A vízben nem oldódó zsíros szennyeződéseket szappanokhoz hasonló kémiai szerkezetű, vagyis kettős oldódású – vízoldható és víztaszító molekularészleteket egyaránt tartalmazó – vegyületekkel visszük oldatba. Ezek az anyagok a detergensek, közéjük tartoznak a szappanokon kívül a mosószerek és a mosogatószerek is. A lefolyón leengedve és a természetes vizekbe jutva káros hatást fejtenek ki az élővilágra. A mosogatószerből nagyon kevés elegendő, használjunk belőle minél kevesebbet, és mosogatás után bő vízzel öblítsük le az edényeket!

A mosóporokra nagyjából ugyanaz érvényes, mint a mosogatószerekre. A különbség az, hogy a mosóporok vízlágyító szerként foszfátokat tartalmazhatnak, minél kisebb hőfokú mosásra alkalmasak, annál többet. A csatornákból a természetes vizekbe jutó foszfátok mintegy műtrágyázzák a vízinövényeket és vízvirágzást okoznak. A mosószeres dobozokra rá van írva, hogy a víz keménységétől függően mennyi mosószert érdemes használni egy mosáshoz. Az ajánlott mennyiséget érdemes betartani. Nemcsak a környezetszennyezés elkerülése, hanem pénztárcánk kímélése érdekében is.

Az öblítőszerek használata viszont nélkülözhető. Minimális kényelmi többlet miatt szennyezzük velük a környezetet.

A tisztálkodószerek és a szépítőszerek használatát a divat diktálja, a kozmetikai cikkek forgalmazása óriási üzlet. Ha nem is szállunk be az ezernyi tisztasági és kozmetikai cikket kínáló piac szolgálatába, szappanra és fogkrémre mindenkinek szüksége van, és a testápoló krém, illetve a borotválkozószer is általános szükséglet.

A szappan a tisztaság jelképe is lehetne. A mosószappanok ugyan a legtöbb ember számára nem ártalmasak és a környezetre nézve is a legkisebb terhelést jelentik, de bizony nem kellemes a használatuk, ezért kimentek a divatból. Használjon ki-ki ízlésének megfelelően illatosított szappant, mosakodjon és mosson kezet annyiszor, ahányszor szüksége van rá!

A fogkrémek veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. Fontos, hogy mindenki olyat használjon, amelynek ízét, illatát kedveli.

A kozmetikumok tömegét használjuk. Ezek többsége ingerli a bőrt, de csak a jóval drágábban kapható antiallergén termékeken tüntetik fel, hogy „ezek nem”. Ha el akarjuk kerülni a bőrirritációt, akkor vagy a legegyszerűbb gyógyszertári, vagy a valóban márkás, ellenőrizhető eredetű kozmetikumokat válasszuk. Ez utóbbiak persze sokkal drágábbak.

A legkevésbé veszélyesek a csecsemők számára készített szappanok, samponok és egyéb bőrápoló szerek.

A vízkőoldó és a súrolószerek többsége erős mérget tartalmaz. Rendszerint maró hatásúak, erősen savasak. Ezért gyerekek elől mindenképpen elzárva kell őket tartani! Vízkőoldásra jól megfelel az ecet, háztartási sósavat lehetőleg ne használjunk, és még véletlenül se keverjük össze más tisztítószerrel! A sósav hatására ugyanis mérgező gázok keletkezhetnek, amelyek belégzése súlyos következményekkel járhat. A hypo erősen maró, lúgos kémhatású, mérgező anyag. Csak fertőtlenítésre használjuk, takarításhoz vagy mosáshoz semmiképpen! A ruhanemű fehérítésére sokféle, kevésbé maró hatású, a környezetet kevésbé szennyező anyag kapható.