A kimagasló sportteljesítmények mögött nemcsak testi, de kemény lelki erőfeszítések is húzódnak. A sportpszichológia célja egyrészt az egyéni teljesítmény növelése, másrészt a csapatmunka elősegítése, a csapatokban jelentkező pszichológiai folyamatok elemzése, kezelése.
A művészetkutatás és a pszichológia határterülete, amely az 1930-as években vált önállóvá. Alapkérdései az alkotás folyamatának, az alkotó viselkedésének tanulmányozására, a tehetség, illetve a művész személyiségének sajátos jegyeire vonatkoznak. Másik kiemelt területe a művek pszichológiai elemzése.
A fogyasztói társadalom egyik meghatározó jelensége a reklám. Hogyan tud hatni a reklám által közvetített üzenet? Melyik reklám hat és miért? Mivel kelthetjük fel a vásárlási és fogyasztási kedvet? Hogyan jön létre a vásárlási szándék? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a reklámpszichológia.
Az ember gazdálkodó lény, és életének nem kis részét teszi ki a termeléssel, beszerzéssel, fogyasztással és nem utolsósorban a pénzzel való foglalkozás. Így a gazdasági élet területén is vannak olyan kérdések, amelyek a pszichológiai kutatás tárgyát képezhetik.
A társadalmi élet fontos területe az igazságszolgáltatás, annak biztosítása, hogy az emberek közötti együttélést szabályozó törvényeket a lakosság betartsa, az ellene súlyosan vétők pedig elnyerjék méltó büntetésüket. Ennek során számos pszichológiai vonatkozású kérdés merül fel. Mi motiválja a bűnösöket súlyos tettükre; elmeállapotuk, beszámíthatóságuk a tett időpontjában, miképpen hat büntethetőségükre; miképpen válik valaki áldozattá; melyik szülő alkalmasabb gyermeke nevelésére stb. Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre próbál választ adni a kriminálpszichológia. A szükséges pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatok alapján igazságügyi szakértők nyújtanak információkat a bírósági döntéshozatalhoz, ítélkezéshez.