Célkitűzés, eszközök
Az elemzés célja az erdélyi fejedelmi politika változásainak, az országegyesítés és a külpolitikai tendenciák kérdésének felvázolása.
A forrás feldolgozásához szükséges előzetes pedagógiai információk
A forrás feldolgozása egyéni és csoportos munka nyomán is történhet. A feladat önálló következtetések levonására alkalmas. Az elemzést az egyszerűbb, tényszerű megállapítások megtételével érdemes kezdeni. Az elemzés előtt célszerű áttekinteni Erdély és a Porta, illetve Erdély és Bécs erőviszonyait, az országegyesítés kérdésének 16. századi történetét.
Forrás
"Természetesen az osztrák ház mindig úgy harcolt, hogy országunkat megrövidítette, de növelte saját biztonságát. Ítélje azért meg valaki, hogy mit használt Magyarországnak az osztrák ház védelme. [...] Nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy minden tanács, minden tett arra irányult [Bécs részéről], hogy az evangélikus [értsd: protestáns, főleg református] vallást kiirtsák és hogy a lakosok lelkét a könnyebb legyőzés reményében megosszák. [...] Hát nem az ország törvényeinek és végzéseinek ilyen meghamisítása miatt menekültek elődeitek, Magyarország előkelői a török óriási nemzetéhez? Nemde a kiváló és főtisztelendő néhai Lippay György esztergomi érsek úr, […] Wesselényi Ferenc gróf [az 1671. évi Wesselényi összeesküvés résztvevői] kezdték el azt a művet, ami most folytatódik? Világosan látszik itt az elnyomásnak és üldözésnek kimondhatatlan súlyos volta, amely miatt a kereszténységnek egykor oly virágzó és harcias védőbástyája végső lépésre volt kénytelen elhatározni magát, látva hogy a keresztény fejedelmektől elégséges segítséget, a császári és királyi felségtől pedig egyáltalán semmi enyhítést nem remélhet, az ottomán [török] védelemhez folyamodott. […] Azokhoz menekült, akiket leghatalmasabb és fenyegetőbb ellenségeiként ismert meg. Így ragadják meg a szembejövő árral küszködők a feléjük nyújtott szalmaszálat, hogy el ne merüljenek."