Az alábbi dokumentumok a „magyar király” jogait szabályozzák a Habsburg uralom időszakában. Olvasd el a figyelmesen a dokumentumokat és válaszolj a kérdésekre!
Kérdések:
• Milyen jogon követeli magának az ország feletti hatalmat I. Lipót?
• Hányadik András királyra és melyik általa kiadott dokumentumra utal a forrás?
• Ezen András által kiadott dokumentum melyik pontjának „kijavítását” tartják szükségesnek a biztosok? Miért?
• A 17. században több alkalommal is megkérdőjeleződött a Habsburgok joga a magyar királyi trónra. Melyek voltak ezek?
• Milyen öröklési rend megerősítését kívánja meg a 2. forrás?
• Elfogadják-e a magyar rendek ezt az örökösödést? Miért?
• Kinek a trónra jutását tette lehetővé az új örökösödés lehetőségének az elfogadása?
• Igazold a szöveg alapján, hogy ez a rendelkezés a rendi dualizmus rendszerének visszaállítását jelenti!
1.forrás
„Ő császári felsége tulajdonképpen megtehetné, hogy ennek a sok fáradsággal, veszélyek vállalásával, az övéi erőfeszítéseivel, vérével és részvételével a pártosok és a törökök kezéből visszafoglalt országnak minden tekintetben új törvényeket adjon. Mivel fegyverek erejével szerezte meg, a háború jogán magának és felséges örököseinek tulajdoníthatná, csendes és kényelmes törvénnyel kormányozhatná. Ennek ellenére, született kegyelme szerint érvényben akarja hagyni a régieket, a karok és rendek szabadságait, privilégiumait és jogait épen meg akarja őrizni […] a fegyverrel visszaszerzett területet továbbá igen szeretett országához [ez esetben a Magyar Királyságot jelenti] csatolja, törvényeiben megtartja, ha mindenekelőtt kijavítják I. Ferdinánd esküjének az András király féle 1222-i törvény 31. artikulusa tiszteletben tartására vonatkozó szakaszát, és tisztán megőrzik az ausztriai háznak az I. Ferdinánd beiktatásán jelen voltak ünnepélyes szerződéseivel és megállapodásaival szerzett, az elsőszülött ausztriai főhercegek megszakítatlan sora révén pedig ténylegesen gyakorolt örökös utódlási jogát. És mivel ez később, e század elején, az akkori jogtalanság és mozgalmak közepette nyíltan sérelmet szenvedett és kérdésessé vált, a rendek egyhangú kijelentésével újítsák fel, és – hogy minden időkre érvényes legyen – e jelen beiktató országgyűlés törvényében erősítsék meg.”
(I. Lipót biztosai a magyar országgyűlésnek 1687-ben)
2.forrás
„Az ország karainak és rendjeinek alázatos előterjesztésére, Ő szent felsége kegyesen elismerni méltóztatott, hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágának az 1723. I. és II. cikkelyek által a Magyar Királyságban és a hozzá kapcsolt részekben megállapított örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti, akit a megállapított trónöröklési rend szerint Németországban és azon kívül fekvő, elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul birtoklandó többi ország és tartományokban illet: mindazonáltal Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (beleértve mindenféle kormányszékeit) független azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és kormányzattal bíró, s ennél fogva az 1715. III. valamint 1741. VIII. és IX. cikkelyek rendelkezésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és így szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányzandó ország.”
(1791. évi X. törvénycikk)