Milyen megoldást kínál a táblázatokból és a grafikonról leolvasható társadalmi és gazdasági problémákra a Gömbös Gyula nevéhez kapcsolódó Nemzeti Munkaterv?
Kiegészítő információk:
• A gazdasági világválság magyarországi hatásait lehet a feladat segítségével bemutatni, értelmezni.
Kérdések:
• A grafikon alapján állapítsd meg, hogy a gazdasági válság milyen általános hatást gyakorolt a magyar gazdaságra! Hogyan érintette a mezőgazdasági és az ipari termelést?
• Mi az oka annak, hogy a mezőgazdaságot mélyebben és hosszan elhúzódóan érintette a válság?
• Hogyan hatott a foglalkoztatottak számára a válság? Mi a két foglalkoztatottakra vonatkozó adatsor különbségének az oka?
• Milyen politikai következményei lehetnek a társadalmi válságnak?
• Hasonlítsd össze az iparágakra vonatkozó adatokat! Mely ágazatokat érinti súlyosabban a válság és miért?
• Mi az összefüggés a mezőgazdaságra vonatkozó mutató és az élelmiszeripari tendenciák között?
• Mikortól fordul meg a tendencia, mikortól kezdődik a válságból való kilábalás?
• Mi a pozitív tendenciák magyarázata? Mennyiben kapcsolódik ez a nemzetközi tendenciákhoz, ill. mi az, amivel a magyar kormányok járultak ehhez hozzá?
• Keresd meg a forrásban azokat a pontokat, amelyek a válságkezelésre vonatkoznak!
• Mennyire tűnnek reálisnak a program céljai?
• Melyek azok az elvek, amelyek inkább csak politikai ígéretnek és nem egy átgondolt gazdasági programnak lehetnének a részei?
• Vitassátok meg ,hogy miért nevezték a korabeli ellenzéki sajtóban Gömbös Álmoskönyvének ezt a dokumentumot!
„Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása.
Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük. […]
Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződések a jog és az igazság szellemében revízió alá vétessenek. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére, és nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől.
Olyan országgyűlést akarunk, amely a nemzeti közvélemény hű tükrözője és az ország minden dolgozó rétegének képviselője. […]
[…] A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.
[…] Jó, olcsó, gyors és a nép szeretetétől áthatott közigazgatást akarunk, amely mindenkinek egyenlő mértékkel mér és az állampolgárok teherviselő képességéhez szigorúan alkalmazkodik
[…] A pengő értékállóságát minden eszközzel biztosítani kívánjuk.
[…] Az államháztartás egyensúlyát minden körülmények között biztosítani és fenntartani kívánjuk […] A gazdasági élet és különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, emellett igazságos és arányos közteherviselést biztosító és lehetőleg egyszerű adó- és illeték rendszert akarunk. […]
[…] Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni
[…] Termelésünk és fogyasztásunk összhangba hozását és nemzetünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvonalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy az összes termelőerők serkentésével, helyes szervezésével és tevékenységüknek a szükségletekhez igazodó irányításával minél több valódi értéket produkáljunk [… _
[…] Addig, amíg a gazdasági válság tart, a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el a munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását.
[…] A munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk, s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.”
(A Gömbös-kormány Nemzet munkatervéből, 1932)
