Tananyag választó:
A középkori város élete
Eszköztár:
A feladat ismertetése

Az alábbi források és a képek segítségével mutassa be a középkori városok életét!
Kérdések:
• Az 1. és a 2. forrás alapján gyűjtsd össze a kommuna legfontosabb jogait!
• Hogyan épült fel a városi társadalom?
• Ki és milyen felhatalmazással irányította az önkormányzatot?
• A 2. forrás alapján milyen szerv áll a városi önkormányzat felett?
• Miért van szüksége a gazdasági élet ilyen részletekbe menő szabályozására?
• Milyen kérdéseket szabályoz a Hansa városokra érvényes jogokat megfogalmazó dokumentum?
• Mire utal, hogy elsősorban nem gazdasági szabályozókat tartalmaz?
• Milyen szerepe volt a középkori kereskedelemben a pénzváltóknak?
Pénzváltó
• Figyeld meg a mesterségeket bemutató képet, hogy milyen eszközökkel, technológiával dolgoztak akkoriban a mesterek! Az utolsó két kép melyik mesterség gyakorlóit mutatja?
Kézművesek
• A kép alapján mit gondolsz, hogyan változott meg Köln gazdasági jelentősége a középkor folyamán?

1.forrás

1. Valamennyi lakos, aki csak a város falai alatt, avagy a váralján lakik, bárkinek a földjén tartózkodik is, a kommunára tesz esküt…
2. A váralján élő lakosok mindegyike segítse a másikat belátása szerint.
3. Ha valaki latorságot követ el olyan emberrel szemben, aki erre a kommunára felesküdött, akkor a kommuna elöljárói... ítélkezzenek a lator teste és vagyona felett saját megítélésük szerint.
7. Minden egyes malomban csak két molnárlegény legyen; ha pedig valaki több legényt venne oda, s ennek híre eljutna a tanácsbeliekhez, akkor ezek annak szolgáltassanak igazságot, aki a feljelentést az ügyben megtette.
10. A kommuna egyetlen tagja se adjon kölcsön pénzt vagy ne juttasson pénzt a kommuna ellenségeinek.
18. A kommuna tagjai közül tizenhárom elöljárót kell választani, s e tanácsbeliek, valamint a tanácsbeli esküdtek javaslatai szerint egy vagy két elöljárót kell választani.
21. Jóváhagyjuk azt is, hogy ezt az oklevelet semmiféle ok miatt nem fogják kivinni a város falain kívülre. S bárki akarna ellene szót emelni, azt nem hallgatjuk meg.
(Fülöp Ágost 1182-ben megerősíti a kommuna 1099-ben szerzett jogait)

2.forrás

A Hanza első közös határozatai (1260-1264)
Az északnémet tengerparti városok wismari gyűlésén hozott első közös határozat, a közös érdekvédelemről és egymás kölcsönös segítéséről.
Óhajtjuk, hogy tudomást szerezzetek arról a határozatról, melyet derék és megfontolt férfiak gondos mérlegelés után hoztak mindazon kereskedők támogatására, akik a lübecki joggal élnek.
1. Először is minden város - lehetőségei szerint - tisztítsa meg a tengert a kalózoktól és más gonosztevőktől, hogy a tengert járó kereskedők üzleti ügyeiket szabadon intézhessék.
2. Ha valakit bűnei miatt az egyik városból elűztek, más város be ne fogadja.
3. Ha egy polgár fogságba esett, vagyona árán ne váltsák ki, de küldjék el neki övét s egy kést is hozzá.
4. Egy polgár sem vásárolhat meg más embert, s adósság törlesztése fejében sem fogathat el senkit. Ha ezt teszi, sem abban a városban, ahol lakik, sem a lübecki jog alá tartozó többi városban tovább nem maradhat.
5. Ha valakit útonállásért vagy rablásért az egyik városban törvényen kívülinek nyilvánítottak, valamennyi többiben is annak tekintsék.
6. Ha egy úr valamelyik várost ostrom alá veszi, egyetlen más város sem támogathatja az ostromlót, kivéve, ha saját uráról van szó.
7. Ha valahol háború dúlna, nem történhet meg, hogy az ottani városokból származó polgárnak még egy más városunk is testében vagy vagyonában ártalmára legyen, ellenkezőleg, őszinte jóakarattal támogassa.
8. Ha valaki egyik városunkban megházasodik, s ezután megjelenik első felesége és magának követeli őt: amennyiben hitelt érdemlő tanukkal tudja bizonyítani, hogy valóban a felesége, a férfit fejezzék le.
9. Ha leányát vagy unokahúgát egy polgár férjhez adja, s egy másik férfi azt állítja, hogy az illető már előbb az ő törvényes felesége volt: ha állítását megfelelő tanukkal bizonyítani nem tudja, fejét vegyék.
E határozatok egy évig maradnak érvényben. Hogy mi történjék azután, azt egyik város a másikkal levélben közölje.
Kelt Keresztelő János napján, Wismarban.

3.forrás

A budai polgárok 1244-1421 között szerkesztett német nyelvű jogkönyve a középkori magyarországi várostörténet egyik legbecsesebb forrása.
Gyülekezés és zendülés a tanács ellen.
A városban a tanács tudta nélkül senki se tartson titkos tanácsot és ne merészeljen külön gyűlést egybehívni. Ha a gyülekezés a tanács ellen irányul, vagy a tanács tudta nélkül zendülés céljából történik, akkor résen kell lenni; hogy az egybegyűlteket gyorsan és határozottan megsemmisítsék. […] Aki ez ellen tesz vagy tenni szándékozik, az büntetésül ellentmondás nélkül száz márka tiszta ezüstöt fizet a királyi kamarának.
A kofák jogairól:
Először is meg kell jegyezni azokról a kofákról, akiket gyümölcsös kofáknak néznek, hogy szám szerint kilencen legyenek, ebből kétharmad német, a harmadik harmad magyar. Elárusítóhelyük a patikusok előtt legyen, és kezdődjék a Boldogasszony templommal [a várbeli német lakosság temploma, a mai Mátyás templom] szemközti patika sarokházánál egészen Gubelwein Konrád uram házáig. És a következő dolgokat árusíthassák: alma, körte, cseresznye, meggy, szamóca, zöldborsó, lóbab és bagolyborsó, dinnye és burgonya, tök és zöldmandu1a, kökény, szilva és kökényszilva, őszibarack, zöld dió és mindenféle zöld gyümölcs. Szőlőt azonban ne árusíthassanak, hacsak a bíró és a tanács meg nem engedi nekik. Télen borókát és mindenféle aszalt gyümölcsöt áruljanak.
A város vásárnapjairól és azok számáról
E városban nem több, mint két jogos vásárnap van: szerda a németeknek a Boldogasszony templom körül és péntek a magyaroknak a Szent Mária Magdolna templom körül; a harmadik, a szombat szokásból jött létre. Azonban tudni kell, hogy búcsúkor és karácsony táján a vásár máshol mint a németeknél, a Boldogasszony templom és a Szent György templom körül ne legyen.
(Részletek a budai jogkönyvből)