyítása, az érzelmi és viselkedési problémák kezelése. A klinikai pszichológusok fő feladata a különböző zavarok megállapítása, a lelki egészség és betegség közti különbségtétel és a gyógyítás. Az előbbi a pszichodiagnosztika, az utóbbi a pszichoterápia feladata. Ilyen jellegű tevékenységekre a klinikai pszichológusok mellett a pszichiátereknek van jogosultságuk. A pszichiáter orvosi diplomával rendelkező szakember, és csak ő írhat fel szükség esetén gyógyszert.

Az egészségpszichológia viszonylag új területe a pszichológiának, bár maga a tárgya régóta jelen van a klinikai pszichológiai gyakorlatban. Az utóbbi eredetileg kifejezetten az értelmi károsodások elkerülésére és a lelki egészség megőrzésére összpontosított, a mentális megbetegedések megelőzését, gyógyítását tekintette feladatának. Az egészségpszichológia tárgya szélesebb, az egészségügy minden területén alkalmazott pszichológiát jelenti, beleértve a test valamennyi betegségének megelőzését, gyógyítását, valamint a rehabilitációt is.

Az egészségpszichológia új dimenziókkal gazdagítja az orvoslást azáltal, hogy az egészséget egységes egészként, a test és a lélek egészségeként közelíti meg. Bemutatja a magatartás, a lelki tényezők szerepét a betegségek megelőzésében, a betegségek kialakulásában, lefolyásában és gyógyításában.

A korszerű pozitív pszichológia a klinikai lélektantól eltérően már nem csak az alkalmazkodás és a lelki működések zavaraira figyel, hanem azokra az emberi erényekre és erősségekre is, amelyek szükségesek a sikeres alkalmazkodáshoz. Az emberi harmónia és boldogság titkát kutatja, a fejlesztést, a javítást célozza. Nemcsak azt kérdezi miért, mitől betegszenek meg egyes emberek, hanem azt is miképpen maradnak hasonló külső feltételek között mások egészségesek. Azt keresi, mi a titka azoknak a kiegyensúlyozott, embereknek, akik akkor is örömüket lelik az életükben, ha nehézségekkel kell megküzdeniük.

Munka- és szervezetpszichológia

Az alkalmazott pszichológia egyik területe. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek végső célja a munka hatékonyságának és biztonságának növelése.

Ilyen problémák például:

• az ember és a gép, munkaeszközök közötti kapcsolat, ergonómia (a fal színe, az asztal, munkapad magassága, munkaszünet gyakorisága, időtartama)
• a foglalkozások jellemzői és a hozzájuk szükséges képességek, (pályaprofilok, alkalmasság megállapítása)
• a munkavégzés körülményei, környezete, folyamata (a balesetveszély és kiküszöbölése)
• a szűrés és a kiválasztás kérdései (meghatározott feladat vagy munkakör esetében, munkacsoport kialakításakor)
• változtatásra vonatkozó döntések előkészítése (a munkafolyamat-elemzés stb.)

A munkapszichológiában az alkalmasságvizsgálatok, a munkafolyamatok környezetének megtervezésével kapcsolatos feladatok kapnak nagyobb hangsúlyt. Ma már a munkaszervezeti kérdések, az emberek szervezetbe való illeszkedése, a társas kapcsolatok vizsgálata, a döntési mechanizmusok, a kommunikációs folyamatok megfigyelése, a hatékony vezetés kérdései a fontosabbak. A modern szervezetpszichológia alapja az a felismerés, hogy bármennyire is fejlettek a technológiai folyamatok, önmagukban nem határozzák meg egy szervezet teljesítményét, mindig kiemelt fontosságú tényező a szervezetben dolgozó ember.

Az alkalmazott pszichológia egyik területe. A családi és intézményes körülmények között a gyermekek sikeres társadalmi beilleszkedését befolyásoló – tudatosan irányított és spontán – tényezőket, azok hatásának mechanizmusait, törvényszerűségeit és folyamatait feltáró tudományág. Központi kérdése a hatékony oktatás és nevelés, illetve az eredményes tanulás, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, valamint a normakövető viselkedésformák elsajátításának optimális pszichológiai feltételrendszere. A nevelés során felmerülő gondok, tanulási, érzelmi, kortárskapcsolati problémák, szülő-gyerek, illetve nevelők és növendékeik közötti konfliktusok rendezésére önálló gyakorlati tudományágak jöttek létre, például a nevelési tanácsadás, illetve az iskolapszichológia. A gyerekek viselkedésének megértése mellett ezek a gyakorlati ágak segítik a mélyebb nevelői önismeretet is.