Tananyag választó:
A feladat ismertetése

Mutasd be, hogyan értelmezték az emberi jogok problematikáját a felvilágosodás korában!
Kérdések:
• Mit jelent a természetjog az 1. forrás szerint?
• Mit jelent a társadalmi szerződés az 1. forrás szerint?
• Hogyan függ össze a természetjog és a társadalmi szerződés a források alapján?
• Mi a különbség a 2. és 3. forrás között a jogok gyakorlásának módját tekintve?
• Mit jelent az általános akarat kifejezés a 3. forrás szerint?
• Milyen veszélyeket rejt a Rousseau gondolatai közül utolsóként idézett mondat?
• Az első három forrásban megfogalmazott általános elvek közül melyek találhatók meg az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban?
• A 4. forrásban megfogalmazott elvek hogyan tükröződnek az USA alkotmányát bemutató ábrán?
• Milyen emberi jogokat emel ki a Nyilatkozat szövege?
• Milyen hatalmi ágakat lehet az ábra alapján azonosítani és ezek milyen kapcsolatban állnak egymással?
• Mi az államformája az alkotmány szerint az USA-nak?

1.forrás

„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki nyújt. A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz az életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. Ha pedig rendkívül nagy bűnről van szó, még halállal is sújthatja a vétkest. Ámde az államban ez nem lehetséges. Ennélfogva az államban az emberek meg vannak fosztva természeti jogaiktól. E jog az államra van átruházva, mellyel ez a szükségeshez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.” (Locke)

2.forrás

„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészét kell hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.”(Montesquieu)

3.forrás

„Ha tehát elhagyunk a társadalmi szerződésből mindent, ami nem tartozik a lényeghez, azt találjuk, hogy a szerződés a következőkben áll. Minden személy valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát nem a nép képviselői, és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha nem a nép személyesen hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény…
A polgár minden törvényhez beleegyezését adja azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat; ez teszi polgárrá és szabad emberré őket. Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános akaratnak, vagyis a nép akaratának…
Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen.” (Rousseau)

4.forrás

„Mi, Amerika Egyesült Államainak általános kongresszusban összegyűlt képviselői, a világ legfőbb bírójára való hivatkozással szándékaink becsületességéért, e gyarmatok jó népének és megbízásából ünnepélyesen tudtul adjuk és kijelentjük, hogy az egyesült gyarmatok szabad és független államok…
Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását.” (Részletek a Függetlenség Nyilatkozatból)