Tananyag választó:
Az ipar, az energiatermelés helyzete 1968 és 1989 között
-
A Paksi Atomerőmű Paks, 1986. augusztus 27. A kép felirata szerint: Berakják a fűtőelemeket a paksi atomerőmű új, harmadik blokkjának reaktorába, így várhatóan hamarosan megkezdődik az új blokkban a villamosenergia-termelés. A fotón a paksi atomerőmű látható. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Megkezdődött a termelés a Paksi Atomerőmű 3. blokkjában Paks, 1986. augusztus 28. Megkezdődött a villamosenergia-termelés a paksi atomerőmű harmadik blokkjában. Az új reaktorblokkot szeptember 28-ára virradó éjszaka 1 óra 58 perckor kapcsolták rá az országos energiahálózatra. A fotón: folyik a munka a harmadik blokk vezérlőtermében. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
A Paksi Atomerőmű harmadik blokkjának vezérlőterme Paks, 1986. augusztus 27. A kép felirata szerint: Berakják a fűtőelemeket a paksi atomerőmű új, harmadik blokkjának reaktorába, így várhatóan hamarosan megkezdődik az új blokkban a villamosenergia-termelés. A fotón: a harmadik reaktorblokk vezérlőtermében már működnek a biztonsági rendszerek. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Üzemel a paksi atomerőmű 2. blokkja Paks, 1984. augusztus 27. A kép felirata szerint: A Paksi Atomerőmű második blokkjának reaktorában elindították a láncreakciót. A fotón: szigorúan ellenőrzik a berendezések működését a második blokk vezérlőtermében. (A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976-ban alakult meg. A Pakstól 5 km-re lévő azomerőműben VVER-440/213 típusú atomerőművi blokkok üzemelnek.) MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Marjai József és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója köszöntik egymást a második reaktorblokk avatásán Paks, 1984. október 12. Ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia termelő bázisát Pakson. Az atomerőmű egyik szerelőcsarnokában ünnepi munkás-nagygyűlést tartottak, ahol Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. A fotó előterében Marjai József és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója köszöntik egymást az ünnepségen. MTI Fotó: Varga László
-
Méréseket végeznek a reaktoraknánál a paksi atomerőmű harmadik blokkjában Paks, 1986. augusztus 27. A kép felirata szerint: Berakják a fűtőelemeket a paksi atomerőmű új, harmadik blokkjának reaktorába, így várhatóan hamarosan megkezdődik az új blokkban a villamosenergia-termelés. A fotón: méréseket végeznek a reaktoraknánál a paksi atomerőmű harmadik blokkjában. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
A győri gázgyár Győr, 1977. január 24. A kép felirata: A győri Oxigén- és Dissougázgyár ebben az évben 4 millió köbméter oxigént és 800 ezer köbméter nitrogént állít elő. A győri vállalat a dunántúli és a fővárosi üzemeket látja el gázzal. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Nyomtatványok a Pátria Nyomdából Budapest, 1985. január 7. A kép felirata szerint: Magyarországon csak a Pátria Nyomdában készülnek számítógépekhez szükséges számítástechnikai nyomtatványok /leporellók/. Az idén 20 százalékkal többen igényeltek nyomtatványokat. Az ez évi húszmillió forintos gépi beruházásnak köszönhetően az igényeket ki tudják elégíteni. A képen: folyik a munka a Pátria nyomda montírozó műhelyében. A Pátria Nyomda elődjének a Hazánk Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság tekinthető, melynek alapító közgyűlését 1893. szeptember 28-ra hirdette meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Ez a vállalkozás 600.000 korona alaptőkével alakult, de a helytelen vezetés miatt csődbe jutott. Újjáalakítására az 1894. július 30-án megtartott rendkívüli közgyűlésen került sor, és ekkor a nyomda elnevezését Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaságra változtatták. Főleg mezőgazdasági szakkönyveket, folyóiratokat állított elő és terjesztett, illetve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatának keretében megjelenő Köztelek Gazdasági Könyvtárának füzetes kiadványainak lett a kiadója. A cég első üzleti jelentése az 1894-es évről már kedvezően számolt be a nyomda gazdasági helyzetéről. A nyomdai részvénytársaság további fejlődését az első világháború kitörése és az ország gazdasági helyzetének romlása meggátolta, tőkeerőssége megingott és a termelés visszaesett. Ennek ellenére sikerült talpon maradnia, és a régi termelési eredményeit újból elérni. 1971-ben két budapesti székhelyű üzeme mellett létrehozta dombóvári gyáregységét. 1983. január 1-től az Ipari Minisztérium beolvasztotta a Pátria Nyomdába a Nyomtatványellátó Kereskedelmi Vállalatot, majd július 1-től a Rákóczi Nyomdát, így kezdődött el a vállalat ütemes fejlődése.) MTI Fotó: Balaton József
-
Átadás előtt a Gagarin Hőerőmű és a lignitbánya Gyöngyösvisonta, 1973. május 22. Az ország legnagyobb erőműve, a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű ünnepélyes felavatására május 25-én kerül sor. Az öt, összesen 800 megawatt kapacitású turbinát részben a Láng Gépgyár, részben a Szovjetunió szállította. Az itt előállított villamos energia az ország energiaigényének kb. egynegyedét fedezi. Az erőműhöz kapcsolódó felszíni lignitbánya gépi berendezéseit a Német Demokrata Köztársaságból (NDK) vásároltuk. A bánya és az erőmű négyezer dolgozónak biztosít munkaalkalmat. A képen a lignitbánya, mögötte az erőmű. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
Répcelaki szénsavgyár Répcelak, 1985. január 25. A kép felirata szerint: Évente 520 millió darab szifonpatron készül a Szénsavtermelő Vállalat répcelaki üzemében. A gyár patronjai külföldön is népszerűek. A fotón folyik a munka a répcelaki gyárban. MTI Fotó: Czika László
-
Szipernit néven új építőanyag gyártása kezdődött Selypen Selyp, 1984, március 7. A kép felirata szerint: Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet jóváhagyta egy új építőipari termék, a szipernit gyártását. Az új építőelem jó hang- és hőszigetelő és fokozottan tűzálló, nem támadja meg a gomba, a rágcsálók támadásainak is ellenáll. Gyártását az Eternit Azbeszt Cementipari Művek selypi gyárában kezdték meg. A fotón folyik az új építőipari termék gyártása. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
-
Marjai József (középen) és Alexander Kacsanov a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkjának avatásán Paks, 1984. október 12. Ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia-termelő bázisát Pakson. Az ünnepségen neves külföldi és magyar politikusok vettek részt, többek között Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alexander Kacsanov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának első elnökhelyettese. A fotón Marjai József (középen) és Alexander Kacsanov ismerkednek az atomerőmű munkájával. MTI Fotó: Varga László
-
A Paksi Atomerőmű második reaktorblokkjának avatásakor tartott ünnepi munkásgyűlés Paks, 1984. október 12. Ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia termelő bázisát Pakson. Az atomerőmű egyik szerelőcsarnokában ünnepi munkás-nagygyűlést tartottak, ahol Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. A fotó az ünnepi munkásgyűlésen készült. MTI Fotó: Varga László
-
Klumpakészítő Mözsön Mözs, 1980. január 21. A Tolna megyei Mözs község lakóit csak klumpásoknak nevezték a környékbeliek. Ennek az volt az alapja, hogy télen klumpában jártak az emberek. Még 1980-ban is, több mint 100 idősebb ember viselte telente a klumpát. Régebben a faluban még 12 klumpakészítő volt, ma már csak Pusztai József 72 éves nyugdíjas foglalkozik a fa lábbeli készítésével. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Gyulai Húskombinát Gyula, 1978. augusztus 14. A több mint egymilliárd forintos beruházással épült Gyulai Húskombinátban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból a termelést - az elmúlt évhez képest - száz vagonnal növelik. Az export várhatóan huszonöt százalékkal nő és a szárazáru mellett egyéb húskészítményekkel bővül. A képen a Húskombinát belülről. MTI Fotó: Ilovszky Béla
-
Munkába lépett a 750 kV-os távvezeték Albertirsa, 1979. február 5. Az Albertirsa-Vinnyica közötti 750 kV-os távvezeték az elmúlt hetek során sikeresen vizsgázott az üzemi próbákon. Február 5-én, hajnali 4: 57 perckor bekapcsolták a hálózatot és a világ egyik legnagyobb elektromos távvezeték rendszere megkezdte az energiaszolgáltatást a KGST országokba. A műszerek 750 kV-ot jeleznek az albertirsai alállomás központi vezérlőtermében. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Angliába utazik a bőrönd Szekszárd, 1980. szeptember 10. A Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi gyárában hazai műbőrből négy méretben és több színben készítenek utazóbőröndöket. Legnagyobb megrendelőjük Anglia. MTI Fotó : Cser István
-
Az eredetinél több export az Agria Bútorgyárból Eger, 1980. október 5. Az egri Agria Bútorgyárban, 1980-ban több mint negyven féle terméket állítottak elő: ülőgarnitúrákat, szekrényeket és díszes faládákat. Főleg a faládák és a "Paris" elnevezésű bőr ülőgarnitúra külföldi sikerének eredménye, hogy idei exporttervüket négy százalékkal túlteljesítik. Faszobrászok díszítik a stílbútorokat. MTI Fotó: Tóth Bálint
-
Fafeldolgozó üzem Hajdúhadházán Hajdúhadháza, 1980. március 6. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó üzemének dolgozói a párt XIII. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy háromszáz-háromszázötven köbméterrel több anyagot dolgoznak fel, mint amennyi az éves tervükben szerepel. Ebben az évben a fafeldolgozóban negyvenezer köbméter - többségében az erdőgazdaság területéről kitermelt - akácból készítenek bútorléceket, parkettákat, rakodólapokat, almásládákat, bányászati anyagokat és teljes egészében exportra menő szőlészeti faanyagokat. A hajdúhadházi üzemben működik az ország egyik legnagyobb kapacitású háromkamrás, egyenként hatvan köbméteres szárítója, amelyben bérmunkában a tiszántúli fafeldolgozó üzemek alapanyagának nagy részét is szárítják. A Canali 1250-es hasító szalagfűrészt a vezérlőpultról irányítják. MTI Fotó: Tárkányi Béla
-
Gyulai Húskombinát Gyula, 1978. augusztus 14. A több mint egymilliárd forintos beruházással épült Gyulai Húskombinátban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból a termelést - az elmúlt évhez képest - száz vagonnal növelik. Az export várhatóan huszonöt százalékkal nő és a szárazáru mellett egyéb húskészítményekkel bővül. A Húskombinát külső képe. MTI Fotó: Ilovszky Béla
-
Női ruhák exportra Zalaegerszeg, 1980. február 20. A zalaegerszegi Color Ruházati Vállalat az idén mintegy kétszázötvenezer női felsőruházati cikket készít. Termékeik minőségét jelzi, hogy a ruhák kilencven százalékát exportra készítik. A kongresszusi versenyre tett felajánlásuk révén öt százalékkal növelik idei tervüket. A vállalat négy üzemegységének huszonhét szocialista brigádja csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához. A képen: készülnek a tavaszi modellek a varrodában. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Munkába lépett a 750 kV-os távvezeték Albertirsa, 1979. február 5. Az Albertirsa-Vinnyica közötti 750 kV-os távvezeték az elmúlt hetek során sikeresen vizsgázott az üzemi próbákon. Február 5-én, hajnali 4: 57 perckor bekapcsolták a hálózatot és a világ egyik legnagyobb elektromos távvezeték rendszere megkezdte az energiaszolgáltatást a KGST országokba. Az összekapcsolás előtti pillanatok az albertirsai alállomás központi vezérlőtermében. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Szőnyegek Békésszentandrásról Békésszentandrás, 1980. május 7. A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet hat község nődolgozóinak biztosít munkalehetőséget. A perzsa, a torontáli és a vegyes technikával szőtt szőnyegekből idén már tizenkilencezer négyzetmétert szállítanak a szövetkezetből hazai és külföldi megrendelőknek. Ez kétezer négyzetméterrel több a tavaly készített mennyiségnél. A képen a kéziszövő üzemrészben. MTI Fotó: Branstetter Sándor
-
Eredeti Levi's farmer Marcaliból Marcali, 1978. május 12. Június közepén megkezdi az eredeti Levi's Strauss farmernadrágok gyártását a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Az üzem a Levi's cégtől kapja az alapanyagot és az összes kelléket. Marcaliban már az idén többszázezer, jövőre pedig egymillió darab farmer készül. Ennek hatvan százalékát visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret a hazai piacon értékesítenek. Daved Smith (jobbról) a Levi's Strauss cég alelnöke megtekintette a marcali üzemet és ellenőrizte a gyártás minőségét. MTI Fotó: Bajkor József
-
Átadják a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 kV-os távvezetéket Albertirsa, 1979. október 29. Ünnepélyesen adták át október 30-án a szovjetunióbeli Vinnyica és a magyar Albertirsa között megépült 750 kV-os távvezetéket. A távvezeték és az Albertirsáról továbbinduló 400 kV-os vezetékek fontos szerepet játszanak a KGST országok egységes energiarendszerében. Felépültétől napjainkig mintegy hárommilliárd kilowatt óra villamos energia érkezett hazánkba. Ebben a magyar gyártmányú védőruhában feszültség alatt is végezhetik a 400 és 750 kV-os berendezések szerelési munkáit. MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Kádár János látogatása Pakson Paks, 1979. december 19. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára december 19-én Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott. Útjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégek az építkezést először a magasból, a gépház épületének tetejéről vették szemügyre. MTI Fotó: Németh Ferenc
-
Növényolaj feldolgozás Győrött Győr, 1980. október 6. A közelmúltban kezdték meg a Győri Növényolajgyárban a napraforgó feldolgozását. A környező mezőgazdasági üzemekből naponta harminc vagon napraforgómagot szállítanak a győri gyárba. A képen a feldolgozó gépsor. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Zárlatpróba a 750 kV-os távvezetéken Albertirsa, 1979. január 22. Az Országos Villamostávvezeték Vállalat hálózati brigádjai zárlatpróbát tartottak a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 kV-os távvezetéken, hogy meggyőződjenek a biztonsági berendezések állapotáról. Nyirkarász térségében mesterségesen zárlatot idéztek elő a vezetékben, s ezalatt az ukrajnai Zapad városában és az albertirsai állomásokon a műszerek regisztrálták a zárlatot, illetve a berendezések automatikusan elhárították azt. A próba sikeresnek bizonyult, a biztonsági berendezések "állták a próbát", kitűnően hárították el a mesterséges hibát. MTI Fotó: Paál László
-
Új raktárbázist adtak át Törökbálinton Törökbálint, 1980. április 9. Az Autóker törökbálinti DEPO II. raktárbázisát április 10-én adják át rendeltetésének. A képen az új raktárbázis. MTI Fotó: Balaton József
-
Új raktárbázist adtak át Törökbálinton Törökbálint, 1980. április 9. Az Autóker törökbálinti DEPO II. raktárbázisát április 10-én adják át rendeltetésének. A tízezer négyzetméter alapterületű raktárt a legkorszerűbb forgóvillás targoncákkal látták el, több mint tízezerféle alkatrészt lehet benne tárolni. MTI Fotó: Balaton József
-
Átadják a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 kV-os távvezetéket Albertirsa, 1979. október 29. Ünnepélyesen adták át október 30-án a szovjetunióbeli Vinnyica és a magyar Albertirsa között megépült 750 kV-os távvezetéket. A távvezeték és az Albertirsáról továbbinduló 400 kV-os vezetékek fontos szerepet játszanak a KGST országok egységes energiarendszerében. Felépültétől a fotó készültéig mintegy hárommilliárd kilowatt óra villamos energia érkezett hazánkba. Kép az albertirsai fogadóállomásról. MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Női táskák exportra Rákospalota, 1980. március 25. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál női divattáskák mintakollekciói is készülnek. A vállalat különböző gyáregységeiben évente nyolcszázezer táska készül. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét szocialista országokba exportálják. MTI Fotó: Pintér Márta
-
Levi's Strauss gyár Marcaliban Marcali, 1978. május 12. Marcaliban 1978. augusztus 8-án megkezdte a termelést az első magyarországi Levi's Strauss gyár. A gépeket és az alapanyagot az amerikai cég biztosította, s egyben garantálta, hogy átveszi a termelés 60 százalékát. A képen: az új üzemben. MTI Fotó: Bajkor József
-
Ebéd a bányában Dorog, 1980. november 11. Kiváló teljesítményt ért el a dorogi bányaüzemben dolgozó Metzger György brigád: egy hónap alatt háromszáztizennyolc méter vágatot hajtott ki. A dorogi szénmedencében földalatti vágatépítésnél ilyen magas teljesítményt még egyetlen brigád sem ért el, de országosan is kimagaslónak számít ez az előrehaladási sebesség. A három műszakban dolgozó tizenöt tagú szocialista brigád egy új frontfejtés kialakításához építette a bányavágatot. Teljesítményük eredményeként a bánya szenelő csapatai több hónappal a határidő előtt kezdhetik meg a termelést a napi harmincöt-negyven vagon kapacitású új frontfejtésben. A képen: ebéd a bányában. MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Véget ért a pécsi bányászok munkabeszüntetése Pécs, 1988. augusztus 25. A pécsi bányászok Budapesten tárgyaló megbízottai augusztus 24-én délután Kapolyi László kormánybiztos és Csethe András vezérigazgató társaságában visszatértek vállalatukhoz. Az István aknán tartott gyűlésen beszámoltak küldetésük eredményéről, amelyet a bányászok elfogadtak. Ezzel véget ért a húszórás munkabeszüntetés a mecseki szénbányákban. A képen Kapolyi László kormánybiztos a bányászok között. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
-
Folyékony műtrágya üzem Bábolnán Bábolna, 1983. március 19. Harmadik éve termel Bábolnán szuszpenziós műtrágyát az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer (IKR) folyékony műtrágya üzeme. Az óránként húsz tonna kapacitású kisüzem 35 ezer hektár tápanyag visszapótlását biztosítja. MTI Fotó: Jusztin Tibor
-
Mélytengeri árokásó tömlők Szeged, 1981. február 11. A TAURUS Szegedi Gumigyára amerikai és holland megrendelésre mélytengeri árokásó, úgynevezett Jet tömlőket gyárt, több mint ezer méter mennyiségben. A felhasználók ezt a tengeri olaj- és gázvezetékek fektetéséhez használják segítségül. Az egyenként 26,5 méter hosszú tömlőket a mélységnek megfelelően összekapcsolják s a bevezetett nagynyomású vízzel "ássák" a vezeték árkát. Speciális holland kamionnal szállítják a Jet tömlőket. Egy szállítással kétszáz méter mennyiséget visznek el. MTI Fotó: Kozák Albert
-
Új termék Tatabányáról: féltartós tej Tatabánya, 1982. április 28. Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzemében kezdték meg az ultrapasztőrözött féltartós tej gyártását, amely hűtés nélkül hét napig tárolható. A huszonnyolcmillió forintos beruházásból részt vállalt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a forgalmazó és gyártó vállalat. A finn gépsoron óránként kétezer liter tejet állítanak elő félliteres csomagolásban. MTI Fotó: Jusztin Tibor
-
A Békéscsabai Kötöttárugyár műhelyében Békéscsaba, 1971. január 27. A kép felirata szerint: A Békéscsabai Kötöttárugyár látja el az országot csecsemőruhával. A múlt évben ez a termék hiánycikk lett a nagy kereslet miatt. A tervszerű fejlesztés érdekében a békéscsabai cég a Konjunktúra- és Piackutató Intézetet megbízta a negyedik ötéves terv időszakában várható kereslet felmérésével. A fotón a Békéscsabai Kötöttárugyár konfekcióüzeme látható. (Az 1890-es évek végétől jelentek meg Békéscsabán az első kisiparosok pl. harisnyagyártók, majd kisebb cégek alakulása után 1910-ben jött létre az első kötöttárugyártással foglalkozó részvénytársaság Hubertus néven. A cég a század második felében Békéscsabai Kötöttárugyár néven vált ismertté. MTI Fotó: Érczi K. Gyula
-
Gázüzem a szegedi olajmezőn Szeged, 1971. augusztus 16. A kép felirata: A szegedi olajmezőn létesült gázüzemben megkezdődött a propánbután gáz termelése. Eddig két darab, egyenként 400 köbméteres tartályt helyeztek üzembe. Ezekben tárolják a cseppfolyós gázt, amit tartálykocsik szállítanak el a palackozó üzemekbe. A Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói rövidesen befejezik a további négy nagy gömbtartály építését és már dolgoznak hat kisebb tároló szerelésén is. MTI Fotó: Tóth Béla
-
Véget ért a munkabeszüntetés a pécsi bányában Pécs, 1988. augusztus 25. A pécsi bányászok Budapesten tárgyaló megbízottai augusztus 24-én délután Kapolyi László kormánybiztos és Csethe András vezérigazgató társaságában visszatértek vállalatukhoz. Az István aknán tartott gyűlésen beszámoltak küldetésük eredményéről, amelyet a bányászok elfogadtak. Ezzel véget ért a húszórás munkabeszüntetés a mecseki szénbányákban. Molnár Attila a bányászok választott vezetője elfogadja a feltételeket. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
-
Földgázzal működő motor szerelése Budapest, 1983. február 21. A Ganz Mávag Gépgyárában saját fejlesztésű földgázzal működő motorok készültek. A motor jól alkalmazható a szénhidrogén-bányászatban, mert a működéséhez szükséges földgázt saját maga termeli ki. Üzemeltetése gazdaságosabb, olcsóbb a hagyományos dízel motorokénál. A gázmotor szerelése. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Új bauxitbányát avattak Kincsesbánya, 1983. január 7. 15 millió forintos megtakarítással közel 6 év alatt épült fel Kincsesbányán a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat Bitó II. bányaüzeme. Az új üzemből évente 400 ezer tonna bauxitot küldenek felszínre, ennek felét exportálják. Az átadásra a tervezettnél két héttel korábban, január 7-én kerül sor. Munkában a nagyteljesítményű önjáró rakodógép. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Városlődi majolika készítése Városlőd, 1970. december 3. A kép felirata szerint: 400 tonna majolika kerámia készül évente Városlődön. Az üzembővítés befejezése után termelését várhatóan megkétszerezi majd a nagymúltú gyár. Dísztárgyaik Magyarországon és külföldön is keresettek. A fotón Hajgató Kálmán, a majolikgyár egyik dolgozója Miska-kancsót díszít. (Törekvő vállalkozók a Dunántúl évszázados fazekashagyományaira támaszkodva az 1830-as években Bakonyalján kerámia műhelyt alapítottak, melynek termékei azután városlődi majolika néven váltak ismertté. Sikerült a gyártási folyamatokat tökéletesíteni, a műhelyt manufaktúra méretűvé fejleszteni és a jellegzetes termékekkel a magyar kerámiafestés tarka virágmintáinak hagyományait ápolva és továbbfejlesztve a honi piacon teret nyerni. A II. világháború során a gyár elpusztult, majd 1969-ben az akkori Herendi Porcelángyár, a település közelében annak gyáregységeként újra elindította a majolikagyártást, Városlődi Majolikagyár név alatt.) MTI Fotó: Jászai Csaba
-
Perlitbányászat Pálházán Pálháza, 1969. május 19. A kép felirata szerint: Pálházán 1957 óta bányásznak perlitet. A hamuszürke színű anyagból a Nyíregyháza melletti Belegrádon kiváló minőségű hang- és hőszigetelő téglákat készítenek. A pálházi perlit nagy részét külföldre exportálják, ahol egyre nagyobb a kereslet iránta. A képen folyik a perlit kitermelése: az értékes ásványt elsősorban robbanóanyaggal és géppel fejtik, az aláhulló darabokat azonban gyakran kézi erővel kell eligazítani. MTI Fotó: Kunkovács László
-
A Videoton minivízorai külföldön is népszerűek Székesfehérvár, 1971. március 12. A felirat szerint: A székesfehérvári Videoton vállalat Angliába, Nyugat-Németországba és Svédországba is szállít tévékészüléket. A nyugati vásárlók különösen a hordozható Minivizor után érdeklődnek. E készüléktípusból 20 ezer darab készül évente a székesfehérvári gyárban. A képen ellenőrök vizsgálják készülékek minőségét. (A Videoton gyár elődjét, a Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár székesfehérvári Vadásztöltény gyárát 1938-ban létesítették, s a háború végén már több üzeme működött a városban, mintegy 1700 fővel. Az 1948-as államosítás után 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról, s 1955-ben indult a rádiók sorozatgyártása. A fekete-fehér televíziók sorozatgyártása 1959-ben kezdődött. Népszerű termékük volt a hordozható készülék, a legismertebb a TC 1620 Mini-Vidi volt. A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es - a szakosodás szerint - a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának.) MTI Fotó: Jászai Csaba
-
"Babaklinika" Budapest, 1983. január 7. Dr. Kovács Jánosné babakészítő iparművész három évtizede foglalkozik babák javításával és készítésével. A Rákóczi úti "babaklinikán" több száz javításra beadott játékbaba vár sorára. A kép a műhelyben készült. MTI Fotó: Pintér Márta
-
A Kelenföldi Hőerőmű Budapest, 1970. május 11. A Budapesti Tejipari Vállalat kelenföldi üzemében magasan, tartóoszlopokra helyezve halad a hőenergiát biztosító hőtávvezeték. A gyár energiáját a Kelenföldi Hőerőmű biztosítja. MTI Fotó: Mező Sándor
-
A repülés biztonságáért elzőbólyákat szerelnek fel M7-es autópálya, 1981. március 27. Az Országos Távvezeték Vállalat szakemberei a repülés biztonságát szolgáló piros színű jelzőbólyákat szerelnek fel az M7-es autópálya felett húzódó távvezetékekre. MTI Fotó: Branstetter Sándor
-
A Dunai Vasmű 2. számú vasolvasztója Dunaújváros, 1970. augusztus 17. A kép felirata szerint: A Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Dunai Vasmű és alvállakozói a pártkongresszusi versenyben rekordidő alatt építették át a Dunai Vasmű 2. számú nagyolvasztóját: 82 nap helyett 65 nap alatt végeztek a nagy munkával. A rekonstrukció során a vasolvasztó térfogatát 750 köbméteresről 1000 köbméteresre növelték. Így a Dunai Vasmű 2. számú kohója az ország legnagyobb kohója lett. MTI Fotó: Szilágyi Pál
-
Felavatták a Paksi Atomerőmű 1. sz. reaktorblokkját Paks, 1983. november 3. Pakson november 3-án ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű 1. sz. reaktorblokkját. Az avató ünnepségen részt vett Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint hazánk és a szocialista országok több magas rangú állami vezetője. Pónya József az erőmű vezérigazgatója jelentette a kormány elnökének az 1. számú reaktorblokk elkészültét. Lázár György beszéde után felszólalt Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes. Lázár György hallgatja Pónya József jelentését. MTI Fotó: Soós Lajos
-
Áramot termel a Paksi Atomerőmű Paks, 1982. december 28. Hálózatra kapcsolták a Paksi Atomerőmű első egységét december 28-án nulla óra tizenhárom perckor. A magyar villamosenergia-ipar termelésének kiemelkedő eseménye, hogy az atomerőmű rákapcsolódott az országos hálózatra, ezzel új energiahordozó jelent meg a hazai energiatermelésben: a nukleáris energia. A rendkívül fontos eseményen jelen volt Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter (középen), és Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. A bekapcsolás pillanata. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Felavatták a Paksi Atomerőmű 1. sz. reaktorblokkját Paks, 1983. november 3. Pakson november 3-án ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű 1. sz. reaktorblokkját. Az avatóünnepségen részt vett Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint hazánk és a szocialista országok több magas rangú állami vezetője. Pónya József az erőmű vezérigazgatója jelentette a kormány elnökének az 1. számú reaktorblokk elkészültét. Lázár György beszéde után felszólalt Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes. A képen az 1. számú reaktorblokk vezérlő termében. MTI Fotó: Soós Lajos
-
Már az idén átadják a nagyegyházi bányaüzemet Nagyegyháza, 1981. január 7. A tervezettnél egy évvel korábban, már ez év közepén szenet ad a nagyegyházi bányaüzem. Jelenleg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat az F-1-es akna és az ahhoz kapcsolódó rakodó kivitelezésén dolgozik. A képen egy kerülő-vágat kihajtása rakodógéppel. MTI Fotó: Kerekes Tamás
-
Kádár János munkamegbeszélése iparvállalatok vezetőivel Budapest, 1988. március 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára március 17-én iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Részvénytársaság (RT) budapesti székházában. A munkaértekezleten - amelyet az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) szervezett - részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A képen Kádár János beszél. MTI Fotó: Weber Lajos
-
Munkabeszüntetés a pécsi bányaüzemben Pécs, 1988. augusztus 24. A Mecseki Szénbányák Pécs Bányaüzemének István aknájában augusztus 23-án az éjszakai műszakban mintegy 150 bányász nem vette fel a munkát, mert sztrájkolnak. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
-
Avatás előtt a lineáris polietiléngyár Leninvárosban Tiszaújváros, 1987. március 23. Leninvárosban rövidesen felavatják a csaknem hatmilliárd forintos költséggel, a határidő előtt hét hónappal elkészült lineáris polietiléngyárat. Az itt gyártott műanyag sokoldalúan feldolgozható, évi 140 ezer tonnát terveznek gyártani belőle. Kamionban szállítják a lineáris polietilén granulátumot. MTI Fotó: Kozma István
-
A Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat termékei Budapest, 1969. március 5. A kép felirata szerint: A Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat csepeli gyárában egy éve helyezték üzembe a nyugatnémet Battenfeld cégtől vásárolt automatagépeket. Ezeken készülnek az UNIMO-család termékei és a TIP-67 mosogatószer. Az új gépekkel a termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Lehetővé vált a mosószerek fogyasztói árának 35 százalékos csökkentése is. A fotón a csepeli gyár termékei láthatók. MTI Fotó: Mező Sándor
-
A harangöntés Őrbottyán, 1982. augusztus 9. Magyarországon egyedül Gombos Lajos harangöntő mester önt harangot Őrbottyánban. Ezt a nehéz mesterséget fia, Gombos Miklós segítségével végzi. Évente mintegy 25 harang kerül ki a műhelyből. A képen a harangok minőségének ellenőrzése látható. MTI Fotó: Váraljai János
-
Perlitbánya Pálházán Pálháza, 1969. május 19. A kép felirata szerint: Pálházán 1957 óta bányásznak perlitet. A hamuszürke színű anyagból a Nyíregyháza melletti Belegrádon kiváló minőségű hang- és hőszigetelő téglákat készítenek. A pálházi perlit nagyrészét külföldre exportálják, ahol egyre nagyobb a kereslet iránta. A képen folyik a perlit kitermelése: az értékes ásványt elsősorban robbanóanyaggal és géppel fejtik, az aláhulló darabokat azonban gyakran kézi erővel kell eligazítani. MTI Fotó: Kunkovács László
-
A Hódmezővásárhelyi Porcelánárugyárban száradnak a mosdókagylók Hódmezővásárhely, 1969. március 18. A kép felirata szerint: A hódmezővásárhelyi Porcelángyár új üzemében a legmodernebb, Német Szövetségi Köztársaságból importált automatagépekkel állítják elő az eddig hiánycikknek számító fürdőszobai berendezéseket. Az automata vezérlésű gépsoron egy mosdó két perc alatt készül el. A fotón: száradnak az elkészült mosdókagylók. MTI Fotó: Pálffy György
-
Számítástechnika az iparban Budapest, 1977. október 27. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében ipari alkalmazásra fejlesztették ki a mérnöki tervezéshez használható grafikus megjelenítőt. MTI Fotó: Balaton József
-
Automata őrök Bugyi, 1977. április 26. Felügyelet nélküli ellenőrző berendezéseket csomagolnak a Telefongyár bugyi gyáregységében. A kép felirata arról tájékoztat, hogy a szovjet posta megrendelésére a Telefongyár bugyi gyáregységében készítik azokat a felügyelet nélküli ellenőrző berendezéseket, amelyeket gáz- és olajvezetékek mentén állítanak fel 6-7 kilométeres távolságokban egymástól. Ilyen berendezések őrködnek majd az orenburgi gázvezetéknél is. MTI Fotó: Koppány György
-
Szovjet-magyar műszaki együttműködés Győr, 1977. január 25. Szovjet-magyar műszaki együttműködés keretében a Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál szovjet szakemberek szerelik a győri Adyváros hőtávvezetékét. A kép felirata arról is tájékoztat, hogy a szerelés során használt szovjet technológia alapján a lefektetett hőtávvezeték élettartama háromszorosára nő, a szerelési és építési költségek viszont lényegesen csökkennek. MTI Fotó: Matusz Károly
-
A TVK Olefingyárának felavatása Leninváros, 1975. március 3. Szekér Gyula nehézipari miniszter felszólal a Tiszai Vegyi Kombinát Olefingyárának átadása alkalmából tartott munkás-nagygyűlésen a leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban. Az avatóünnepségen részt vett Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes és L. A. Konsztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere is. MTI Fotó: Balog P. László
-
20 éves Oroszlány Oroszlány, 1974. április 20. Oroszlány hazánk egyik legfiatalabb bányavárosa idén ünnepli várossá nyilvánításának 20. évfordulóját. A századfordulón az ófaluban mindössze 370 lakóház volt. Az 1970-es években a kutatók szenet találtak a környékén és 1973-ban megkezdődött a bányaművelés, az intenzív termelés viszont csak az ötvenes években indult meg. Ma húszezer lakosú több mint ötezer lakás van. A város kommunális ellátottság oly kedvező, hogy minden gyermek részére tudnak óvodai ellátást biztosítani. Oroszlány határában működik az ország egyik legkorszerűbb bányája. Képünkön: csillék sokasága szállítja a fekete gyémántot. MTI Fotó: Kozák Albert
-
Testvériség Gázvezeték Leninváros, 1976. február 13. Simon Pál nehézipari miniszter beszédet mond a Testvériség Gázvezeték felavatása alkalmából tartott munkásgyűlésen a leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban. Az ünnepi nagygyűlésen a magyar-szovjet együttműködésben épült földgázvezeték Beregdaróc, Leninváros és Zsámbok közötti szakaszának építésében együttműködő magyar és szovjet dolgozók vettek részt. MTI Fotó: Érczi K. Gyula
-
A hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban Budapest, 1977. május 17. Folyik a munka a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár budapesti gyáregységének előfonodájában. A kép felirata erről tájékoztat: a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár budapesti gyáregységében ez évben mintegy 4 millió 800 ezer négyzetméter szövetet készítenek. Az itt készülő termékek 10 százaléka nemzetközi védjeggyel ellátott Woolmark, 30 százaléka pedig Woolblend szövet, a termelés többi részét a gyapjú és terliszter nevű szövetek adják. A termelés mintegy 80 százalékát szállítják exportra az év első felében. MTI Fotó: Hadas János
-
Indiai szakemberek Magyarországon Budapest, 1975. február 19. A kép felirata erről tájékoztat: Az Egyesült Izzó Rt. építi India legnagyobb állami fényforrásgyárát Hayderabadban. 1974-ben volt a gyár alapkőletétele. Az Egyesült Izzó Rt. vacumtechnikai gyárában három indiai mérnök ismerkedik a lámpagyártás technológiájával. Hat hónapig tartózkodnak Magyarországon, majd az ismeretek elsajátítása után ők lesznek a hayderadabi gyár műszaki vezetői. A fotón az indiai mérnökök egyike: Sri Bade Rumulu az üzem lámpagyártó soránál dolgozik. (Egger Bernát bécsi távirda-felszerelési gyártulajdonos 1882-ben Első Osztrák-Magyar Villámvilágítási és Erőátviteli gyár néven közkereseti társaságot alakított. Ennek magyar részlege a budapesti Dorottya utcában egy távirdaszerelő műhely volt. 1887-ben a Huszár utcában elektrotechnikai gyárat létesítettek. Itt már naponta több száz izzólámpát gyártottak. 1896-ban a megnövekedett vállalat részvénytársasággá alakult Egyesült Villamossági Rt néven. 1901-ben már műküdött Pintér József műszki igazgató irányításával az Újpesten felépült új gyár. 1906-ban került sor névváltoztatásra - ettől kezdve Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt (EIVRT), röviden, a márkanévvel azonosulva TUNGSRAM Rt. (A TUNGSRAM márkanevet 1912 óta használják). Az izzólámpagyártás mellett a Telefon- és Távirda Főosztály a magyar híradástechnikai fejlesztések komoly bázisa volt. Az első automata telefonközpontot 1924-ben a cég szakemberei helyezték üzembe a MÁV igazgatóságán, és hamar felismerték a rádióban rejlő lehetőségeket: Tungsram-Western felirattal rádióvevőket is kezdtek gyártani elektroncsöves, telepes kivitelben. A Főosztály 1928-ban Standard Villamossági Rt. néven kivált a cégből, de a rádiókhoz szükséges elektroncsövek gyártása az EIVRT egyik fő terméke lett. Az elnevezés és részvénytársasági forma az államosítások után is megmaradt a piacok megtartása érdekében, noha ettől éppolyan állami vállalat volt a tervgazdaságban, mint a többi.) MTI Fotó: Bara István
-
A Paksi Atomerőmű alapkőletétele Paks, 1975. október 3. Nagygyűlést tartanak a paksi atomerőmű Tervszerű Megelező Karbantartási (TMK) műhelyének épülő csarnokában az alapkőletétel után az ünnepség résztvevői. Ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a magyar-szovjet együttműködésben épülő atomerőmű alapkövét Pakson. Az ünnepségen többek között részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának első titkára is. MTI Fotó: Mező Sándor
-
Pepsi cola Badacsonytomajról Badacsonytomaj, 1976. december 17. A kép felirata erről tájékoztat: Új, nagy kapacitású Pepsi Cola töltő gépsort állítottak üzembe az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat badacsonytomaji üzemében. A mintegy 25 milliós beruházással üzembeállított gépsor óránként 15 ezer palack megtöltésére alkalmas. A képen a modern palackozó gépsoron készül a Pepsi cola. MTI Fotó: Várkonyi László
-
Magyarok az orenburgi gázvezeték építésénél Bogorodcsányi, 1975. december 12. A kép felirata erről tájékoztat: 1975-ben szovjet, magyar, csehszlovák, lengyel és keletnémet szakemberek közös vállalkozásban kezdték építeni a 2750 hosszú Orenburgi gázvezetéket. A magyar munkások Guszjatyinban, Bogorodcsányiban és Huszton építenek egy-egy gáznyomásfokozó állomást. A Kárpát-Ukrajnában található Bogorodcsányi telepen már 280 ember dolgozik az ideiglenes lakótelep építésén, ahol 1976 nyarától ezer ember lakik majd. A fotón munkába indulnak a bogorodcsányi telep magyar építői. (A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) szófiai ülésszakán (1974. június 18-21.) egyezményt írtak alá az orenburgi gázlelôhely közös kitermelésérôl és gázvezeték építéséről.) MTI Fotó: Bara István
-
A Paksi Atomerőmű alapkőletétele Paks, 1975. október 3. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese elhelyezi az első magyar atomerőmű alapkövét Pakson. Az ünnepségen többek között részt vett Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának első titkára is. Az atomerőmű magyar-szovjet együttműködésben épül fel. MTI Fotó: Fényes Tamás
-
Korszerű műszerkocsi az Elektromos Műveknél Budapest, 1975. február 14. A kép felirata erről tájékoztat: A Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ) nemrégiben vásárolt SEBA - DYNATRONIC kábelmérő kocsijának segítségével a földalatti kábelhibákat gyorsan és pontosan meg lehet találni. A fotón Sindler József a hibahelymeghatározó, érzékelő készülékkel dolgozik. MTI Fotó: Balaton József
-
Testvériség Gázvezeték Nemesbikk, 1976. február 11. A kép felirata: A Testvériség Gázvezeték magyarországi szakasza már folyamatosan üzemel. A leninvárosi csomóponton naponta 80-100 ezer köbméter gáz áramlik át a hazai fogyasztók felé. A gázvezetéket február 13-án avatják fel ünnepélyesen. A képen a gázvezeték nemesbikki csomópontjának részlete látható. MTI Fotó: Fényes Tamás
-
Lenin Kohászati Művek Miskolc, 1975. április 1. Nagygyűlést tartanak a Lenin Kohászati Művek Nemesacél Hengerművének építői. A kép felirata így tájékoztat: Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához kapcsolódva felavatták a Lenin Kohászati Művek Nemesacél Hengerművét. Az avatóünnepségen részt vett Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és J. F. Karpova, a Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság alelnöke is. MTI Fotó: Danis Barna
-
Tisza cipő Amerikába Martfű, 1976. február 2. Futószalagon készülnek a cipők a martfűi Cipőgyárban. A kép felirata erről tájékoztat: a martfűi Tisza Cipőgyár adja a hazai cipőipar idei tőkésexportjának a felét. Anglia és Franciaország után idén az Amerikai Egyesült Államok is a vevők sorába lépett. Szocialista piacokra 2 millió pár lábbelit szállít a martfűi nagyüzem. (Martfűn a cipőipar közel hat évtizedes múltra tekint vissza. A Bata cég 1941-42-ben Martfűn létesített Cikta Cipőgyára 1945 márciusától bakancsokat gyártott a szovjet hadsereg számára. 71400 pár lábbelit gyártottak a II. világháború befejezésének évében. A nagyarányú termelés ellenére hiány mutatkozott a szakképzett munkaerőben, mivel a háborús események során Érsekújvárra került munkások egy része nem tért vissza Martfűre és őket képzetlen környékbeli parasztemberekkel kellett pótolni. A cipőgyárat az államosítás után jelentősen fejlesztették, melyet a dolgozói létszám folyamatos emelkedése is bizonyít. 1951-től exportálták az itt készített cipőket.) MTI Fotó: Bajkor József
-
Magyar bacon amerikai piacra Kapuvár, 1976. március 9. A kép felirata: A Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyáregységében az idén 893 millió forint értékű húsárut dolgoznak fel. Új termékük a szeletelt bacon, amelyből az idén 1500 tonnát exportálnak amerikai piacra. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Vadászfegyverek exportra Budapest, 1975. augusztus 9. A kép felirata így tájékoztat: A vadászidény közeledtével a magyar- és külföldi piacon is megnőtt a kereslet a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) különböző típusú vadászfegyverei iránt. A gyár vadászfegyvereit a világ 15 országába, többek között Új-Zélandra és Kanadába exportálják. MTI Fotó: Soós Lajos
-
Nemzetközi mérőállomás Nyírbogdányban Nyírbogdány, 1977. október 26. A kép felirata így tájékoztat: A Magyarország és Szovjetunió közötti energiaellátó rendszer új létesítménye a 126 kilométeres, Beregdaróctól Leninvárosig húzódó csővezeték, amelyen fűtőolaj és benzin érkezik hazánkba. A szovjet és magyar szakemberek Nyírbogdányban kialakítottak egy nemzetközi mérőállomást, ahol folyamatosan vizsgálják a vezetéken érkező termék mennyiségét. A mérőállomást ünnepélyesen 1977. október 26-án avatták fel. A fotón a mérőállomás műszertermében a gáz mennyiségét méri az állomás egyik dolgozója. MTI Fotó: Balogh P. László
-
A TVK Olefingyárának felavatása Leninváros, 1975. március 3. A Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Olefingyára. A kép felirata így tájékoztat: Felavatták a TVK Olefingyárát Leninvárosban. A 6 milliárd forint értékű beruházás rekord idő alatt épült fel. Az itt gyártott etilén egy részét csővezetéken szállítják a Szovjetunióba. A termék ellenértékeként műanyagipari és szervesvegyipari termékekeket kapunk. Az olefingyár avató-ünnepségen részt vett Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, L. A. Konsztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere és Szekér Gyula nehézipari miniszter. (A TVK-t 1965. november 29-én avatták fel. A műanyagfeldolgozás alapjait az 1966-ban teremtette meg a vállalat, a polietilén zsákot és mezőgazdasági fóliát gyártó üzem létrehozásával. A polietilén párnazsákot gyártó üzem volt a Műanyaggyár első termelő egysége. 1967-ben a Gépgyárban is beindult a munka. Az itt dolgozók feladata a gépek, berendezések üzemben tartása, javítása, az időszakos átvizsgálások és hitelesítések elvégzése volt. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első Polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. A szocialista gazdasági integráció keretében 1970-ben kötötték meg a magyar-szovjet Olefinkémiai Egyezményt, mely megteremtette a nagyobb léptékű petrolkémiai fejlesztések alapját. Az együttműködés első lépcsője az Olefingyár létrehozása volt.) MTI Fotó: Balog P. László
-
Nemzetközi együttműködés erőművi reaktorok fejlesztésére Budapest, 1973. február 23. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében a nemrég átadott ZR 6-os kísérleti kritikus atomreaktoron a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) országaiból érkezett tudóskollektíva kísérleteket végez az erőművekben használatos reaktorok fizikai jellemzőinek vizsgálatára. A Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI) működő kísérleti reaktor a Szovjetunióban kifejlesztett erőművi reaktor működő modellje. A kutatások egyrészt az ilyen típusú erőművek gazdaságos üzemeltetését szolgálják, másrészt hozzájárulnak a típus továbbfejlesztéséhez. A kutatások eredményeit felhasználják a KGST-országok atomerőműveinek építésénél. Gyimesi Zoltán a kísérlet vezetője M. Isbasesou román és Jurij Kravosenko szovjet kutatókkal beszélget. MTI FotóÍ: Kovács Sándor
-
Nemzetközi együttműködés erőművi reaktorok fejlesztésére Budapest, 1973. február 23. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében a nemrég átadott ZR 6-os kísérleti kritikus atomreaktoron a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) országaiból érkezett tudóskollektíva kísérleteket végez az erőművekben használatos reaktorok fizikai jellemzőinek vizsgálatára. A Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI) működő kísérleti reaktor a Szovjetunióban kifejlesztett erőművi reaktor működő modellje. A kutatások egyrészt az ilyen típusú erőművek gazdaságos üzemeltetését szolgálják, másrészt hozzájárulnak a típus továbbfejlesztéséhez. A kutatások eredményeit felhasználják a KGST-országok atomerőműveinek építésénél. Fan-An vietnami kutatóval beszélget M. Isbasesou román és Jurij Kravosenko szovjet kutató. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
A hazai villamosenergia-ipar fejlődése Budapest, 1972. április 7. Az ország villamos áram igénye rohamosan nő. A fogyasztás a tervezettnél gyorsabb növekedése nagy feladatok elé állítja az erőművek és a szolgáltatóhálózat dolgozóit. A Magyar Villamos Művek Országos Villamos Teherelosztó Központjából irányítják egységesen az ország villamos energia ellátását. A központ felügyelete alá tartozik az összes magyar villamoserőmű, de innen irányítják a nemzetközi kooperáció során hazánkba érkező villamos áram elosztását is. A magyar energia hálózat teljesítményének évi 8% százalékos fejlesztésével elérték, hogy az ország napi 60 millió kilowatt óra energiaigényét ki tudják elégíteni. A szovjet-magyar villamos energia kooperáció nagymértékben hozzájárult az országos igény kielégítéséhez. Ennek keretében a gödi alállomáson nemrég helyezték üzembe a második 400kV-os transzformátort, ezzel az alállomás teljesítménye duplájára emelkedett. Az országos igény szükségessé tette a román-magyar villamos energia kooperációt is. Ennek keretében Arad és Szeged között megépült a villamos távvezetéke. Ennek fogadására jelentősen bevitették a szegedi alállomást. Jelentősen bővül a Dunamenti Hőerőmű. Új kazánok és turbinák felépítésével a jelenlegi kapacitás háromszorosát éri majd el a teljesítménye. A másik nagy erőmű-építési program a Gagarin Hőerőmű bővítése, de korszerűsítik az Inotai Hőerőművet is, ahol két 100 megawattos szovjet gázturbina beszerelése várható. A Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben a műszaki számításokat komputer segítségével végzik. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
Átadás előtt a Gagarin Hőerőmű Gyöngyösvisonta, 1973. május 22. Az ország legnagyobb erőműve, a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű ünnepélyes felavatására május 25-én kerül sor. Az öt, összesen 800 megawatt kapacitású turbinát részben a Láng Gépgyár, részben a Szovjetunió szállította. Az itt előállított villamos energia az ország energiaigényének kb. egynegyedét fedezi. Az erőműhöz kapcsolódó felszíni lignitbánya gépi berendezéseit a Német Demokrata Köztársaságból (NDK) vásároltuk. A bánya és az erőmű négyezer dolgozónak biztosít munkaalkalmat. A vezérlőterem. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
Felavatták a Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányát Visonta, 1973. május 25. Visontán május 25-én ünnepélyesen felavatták a III. és IV. ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotását, a Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányaüzemet. Az ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára, Bálint József és Katona István az MSZMP KB tagjai. A Központi Bizottság (KB) osztályvezetői Dr. Horváth István a Kommunisták Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának (KISZ KB) első titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nagy Mária, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Suri István a Vasas Szakszervezet titkára. Ott volt V.J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Günther Kurt, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) nagykövete, valamint az Magyar-Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) vendégeként hazánkban tartózkodó B.V. Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse, a SZAJUZ 5. parancsnoka. Az avató ünnepség vendégei, az üzemlátogatás után ünnepi nagygyűlésen vettek részt, ahol Dr. Szekér Gyula Nehézipari Miniszter avatta fel az erőművet és a bányaüzemet. Kallós József igazgató kalauzolja a vendégeket az erőműben, mellette Kádár János, B.V. Volinov és Dr. Szekér Gyula. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
-
Felavatták a Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányát Visonta, 1973. május 25. Visontán május 25-én ünnepélyesen felavatták a III. és IV. ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotását, a Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányaüzemet. Az ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára, Bálint József és Katona István az MSZMP KB tagjai. A Központi Bizottság (KB) osztályvezetői Dr. Horváth István a Kommunisták Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának (KISZ KB) első titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Nagy Mária, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Suri István a Vasas Szakszervezet titkára. Ott volt V.J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Günther Kurt, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) nagykövete, valamint az Magyar-Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) vendégeként hazánkban tartózkodó B.V. Volinov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse, a SZAJUZ 5. parancsnoka. Az avató ünnepség vendégei, az üzemlátogatás után ünnepi nagygyűlésen vettek részt, ahol Dr. Szekér Gyula Nehézipari Miniszter avatta fel az erőművet és a bányaüzemet. A képen erőmű névadója, a híres űrhajós, Gagarin mellszobrát láthatjuk. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
-
A hazai villamosenergia-ipar fejlődése Szeged, 1972. április 7. Az ország villamos áram igénye rohamosan nőtt. A fogyasztás a tervezetnél gyorsabb növekedése nagy feladatok elé állítja az erőművek és a szolgáltatóhálózat dolgozóit. A Magyar Villamos Művek Országos Villamos Teherelosztó Központjából irányítják egységesen az ország villamosenergia-ellátását. A központ felügyelete alá tartoznak az összes magyar villamoserőművek, de innen irányítják a nemzetközi kooperáció során hazánkba érkező villamos áram elosztását is. A magyar energia hálózat teljesítményének évi 8 százalékos fejlesztésével elérték, hogy az ország napi 60 millió kilowatt óra energiaigényét ki tudják elégíteni. A szovjet-magyar villamosenergia-kooperáció nagymértékben hozzájárult az országos igény kielégítéséhez. Ennek keretében a gödi alállomáson nemrég helyeztek üzembe a második 40 kV-os transzformátort, ezzel az alállomás teljesítménye duplájára emelkedett. Az országos igény szükségessé tette a román-magyar villamosenergia-kooperációt is. Ennek keretében Arad és Szeged között megépült a villamos távvezeték. Ennek fogadására jelentősen bővítették a szegedi alállomást. Jelentősen bővül a Dunamenti Hőerőmű. Új kazánok és turbinák felépítésével a jelenlegi kapacitás háromszorosát éri majd el a teljesítménye. A másik nagy erőmű-építési program a Gagarin Hőerőmű bővítése, de korszerűsítik az Inotai Hőerőművet is, ahol két 100 megawattos szovjet gázturbina beszerelése várható. A Romániából érkező 220 kV-os feszültségű áram fogadására az OVIT szegedi alállomásán üzembe helyezik a Ganz Villamossági Gyár 160 megavolt amperes óriás transzformátorát. MTI Fotó: Fényes Tamás
-
Húsz éves Oroszlány Oroszlány, 1974. április 20. Oroszlány hazánk egyik legfiatalabb bányavárosa idén ünnepli várossá nyilvánításának 20. évfordulóját. A századfordulón az ófaluban mindössze 370 lakóház volt. Az 1970-es években a kutatók szenet találtak a környékén és 1973-ban megkezdődött a bányaművelés, az intenzív termelés viszont csak az ötvenes években indult meg. Ma a húszezer lakosú több mint ötezer lakás van. A város kommunális ellátottság oly kedvező, hogy minden gyermek részére tudnak óvodai ellátást biztosítani. A város víztornya. MTI Fotó: Kozák Albert
-
A hazai villamosenergia-ipar fejlődése Szeged, 1972. április 7. Az ország villamos áram igénye rohamosan nőtt. A fogyasztás a tervezetnél gyorsabb növekedése nagy feladatok elé állítja az erőművek és a szolgáltatóhálózat dolgozóit. A Magyar Villamos Művek Országos Villamos Teherelosztó Központjából irányítják egységesen az ország villamosenergia-ellátását. A központ felügyelete alá tartoznak az összes magyar villamos erőművek, de innen irányítják a nemzetközi kooperáció során hazánkba érkező villamos áram elosztását is. A magyar energia hálózat teljesítményének évi 8 százalékos fejlesztésével elérték, hogy az ország napi 60 millió kilowatt óra energiaigényét ki tudják elégíteni. A szovjet-magyar villamosenergia-kooperáció nagymértékben hozzájárult az országos igény kielégítéséhez. Ennek keretében a gödi alállomáson nemrég helyeztek üzembe a második 40 kV-os transzformátort, ezzel az alállomás teljesítménye duplájára emelkedett. Az országos igény szükségessé tette a román-magyar villamosenergia-kooperációt is. Ennek keretében Arad és Szeged között megépült a villamos távvezeték. Ennek fogadására jelentősen bővítették a szegedi alállomást. Jelentősen bővül a Dunamenti Hőerőmű. Új kazánok és turbinák felépítésével a jelenlegi kapacitás háromszorosát éri majd el a teljesítménye. A másik nagy erőmű-építési program a Gagarin Hőerőmű bővítése, de korszerűsítik az Inotai Hőerőművet is, ahol két 100 megawattos szovjet gázturbina beszerelése várható. Szerelik az Arad-Szeged közötti villamos távvezeték egyik tartóvezetékét. MTI Fotó: Fényes Tamás
-
Vörös Csillag Traktorgyár Budapest, 1970. március 8. A Vörös Csillag Traktorgyár Központi Szereldéjének látképe. A fotó feliratában ez olvasható: "A Vörös Csillag Traktorgyár Központi Szereldéje felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy április 4-e előtt megszerzi a Szocialista Műhely címet. A kiértékelés előtt néhány héttel a munkaeredmények azt mutatják, hogy sikeresen teljesítik vállalásukat. Jelenleg D4KB típusú traktorokat készítenek a norvég Munk cég részére, UE-50-eseket francia exportra és fülkés dömpereket a Szovjetunió részére." (A kispesti gyárat 1901-ben Hofherr Mátyás alapította, mezőgazdasági gépek gyártásával kezdte meg működösét, később Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth részvénytársasággá (HSCS) alakult. 1948-tól DUTRA Vörös Csillag Traktorgyár néven traktorokat, dömpereket és földmunkagépeket gyártott.) MTI Fotó: Bara István
-
Harisnyagyár Nagybátonyban Nagybátony, 1970. október 14. A fotón a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi üzemének harisnyaformázója látható; itt kapják meg végleges alakjukat a harisnyák és a harisnyanadrágok. A kép felirata többek között arról is tájékoztat, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő Budapesti Harisnyagyár a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága felkérésére létesített üzemet Nagybátonyban, ahol február óta 260 nő talált munkát. (A Budapesti Harisnyagyár harisnyaformázó segédmunkásnőkből álló "Felszabadulás brigádját" egyébként "felszabadulásunk" 25. évfordulója alkalmából 1970 tavaszán Állami Díjjal tüntette ki a Kádár-kormány.) MTI Fotó: Kulcsár József
-
Kommunista vasárnap az Újpesti Cérnagyárban Budapest, 1970. április 12. A kép felirata erről tájékoztat: A Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyárában is Kommunista Vasárnapot tartottak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vállalati tagságának 70 százaléka résztvett a munkábaKn, sőt az idősebbek közül is sokan eljöttek dolgozni. A képen látható, hogy az idősebb dolgozók is derekasan kiveszik részüket a munkából. (A cég Angol-Magyar Cérnagyár Rt. néven, 1923-ban alakult, mint az angol J. and P. Coats Ltd. (Glasgow) által irányított nemzetközi konszern leányvállalata. A céget 1949. december 28-án államosították, a gyár Újpesti Cérnagyár néven önálló üzemként folytatta tevékenységét. 1953-ban a vállalat a Nagyatádi Kézimunkafonalgyárral szervezetileg egyesült, Újpesti Cérnagyár újpesti és nagyatádi telephellyel. Az iparági átszervezések során - 1963-ban - a pamutfonodákat a Pamutfonóipari Vállalat egységes szervezeti keretébe vonták; a vállalat elnevezése: Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyára, amely két telephellyel működött - Újpesten és Nagyatádon.) MTI Fotó: Király Krisztina
-
Gépesített cukorrépa betakarítás Tótújfalun Tótújfalu, 1970. október 29. Gépesített cukorrépa betakarítás a Tótújfalui Drávamenti Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A kép felirata erről is tájékoztat: "A mezőgazdaságban a cukorrépa betakarítása okozza a legnagyobb megterhelést, ezért a termelőszövetkezetek hajlamosak a növény vetésterületének csökkentésére." Tótújfalun úgy segítettek a problémán, hogy gépesítették a betakarítást és a rakodást. A Kaposvári Cukorgyár segítségével 940 ezer forintért vásároltak egy szovjet járműűrítő és prizmázógépet. A gép teljesítménye olyan nagy, hogy még 3 téesz (a drávaszentmártoni, a teklafalvi és a drávafoki) répatermelésének vagonbarakását is képes elvégezni. Ezért az említett téeszek jövőre várhatóan egyharmaddal növelik a cukorrépa vetésterületét. MTI Fotó: Bajkor József
-
A gyermelyi Petőfi Termelőszövetkezetben Gyermely, 1971. április 23. A gyermelyi Petőfi Termelőszövetkezet nyugdíjasai. A kép felirata erről tájékoztat: a gyermelyi Petőfi Termelőszövetkezet a termelőszövetkezetek versenyében ebben az évben is elnyerte a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Szövetsége vörös vándorzászlaját és a Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet. A téesz alig több mint 3 ezer holdon gazdálkodik, az egy tagra jutó egyéni jövedelem pedig megközelítette a 25 ezer forintot. A szövetkezetben száznál több nyugdíjas van, akik havonta nyugdíjkiegészítést, karácsonykor pedig személyenként 500 forint ajándékot kapnak a közös gazdaságtól. (A gyermelyi Petőfi Szövetkezet 1953. január 21-én alakult meg. A tizenkét gyermelyi parasztcsalád által alapított vállalkozás tagjai részben kulákok, részben középparasztok voltak, akik egyaránt a beszolgáltatások okozta nélkülözések elől menekültek a szövetkezetbe. 1956-ban a szövetkezet feloszlott. 1959-es újraalakulásakor 120 tag 1500 kataszteri hold területen gazdálkodott. 140 lóval és 125 szarvasmarhával indultak. A tésztagyár építése 1970 júliusában kezdődött.) MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
-
Egy év alatt 2700 tonna alumíniumfólia a KÖFÉM-ben Budapest, 1971. október 13. Az országban egyedül a Kőbányai Könnyűfémműben gyártanak alumíniumfóliát és fóliaszalagot. Az elmúlt évben összesen 2700 tonna árut állítottak elő. A rendelők 90 féle - lakkozott, festett, mintázott, kasírozott, színes nyomású - termék között válogathatnak. 1971-ben a hazai igények kielégítése mellett jelentős mennyiségű fóliát szállítanak külföldre, szocialista országokba. A képen: részlet a fóliahengerműből. MTI Fotó: Érczi K. Gyula
-
Tíz éves a Tiszai Vegyi Kombinát Leninváros, 1971. július 29. Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme a TVK, tíz éve, 1961. januárjában kezdte meg működését. A TVK első termelő üzeme, a lakkfesték és műgyantagyár, amely 1971-ben már több mint 400 féle terméket gyártott. Az utóbbi években több mint 100 millió forintos beruházással bővítették a lakkfesték és műgyantagyárat, így a munkák befejezése után az évi termelés 40 ezer tonnára növekszik. A TVK legújabb beruházása a 2.5 milliárd forintos költséggel épült polietilén üzem. Az itt készített granulátumokat a TVK saját műanyagüzemében dolgozzák fel. Az idén már mintegy 15 ezer tonna különböző műanyag cikket gyártottak. MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Kőbányai Könnyűfémmű Budapest, 1969. július 1. Negyed évszázada - huszonöt éve kezdték meg a Kőbányai Könnyűfémműben a könnyűfémek és ötvözeteik feldolgozását. Hagyományos termékeik az alumíniumipari cikkek, járműalkatrészek, szerkezeti elemek, háztartási eszközök készülnek. Megkezdték a gyár effajta tevékenységének fokozatos megszűntetését, s néhány év múlva csak új gyártmányuk, az alumíniumfólia előállítása történik itt. A képen: az alumíniumlemezek előhengerlése, az öntecsek nyújtása vastag lemezzé. MTI Fotó: Érczi K. Gyula
-
50 éves az Operaház szállítója Budapest, 1970. január 8. Werner Alajos a századfordulón kezdte tanulni a hegedűkészítés mesterségét. Hazai és külföldi tanulmányai után önálló mester lett. 50 év óta az Állami Operaház és az Országos Filharmónia rendszeresen vásárolja mesterhegedűit. Kiváló munkásságáért 1932-ben az Aranykoszorús Mester címet kapta, majd 1957-ben a Kiváló Mester címet nyerte el. A 75 éves mester több mint 50 éves munkássága alatt 187 mesterhegedűt készített, amelyekből a világ minden táján találhatunk egy-egy hangszert. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
Mucsi József vájár Budapest, 1970. április 1. Mucsi József vájár Állami Díjat kapott. MTI Fotó: Szebellédy Géza
-
Műanyag a Kender és Jutában Budapest, 1969. július 10. A Kender-Juta és Textilipari Vállalat életében egy évvel ezelőtt új korszak kezdődött. A hagyományos alapanyag feldolgozása mellett bevezették a műanyag-feldolgozást is. A műszálból szőlőkötöző raffiát és zsákanyagot állítottak elő. A kitűnő tulajdonságokkal rendelkező műanyag hamar megnyerte a vásárlók tetszését és mind többet kérnek az új termékekből. A gyár különféle új gépek vásárlására mintegy 30 millió forintot költött és ezeken állítja elő a különféle műanyag-terméket. Az üzem ma már évente csupán műanyagból ötven millió forint értékű árut állít elő. Egy adott mennyiségű szőlőkötöző raffiát a hagyományos anyagból 500 fő állított elő, ugyanezt a mennyiséget műanyagból 70 fő készíti el. A képen: a gyár új műanyag részlege. MTI Fotó: Kácsor László
-
Fejlődik Ózd, a vas városa Ózd, 1971. szeptember 3. 125 évvel ezelőtt kezdték meg Ózdon a Vasgyár építését. Az első évben 200 munkás kezdte meg a termelést a Bükk északnyugati vadregényes vidékén felépült gyárban. Ma a hatalmas vasipari kombinátban 14 ezren dolgoznak és a gyár 480 hazai vállalatot lát el jó minőségű hengerlt áruval, több kiállításon nagydíjat nyert acélgyártmányait 40 országba exportálja. A Vasgyár alapításakor alig néhány százan laktak a kis falucskában, ma 40 ezer lakosú épülő, fejlődő város Ózd, a rági földszintes házsorok fokozatosan adják át helyüket a modern városközpontnak. A képen: csapolás a nagyolvasztóban. MTI Fotó: Kovács Sándor
-
Biogal Gyógyszergyár Debrecen, 1971. július 28. 1952. augusztus 20-án megkezdte termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár. A képen: munka az automata tablettacsomagoló gép mellett. MTI Fotó: Balogh P. László
-
Könnyűfémmű Székesfehérvár, 1969. május 13. A székesfehérvári Könnyűfémmű látképe a magasból. (A hazai alumíniumfeldolgozás "fellegvára", legnagyobb létesítménye.) MTI Fotó: Lajos György
-
Kender- és Jutagyár Budapest, 1970. november 18. Ebben a hónapban adták at a Kender- és Jutagyár új polipropilén üzemét. A gyár rekonstrukciója folyamán teljesen átállnak a műszál alapanyagú zsák és egyéb csomagolóanyagok előállítására. A beruházás első ütemében az olasz importból beszerzett "Covema" gépeken évi háromezer tonna polipropilén zsák készül. A negyedik ötéves terv folyamán négyszáznyolcvan millió forint összegű gépi beruházásra kerül sor és ezzel teljesen megszűnik a rost alapanyagú zsákok és csomagolóanyagok gyártása. A képen: a legkorszerűbb "Covema" orsózó gépek dolgozzák fel a polipropilén szálat. MTI Fotó: Balassa Ferenc
-
Épül az Ajkai Timföldgyár Ajka, 1971. április 29. Beemelik a helyére az egyik elemet az Ajkai Timföldgyár építkezésén. MTI Fotó: Jászai Csaba
-
A tiszalöki duzzasztó Tiszalök, 1968. június 4. A tiszalöki duzzasztó. MTI Fotó: Lajos György
-
A Keleti Főcsatorna Hortobágy, 1968. június 4. Zsilip a Keleti Főcsatornán. MTI Fotó: Lajos György
-
Ostorkészítő mester Budapest, 1978. november 13. Kihaló mesterséget folytat Krizsán László ostorkészítő mester Budapesten, a Nefelejcs utcában. Az általa készített díszes ostorok zömét Svédországba, az NSZK-ba, Angliába és Jugoszláviába exportálják. A képen: Krizsán László műhelyében. MTI Fotó: Pintér Márta
-
Fazekasház Zalaegerszegen Zalaegerszeg, 1978. november 11. Czugh Dezső népművész, Nagy Zoltánné Czugh Gyöngyi és Czugh Miklós - az egykori őrségi Czugh fazekascsalád leszármazottai - a Zalaegerszegen kialakított művészház műtermében készítik az országszerte ismert Czugh kerámiákat. A dísztárgyakat a ház kiállítótermében a Göcseji Múzeum gondozásában tekinthetik meg az érdeklődők. A képen: Nagy Zoltánné Czugh Gyöngyi írókázással díszíti a kerámia tárgyakat. MTI Fotó: Kiss Ferenc
-
Az utolsó állomás Budapest, 1976. augusztus 23. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat telepein dolgozzák fel újbóli felhasználásra a különféle kiselejtezett gépeket, berendezéseket. A XVIII. kerületi telep az öreg mozdonyok utolsó állomása. MTI Fotó: Csikós Gábor
-
Az utolsó motorkerékpár Budapest, 1975. október 24. A Csepel Vas- és Fémművek Jármű és Konfekcióipari Gépgyára október 24-én bocsátotta ki az utolsó motorkerékpárt. Az 1948-ban megkezdett sorozatgyártás óta 689.039 motort készítettek, ebből 380.000-et exportra. A gyártás megszüntetése után kerékpár-alkatrészeket gyártanak majd, illetve egy ideig motorkerékpár-alkatrészeket is. A képen: az utolsó motorkerékpár, típusa P-2é luxus. MTI Fotó: Gazdasági rovat
-
Konzervgyár Nagyatádon Nagyatád, 1977. július 4. Készül a zöldborsó konzerv a nagyatádi Konzervgyárban. MTI Fotó: Bajkor József
-
Negyedmillió kerékpár évente Budapest, 1976. január 6. A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárában évente 250 ezer darab kerékpár készül. Ennek csaknem a felét, mintegy 140 ezer darabot öt világrész 41 országába szállítják. A megszüntetett motorkerékpár gyártó üzem helyén 1976-tól fokozatos rekonstrukciót hajtanak végre, amelynek eredményeként 1980-ra már fél millió különböző típusú kiváló minőségű kerékpár hagyja el a szerelőszalagot. A képen: félkész abroncsok a raktárban. MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Atomerőmű építése Paks, 1977. március 9. A Paksi Atomerőmű építési területe. Építik a hidegvíz-csatorna partján az úgynevezett "nehéz berendezések kikötőjét", ahova majd hajón érkeznek a gépészeti berendezések. A 22-es Állami Építőipari Vállalat fiatal dolgozói Kommunista műszakot szerveztek a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulójára, március 19-ére. MTI Fotó: Bajkor József
-
Atomerőmű építése Paks, 1977. június 6. Éjszakai műszakban reflektorokkal megvilágított építési terület a Paksi Atomerűmű építésének helyszínén. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Új szovjet berendezés a mecseki bányában Komló, 1976. augusztus 10. Vájárok hidraulikus támok alatt dolgoznak. A szovjet gyártmányú, önjáró fejtésbiztosító és jövesztő gép gyorsítja munkájukat a komlói Béta aknában, 300 méter mélyen a föld alatt. MTI Fotó: Bajkor József
-
A vízlágyító tó Paks, 1977. január 12. A paksi atomerőmű üzemeltetéséhez külön vízlágyító üzemrész épül. Építését 1975-ben kezdték meg, és 1977 végére elkészül. MTI Fotó: Gottwald Károly
-
Magyar kőolajbányászat Zalaegerszeg, 1976. június 11. A magyar állam az olajkutatás monopóliumát 1935-ben 5 évre a Dunántúl egész területére az European Gas and Electric Company (Eurogasco) amerikai társaságnak adta el. A Zala megyei Budafapusztán 1937. február 9-én találtak először kőolajat a Papp Simon geológus által feltárt első olajkút fúrása során: ez a nap a magyar kőolajbányászat születésnapja. A képen: amerikai gyártmányú fúrótorony, amely 1937-ben az első olajat találta Zalában. A fúrótorony az 1969 októberében Zalaegerszegen megnyílt Magyar Olajipari Múzeumban, az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeumában látható. MTI Fotó: Gazd. rov. II.
-
Zsiguli alkatrészek Sátoraljaújhelyről Sátoraljaújhely, 1975 július 17. Az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyárában az idén Zsiguli gépkocsikhoz 320 ezer garnitúra kilincs- és zárszerkezetet gyártanak a Szovjetunió részére. Az első félévben a kongresszusi munkaverseny II. szakaszának eredményeképpen tízezer garnitúrával többet készítettek a tervezettnél. A gyártás színvonalának emelésével, a selejt csökkenésével 335 ezer forint megtakarítást értek el az év első hat hónapjában. A sátoraljaújhelyiek jó munkáját dicséri, hogy a szovjet fél részéről két éve nem volt reklamáció. A képen: futószalagon készülnek a Zsiguli kilincsek. MTI Fotó: Bara István
-
Korszerű gyógyszercsomagolás Nagytétényben Budapest, 1976. szeptember 1. A Chinoin nagytétényi gyárában másfél évvel ezelőtt kezdték meg a gyógyszerek csomagolásának korszerűsítését. Évente 2,5-3 milliárd tablettát, mintegy 1 milliárd drazsét, jelentős mennyiségű kapszulát és kenőcsöt csomagolnak itt. MTI Fotó: Érczi K. Gyula
-
Atomerőmű építése Paks, 1977. március 9. Építésvezetők tervrajzot néznek az épülő Paksi Atomerőmű főépületének állványzata előtt. A háttérben körvonalazódó épületbe kerülnek majd a reaktorok és a turbinák. A 22-es Állami Építőipari Vállalat fiatal dolgozói kommunista műszakot szerveztek a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulójára, március 19-ére. MTI Fotó: Bajkor József
-
Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték Nyírbogdány, 1977. október 26. A Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték magyar szakasza 1962 áprilisában készült el, majd október 13-án ünnepélyesen felavatták a csaknem 150 kilométer hosszú - Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék közötti - magyar vezetéket, amely a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat a határtól szállítja Magyarországra. A képen: a Magyarország és a Szovjetunió közötti energiaellátó rendszer új létesítménye, a Nyírbogdányban kialakított nemzetközi mérőállomás. Itt a magyar és a szovjet szakemberek folyamatosan végzik a vezetéken érkező termék mennyiségi vizsgálatát. MTI Fotó: Balogh P. László
-
A Lenin Fémkohászati Művek Krivoj Rog, 1977. február 19. Az Német Demokratikus Köztársaságban gyártott hengersor csarnoka és hevítő kemencéje a Lenin Fémkohászati Művekben. (MTI/TASZSZ)
-
Biogal Gyógyszergyár Debrecen, 1975. február 17. 1952. augusztus 20-án megkezdte termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár. A képen: részlet a fermentáló üzemből, ahol a dolgozók a penicillin gyártásánál 7,5 millió forintos megtakarítást értek el. MTI Fotó: Balogh P. László
-
Felavatták a Tiszai Vegyi Kombinát Olefingyárát Leninváros, 1975. március 3. Leninvárosban március 3-án ünnepélyesen felavatták a TVK Olefingyárát. A 6 milliárd forint értékű beruházást rekord idő alatt valósították meg. Az itt gyártott etilén egy részét a csővezetékben szállítják a Szovjetunióba. A termék ellenértékeként műanyagipari és szervesvegyipari termékeket kapunk. Az avató ünnepségen részt vett dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, L.A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. MTI Fotó: Mező Sándor
-
Az Inotai Hőerőmű Inota, 1975. április 16. Az Inotai Erőmű 1951. december 11-én kezdte meg működését és kapcsolódott be az ország áramellátásába. A képen: Inotán befejeződött a 200 MW-os gázturbinás csúcserőmű próbaüzemeltetése. A hatalmas gépegység három hónappal a határidő előtt készült el. MTI Fotó: Jászai Csaba
-
Húsfeldolgozás Debrecen, 1986. november 16. Czifráné Nagy Anikó és Szabó Éva zsugorfóliába csomagolja a pulykahúst a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat üzemében. MTI Fotó: Oláh Tibor
-
Magyar építőmunkások Tengizben Tengiz, 1987. április 2. A Szovjetunióbeli Tengizben vascölöpöt vernek le a képen hóval fedett, ám nyáron laza talajba, teherautóra épített cölöpverő géppel. (26 magyar vállalat mintegy 2500 szakmunkása is dolgozik a kőolaj- és gázipari komplexum építkezésén. Magyar részről fővállalkozó a VEGYÉPSZER.) MTI Fotó:Oláh Tibor
-
Vízi erőmű épül a Dunán Budapest, 1986. október 22. A közös magyar-csehszlovák beruházásként megvalósuló bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik elemeként készül a bősi vízlépcső, az erőmű, a hajózsilip. Jelenleg ez Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építkezése. Teljes elkészülte után egy átlagos vízhozamú évben 2600 gigawattóra energiát termel majd. MTI Fotó: Balaton József
-
Magyar építőmunkások Tengizben Tengiz, 1987. április 2. Állnak már a kiszolgáló épületek a Szovjetunióbeli Tengizben, az 1986. márciusában kezdődött hatalmas építkezés helyszínén. A kőolaj- és gázipari komplexum építésén a Vegyépszer a fővállalkozó és 26 más magyar vállalat mintegy 2500 szakembere is részt vesz a gigantikus munkában. MTI Fotó:Oláh Tibor
-
Márkaüzem Szentendrén Szentendre, 1985. június 19. A szentendrei Márka üzemben palackozzák a szőlőlevet. MTI Fotó: Apostol Péter
-
Sajtóbemutató a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszernél Budapest, 1985. szeptember 23. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala szeptember 24-én a sajtó képviselőinek bemutatta a Bős (Gabcikovo) - nagymarosi Vízlépcsőrendszer magyar és csehszlovák oldali építését. A vízlépcsőrendszer mintegy 50 km-es szakaszáról Jakus György az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese és Jozef Oblozinsky, a csehszlovákiai Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat vezérigazgató-helyettese tartott tájékoztatót. A képen: a Dunakiliti tárózó bal partjának töltése -Csehszlovák területen- szivárgó csatornával. MTI Fotó: Balaton József
-
Sajtóbemutató a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszernél Budapest, 1985. szeptember 23. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala szeptember 24-én a sajtó képviselőinek bemutatta a Bős (Gabcikovo) - nagymarosi Vízlépcsőrendszer magyar és csehszlovák oldali építését. A vízlépcsőrendszer mintegy 50 km-es szakaszáról Jakus György az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese és Jozef Oblozinsky, a csehszlovákiai Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat vezérigazgató-helyettese tartott tájékoztatót. A képen: a Dunakiliti duzzasztómű építése. MTI Fotó: Balaton József
-
A Szegedi Pick szalámi Budapest, 1987. február 12. Szegedi Pick szalámi rudak, nemzetiszínű-szalagos fólia csomagolásban. MTI Fotó: Nagy Z. László
-
A bős-nagymarosi vízlépcső Bős-Nagymaros, 1986. május 29. A közös magyar-szlovák beruházásként megvalósuló bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik elemeként készül a bősi vízlépcső: az erőmű, a hajózsilip és az árvízkapu. Jelenleg ez Európa legnagyobb ilyen jellegű építkezése. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztárolóból kiinduló 25 kiloméretes csatornában létesült. 13 millió köbméter földet mozgatnak meg a dolgozók modern gépeik segítségével 1,3 millió köbméter betont illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 270 megawatt teljesítményű vízierőmű első egysége 1990-ben kezdi meg az áramszolgáltatást. Teljes elkészülte után egy átlagos vízhozamú évben 3660 gigawattóra energiát termel majd. A képen: szivattyúval szállítják az anyagot a munkagödör alaplemezének betonozásához. MTI Fotó: Baric Imre
-
Bezár a bonyhádi Salamander gyár Bonyhád, 1987. augusztus 1. Bezárja bonyhádi gyárát a cipőgyártásáról híres német Salamander konszern. A gyár megvált dolgozóitól. A Salamander cég 1998-ban vette meg a bonyhádi cipőgyárat, de már 1985-ben kooperációs szerződésben Salamander cipők készültek Bonyhádon. A képünk 1987-ben készült, amikor naponta 150 pár lábbelit gyártottak a német cég részére. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Új Rába-gyár a szentgotthárdi Rába-parton Szentgotthárd, 1985. május 28. A város által alaposan körbeépített, általánosan Kaszagyárként ismert üzem mai helyén nem bővíthető. Háromnegyed milliárd forintos összegből épül az új Rába Gépgyár, a Rába partján. Az idén tető alá kerül Vas megye legnagyobb iparcsarnoka, amelynek termelő területe 30 ezer négyzetméteres lesz. A képen: a Ganz-Mávag szerelői az acélszerkezetet állítják össze. MTI Fotó: Czika László
-
Új üzemcsarnok az Épületkerámiaipari Vállalatnál Budapest, 1978. szeptember 25. Az Épületkerámiaipari Vállalat új üzemcsarnokot épített korszerű ipari burkolóanyagok gyártására. Az üzemben évente 350 ezer négyzetméternyi -eddig jórészt tőkés importból beszerzett- különleges vegyi és mechanikai hatásoknak ellenáló kerámialapokat készítenek majd. A képen: az osztályozó gépek. MTI Fotó: Balaton József
-
Alkotmánynapi nagygyűlés Szentgotthárdon Szentgotthárd, 1983. augusztus 20. Alkotmányunk ünnepe alkalmából augusztus 20-án nagygyűlést tartottak Szentgotthárdon, amely ezen a napon kapott városi rangot. Az ünnepség szónoka Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára volt. Az Alkotmány ünnepe és a várossá avatás alkalmából elhelyzték az épülő Rába Vagon- és Gépgyár helybeli üzemének alapkövét. A képen: Horváth Ede a Rába gyár vezérigazgatója és Németh Károly az alapkő letételénél. MTI Fotó: Czika László
-
Gázkitörés a zsanai olajkútnál Zsana, 1979. január 25. Gázkitörés történt január 24-én a Köolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-II. számú olajkútjánál. Az Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi szakemberei azonnal a helyszínre siettek és megkezdték a kitörés elfojtását és az égő gáz eloltását. MTI Fotó: Hadas János
-
Új poliuretán üzem Sajóbábonyban Sajóbábony, 1978. november 21. Befejeződtek az üzemi próbák Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Vegyiművek új poliuretán üzemében, ahol évente tízezer tonna műanyaghabot gyártanak elsősorban a bútoripar részére. A megnövekedett termelési kapacitás lehetővé teszi a poliuretán import megszüntetését. A képen: az új habosító üzemben. MTI Fotó: Manek Attila
-
Hanglemezek Dorogról Dorog, 1978. október 6. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában 1978-ban hetven komolyzenei mű, húsz irodalmi és dokumentum, valamint harmincöt fajta szórakoztató lemez készült. A képen: ellenőrzik, csomagolják a lemezeket. MTI Fotó: Hadas János
-
Autóbuszok a Szovjetunióba Budapest, 1978. november 26. Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárából, november 26-án hajnalban hatvanhét darab IKARUS városi autóbusz indult el szovjet exportra "saját lábon". A képen: indul a konvoj. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Gázkitörés a zsanai olajkútnál Zsana, 1979. január 25. Gázkitörés történt január 24-én a Köolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-II. számú olajkútjánál. Az Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi szakemberei azonnal a helyszínre siettek és megkezdték a kitörés elfojtását és az égő gáz eloltását. MTI Fotó: Hadas János
-
Új nyomda Kecskeméten Kecskemét, 1978. november 18. Kecskeméten a Petőfi Nyomdában november 18-án felavatták az új ofszet géptermet. Az új létesítmény átadásával befejeződött a nyomda rekonstrukciója és bővítése. A képen: automata gép gyártja az öntapadó cimkéket. MTI Fotó: Karáth Imre
-
A Szerencsi Csokoládégyár Szerencs, 1981. július 24. 1923. február 25-én írták alá a Szerencsi Csokoládégyár üzembe helyezéséről szóló okmányokat, miután 1921 végén már megkezdődött a termelés. 1991-től a svájci Nestlé cég a tulajdonos. A képen: megkezdődött a szaloncukor gyártása Szerencsen. MTI Fotó: Kozma István
-
"Vörös varrat" ünnepség a Szovjetunióban, Ungvár mellett Ungvár, 1978. szeptember 27. Ünnepélyes keretek között fejezték be szeptember 27-én a szocialista országok összefogásával a Szovjetunióban épülő Szövetség gázvezeték szerelését. Az ünnepségen -amelyen az utolsó hegesztési varratot, a "Vörös varratot" készítették el- részt vett Simon Pál nehézipari miniszter. A képen: Gyalus János és Tóth ferenc dunaújvárosi hegesztők, akik az utolsó varratot készítették. MTI Fotó: Bajkor József
-
Hanglemezek Dorogról Dorog, 1978. október 6. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában 1978-ban hetven komolyzenei mű, húsz irodalmi és dokumentum, valamint harmincöt fajta szórakoztató lemez készült. A képen: Smajda Jánosné a levonatok gravírozását ellenőrzi. MTI Fotó: Hadas János
-
Gázkitörés a zsanai olajkútnál Zsana, 1979. január 25. Gázkitörés történt január 24-én a Köolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-II. számú olajkútjánál. Az Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi szakemberei azonnal a helyszínre siettek és megkezdték a kitörés elfojtását és az égő gáz eloltását. MTI Fotó: Hadas János
-
Épül a Paksi Atomerőmű Paks, 1978. október 3. Pakson, az atomerőmű építkezésénél a Gyár- és Gépszerelő Vállalat végzi el a reaktorblokkban a technikai berendezések, valamint a szekunder körben a turbinákhoz tartozó kondenzátorok és egyéb segédeszközök szerelését. Az összes anyag, amit az atomerőműbe az első ütemben beépítenek csaknem 22 ezer tonnát nyom. A képen: szerelés az első reaktornál. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Új fóliaüzem Nagytétényben Budapest, 1979. április 21. Megkezdődött a termelés a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat új fóliaüzemében, ahol évente 17 ezer tonna fóliát gyártanak majd. Az ötszázmillió forintos költségből megvalósult létesítmény a Borsodi Vegyi Kombinátban gyártott PVC port dolgozza fel. A képen: az új üzemben. MTI Fotó: Manek Attila
-
Épül a Testvériség gázvezeték Beregdaróc, 1979. május 25. A munkások az elektromos központ kábeleit szerelik a Testvériség gázvezeték fogadóállomásán. MTI Fotó: Paál László
-
Új gépsorok a Budapesti Ampullagyárban Budapest, 1978. október 21. Az Üvegipari Művek Budapesti Ampullagyárában folyamatosan új gépsorokat állítanak üzembe. Négy gép már termel, az év végéig pedig újabb öt kezdi meg a munkát. Az új automata gépek a régieknél csaknem 150 százalékkal többet képesek termelni, naponta egyenként mintegy 100 ezer ampullát gyártanak a hazai és a külföldi megrendelőknek. A képen: Pécsi Istvánné az egyik új gépen dolgozik. MTI Fotó: Fehér József
-
Számítógépközpont az olajmezőn Szeged, 1978. december 19. Üzembe helyezték a szegedi olajmező számítógépközpontját. Itt dolgozzák fel a gázfeldolgozó üzemek és az olajgyűjtő állomások adatait, amelynek alapján a szakemberek áttekintést kapnak a szénhidrogén-medence termeléséről. A képen: az új létesítmény számítógép-terme. MTI Fotó: Tóth Béla
-
Átviteltechnikai berendezés a moszkvai olimpiára Budapest, 1978. november 16. A Telefongyár a Szovjet Posta felkérésére az 1980-as moszkvai olimpiára kilencszázhatvan csatornás átviteltechnikai berendezést szállít. A készülék az olimpiai események különböző színhelyeit és a központot köti majd össze. A képen: számítógép-vezérlésű műszerrel ellenőrzik a szerelés minőségét. MTI Fotó: Balaton József
-
Nagyfeszültségű porcelánszigetelők Pécsről Pécs, 1978. szeptember 24. Pécsett, a Zsolnay Gyárban nagyfeszültségű, ötven és száz kilovoltos szigetelőkből az idén több mint 15 ezer darabot gyártanak. Ezek egy részét a hazánkban épülő távvezetékekhez használják fel. A képen: ebben a külön műhelyben vágják és csiszolják a szigetelő porcelánokat. MTI Fotó: Bajkor József
-
Autóbontó Hatvanban Hatvan, 1978. szeptember 23. Az alkatrészhiány enyhítésére autóbontót hoztak létre a hatvani Lenin MGTSZ-ben. Jelenleg kamionok fődarabjait szerelik ki, de úgy tervezik, hogy később traktoralkatrészeket is "megmentenek" a kiselejtezett járművekből. MTI Fotó: Manek Attila
-
Rekonstrukció a Borsodi Sörgyárban Bőcs, 1978. november 22. Bőcsön befejeződött a Borsodi Sörgyár bővítésének és korszerűsítésének első szakasza, amelynek során új, korszerű főzőházat helyeztek üzembe. Ezzel a sörgyár éves teljesítménye egymillió kilencszázezer hektoliterre emelkedett. A teljes rekonstrukció 1979. végére fejeződik be. A képen: a palackozó üzemben. MTI Fotó: Manek Attila
-
Nagyüzem Petőházán Ptőháza, 1978. október 15. A magyar cukoripar petőházi gyárában az idén 400 ezer tonna cukorrépa kerül feldolgozásra. Az alföldről és Győr-Moson-Sopron megyéből érkezőcukorrépából vasárnap, október 15-én 3 ezer tonnát dolgoztak fel. A képen: a csomagolóban. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Próbaüzem elött a Péti Nitrogénművek új üzeme Várpalota, 1978. október 31. A Péti Nitrogénművek évi 150 ezer tonna fahulladék feldolgozására új üzemet épít. A létesítményben évente hétezerötszáz tonna furfurolt és négyezerötszáz tonna ecetsavat gyártanak majd. A képen: szerelik az új üzem csővezetékeit. MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor
-
Az olimpiára készül a BEAG Budapest, 1979. február 14. A BEAG Elektroakusztikai Gyár a moszkvai olimpiai játékok hivatalos szállítójaként, rádió és tévé közvetítésekhez készít stúdió és hangosító berendezéseket, valamint közvetítő állásokat 2600 tv-riporter számára. A képen: készülnek a nyolccsatornás keverőasztalok. MTI Fotó: Hadas János
-
Több mint 48 millió szárazelem készül évente Budapest, 1978. október 4. A Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) Akkumulátor- és Szárazelem Gyárában szovjet licenc alapján új típusú szárazelem gyártását kezdték meg. A 30 millió forintos beruházás a termelés megkétszerezését eredményezi. Ceruzaelemből 42 milliót, bébielemből hat és fél milliót fognak gyártani jövőre. A képen: Nagy Miklós, a bébielem fóliázó gépnél. MTI Fotó: Balaton József
-
Orgtechnik '82 Budapest, 1982. november 16. Férfiak Xerox iratmásoló berendezést tanulmányoznak az Orgtechnik '82 Nemzetközi Szervezés és Vezetéstechnikai Kiállításon a Budavári Palotában. MTI Fotó: Varga László
-
Új pékáru készül Budapest, 1979. február 9. Új péksüteményt -bécsi zsemlét- készítenek február elejétől a Fővárosi Sütőipari Vállalat Bartók úti üzemében. A bécsi zsemléből naponta tizenháromezer darabot sütnek. A képen: szállításra készítik elő a bécsi zsemléket. MTI Fotó: Pintér Márta
-
800 éves Szentgotthárd Szentgotthárd, 1983. július 29. 800 éves Szentgotthárd. A képen: kaszakovácsolás a Rába Magyar Vagon és Gépgyár szentgotthárdi gyáregységében. MTI Fotó: Czika László
-
"Vörös varrat" ünnepség a Szovjetunióban, Ungvár mellett Ungvár, 1978. szeptember 27. Ünnepélyes keretek között fejezték be szeptember 27-én a szocialista országok összefogásával a Szovjetunióban épülő Szövetség gázvezeték szerelését. Az ünnepségen -amelyen az utolsó hegesztési varratot, a "Vörös varratot" készítették el- részt vett Simon Pál nehézipari miniszter. A képen: Gyalus János és Tóth Ferenc dunaújvárosi hegesztők az utolsó varratot készítik. MTI Fotó: Bajkor József
-
Új bútorlapgyár Komáromban Komárom, 1978. október 30. A BUDAFLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat mintegy húszezer köbméter évi kapacitású pozdorja bútorlapgyárat létesített Komáromban. A belga-magyar kooperációs szerződés értelmében a gépeket szállító külföldi fél a termékek több mint egyharmadát megvásárolja. A képen: az üzemet a legkorszerűbb csiszológéppel szerelték fel, amely óránként 100 darab pozdorja lapot tud lecsiszolni. MTI Fotó: Balaton József
-
Alumínium-hulladékból exporttermék Budapest, 1982. november 16. A KÖFÉM kecskeméti alupigment gyára elsősorban az alumíniumiparban keletkező forgácsot és hulladékot hasznosítja. A hulladékból örleményt készítenek, s ez már önmagában is exportálható termék. Az őrlemény további finom feldolgozásával alumíniumpasztát gyártanak, amely kiváló korrózióvédő festékalapanyag. A kecskeméti gyár új terméke a sokféle alumínium tálca és háztartási alumínium fólia. A gyár termékeinek jelentős részét külföldi piacokon értékesíti. A képen: a korroziógátló paszta készítése. MTI Fotó: Karáth Imre
-
Épül a Lenin Kohászati Művek új acélműve Diósgyőr, 1978. október 14. Diósgyőrben, a Lenin Kohászati Művekben épül az új acélmű. Jelenleg az alapozási, a vasbeton szerelési munkákat és a főcsarnok acélszerkezetének szerelését végzik. Az építkezés első üteme 1980 végén fejeződik be, akkor 700 ezer tonna acélt gyárt majd az új acélmű, a teljes kiépítés után pedig 120 ezer tonnára emelkedik a termelés. A képen: az építkezés. MTI Fotó: Manek Attila
-
Hanglemezek Dorogról Dorog, 1978. október 6. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában 1978-ban hetven komolyzenei mű, húsz irodalmi és dokumentum, valamint harmincöt fajta szórakoztató lemez készült. A képen: Szopkó Erzsébet az úgynevezett présmatricát készíti. MTI Fotó: Hadas János
-
Több tejtermék Veszprémből Veszprém, 1979. március 9. Megkezdődött a próbatermelés az új veszprémi tejgyárban. A 400 millió forintos beruházásból megvalósult korszerű tejgyárban március végétől naponta százötvenezer liter tejet dolgoznak fel. A képen: az úgynevezett alvasztókádaknál. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Stúdió-magnetofonok a moszkvai olimpiára Pécs, 1979. január 11. A pécsi Mechanikai Labor Művekből az 1980-as moszkvai olimpiára csaknem 1200 stúdió-magnetofont szállítanak. Ebből a mennyiségből háromszázötvenöt készüléket már leszállítottak, s ezek mellett 1979-ben hétszázkilencvenkét magnetofont adnak át a megrendelőnek. A képen: a stúdió-magnetofonok laboratóriumi végellenőrzése. MTI Fotó: Bajkor Jóüzsef
-
A Csepel Autógyár nagygyűlése Szigetszentmiklós, 1978. január 2. Csepel Autógyár szigetszentmiklósi gyáregységének nagygyűlése csatlakozik a munkaversenyhez. MTI Fotó: Fehér József
-
Új rádiófarmakonok előállítása Budapest, 1979. március 16. Évente harmincöt-negyvenezer ember vizsgálatára alkalmas fehérje alapanyagú, mesterségessen rádióaktívvá tett gyógyszert készítenek az Országos Féderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben. Az új rádiófarmakonok a betegségek pontos megállapítását segítik elő. A képen: Sugár István izotóppal jelzett gyógyszert készít a manipulációs ólomfülkében. MTI Fotó: Cser István
-
Robotokat készítenek az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában Gyöngyös, 1978. szeptember 27. Különleges robotberendezést készített az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az Egri Finomszerelvény Gyárral közösen. A nehéz fizikai munkát ellátó gépeket tv-képcsövek gyártásánál alkalmazzák a Szovjetunióban. A képen: minőségi átvételre készítik elő a robotokat. MTI Fotó: Manek Attila
-
Seprűkészítés Prügy, 1981. január 6. A prügyi "Tiszamente" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben cirokseprű kötéssel is foglalkoznak. Az elmúlt évi ciroktermésből körülbelül kétszázezret kötnek. A seprűket Borsod és Heves megyében értékesíti a Vegyiárú Nagykereskedelmi Vállalat. Egy-egy ember nyolcvan-száz darabot köt naponta. MTI Fotó: Kozma István
-
URH készülékek exportra Salgótarján, 1978. november 1. A BRG salgótarjáni gyáregységének fő terméke az URH rádiótelefon. A gyár a készülékek hatvanöt-hetven százalékát exportálja. A képen: a szereldében. MTI Fotó: Király Krisztina
-
URH készülékek exportra Salgótarján, 1978. november 1. A BRG salgótarjáni gyáregységének fő terméke az URH rádiótelefon. A gyár a készülékek hatvanöt-hetven százalékát exportálja. A képen: Veszelovszki Jánosné URH-készüléket szerel. MTI Fotó: Király Krisztina
-
Újabb berendezések a Paksi Atomerőmű számára Budapest, 1982. szeptember 27. Újabb berendezések a Paksi Atomerőmű számára -az Atomenergetikai Kormányközi Bizottság ülése Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban szeptember 27-én magyar és szovjet külkereskedelmi vállalatok képviselői szerződést írtak alá a Paksi Atomerőmű III.- és IV. blokkjához szükséges gépi berendezések szállításáról. Az okmányt magyar részről Verle Győző, az Erőmű Beruházási Vállalat vezérigazgatója, szovjet részről Vlagyimir Monahov, az ATOMENERGO-EXPORT Külkereskedelmi Vállalat elnöke látta el kézjegyével. A szerződés aláírásánál jelen volt Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Méhes Lajos ipari miniszter. A képen: az aláíráson. MTI Fotó: Weber Lajos
-
Új rádiófarmakonok előállítása Budapest, 1979. március 16. Évente harmincöt-negyvenezer ember vizsgálatára alkalmas fehérje alapanyagú, mesterségessen rádióaktívvá tett gyógyszert készítenek az Országos Féderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben. Az új rádiófarmakonok a betegségek pontos megállapítását segítik elő. A képen: Káldi Istvánné asszisztens és Jánoki Győző gyógyszerész, rádióaktív gyógyszerekkel dolgozik. MTI Fotó: Cser István
-
Új festősor a Csepel Autógyárban Szigetszentmiklós, 1978. november 14. A Csepel Autógyárban gyártott Volvo terepjárók festésére egy nyolc ütemhelyes festősort hoztak létre. A dolgozóknak is korszerű munkakörülményeket biztosító üzemben évente mintegy ezer terepjáró kifogástalan minőségű festésére nyílik lehetőség. A képen: Méri Ferenc Volvo terepjárót fest. MTI Fotó: Fehér József
-
Épül a Testvériség gázvezeték Beregdaróc, 1979. május 25. A munkások a vezeték nyomáspróbáját készítik elő a Testvériség gázvezeték kompresszortelepén. MTI Fotó: Paál László
-
Épül a Paksi Atomerőmű Paks, 1979. február 21. Az elmúlt hetekben jelentősen fokozódott az építés üteme a Paksi Atomerőműnél. Az 1. sz. reaktorblokkban elkészültek a belső falcellák, amelyek lehetővé teszik majd a tizennyolcegész-kilenctized méteres szinti födémek készítését. A turbinagépházban felszerelték az egyik 125 megapondos gépházi híddarut, ami az 1-es és a 2-es turbina szerelésénél segít. A képen: az építkezésen. MTI Fotó: Gottvald Károly
-
Miniatűr kondenzátorok Balassagyarmatról Balassagyarmat, 1983. július 12. Miniatűr, hangolható, kerámia kondenzátorok próbagyártása az NSZK Stettner céggel kooperációban, a Kőporc Elektronikai Alkatrész és Műszaki Vállalat balassagyarmati kondenzátor gyárában. MTI Fotó: Varga László
-
Magyar kőolajbányászat Zalaegerszeg, 1979. október 5. A magyar állam az olajkutatás monopóliumát 1935-ben 5 évre a Dunántúl egész területére az European Gas and Electric Company (Eurogasco) amerikai társaságnak adta el. A Zala megyei Budafapusztán 1937. február 9-én találtak először kőolajat a Papp Simon geológus által feltárt első olajkút fúrása során: ez a nap a magyar kőolajbányászat születésnapja. A képen: amerikai gyártmányú fúrótorony, amely 1937-ben az első olajat találta Zalában. A fúrótorony az 1969 októberében Zalaegerszegen megnyílt Magyar Olajipari Múzeumban, az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeumában látható. MTI Fotó: Kiss Ferenc
-
Turbógenerátorok török megrendelésre Budapest, 1979. április 26. A Ganz Villamossági Művekben két darab nagy teljesítményű turbógenerátort gyártanak török megrendelésre. A berendezések meghajtó egységeit, a gőzturbinákat, a Láng Gépgyár szállítja. A képen: szerelik a turbógenerátor állórészét. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Nyakkendők Szentgotthárdról Szentgotthárd, 1983. április 3. Évente egymillió nyakkendőt gyárt a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi Divatáru Üzeme, ahol új anyagból -és technológiával a korábbinál jobb minőségű termék készül Dominó és Dunalux fantázianévvel. MTI Fotó: Czika László
-
Női kalap- és bundadivat Budapest, 1978. szeptember 5. A Kalapgyárban elkészültek a nyúlszőrből készült legújabb kalapmodellek és a téli bundakreációk. (Nem tévedés, a nemes prém benyomását keltő bundák is nyúlszőrből készültek.) MTI Fotó: Bara István
-
Készül az atomerőmű hűtővízszivattyúja Budapest, 1979. március 3. A Ganz Mávag Vízgépgyárában elkészült a Paksi Atomerőmű számára a III-as számú, nagy teljesítményű hűtővízszivattyú. A képen: a vízterelő lapok hegesztése a szivattyúházban. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Uszályok készülnek Jugoszláviának Balatonfüred, 1979. június 13. A Magyar Hajó és Darugyár balatonfüredi gyáregységének öblében vízre bocsátják a tizenötödik, új típusú, 750 tonna teherbírású, ömlesztett áru és konténerek szállítására egyaránt alkalmas önjáró uszályt, amelyet jugoszláv megrendelésre gyártottak. A gyáregységben összesen 20 darab ilyen uszályt készítenek Jugoszláviának. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Leninvárosban már termel a polipropiléngyár Leninváros, 1978. október 18. Leninvárosban üzembe helyezték a Tiszai vegyi Kombinát hatodik termelő üzemegységét, a polipropilén gyárat, amely évente 40 ezer tonna polipropilénpor gyártására képes. A képen: a polipropilén gyár vezérlőterme. MTI Fotó: Branstetter Sándor
-
Új vontatóhajó Budapest, 1978. november 27. A Magyar Hajó és Darugyár Óbudai Gyárában november 28-án átadták a szovjet megrendelésre készült új, ezerkétszáznegyven LE-s uszályvontató hajót. A teljesen automatizált, egy ember irányításával működő hajó-prototípusból a tervek szerint még tizenöt darabot szállítanak a Szovjetunióba. A képen: a hajó, a hajógyár szerelődokkjában. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Gázkitörés a zsanai olajkútnál Zsana, 1979. január 25. Gázkitörés történt január 24-én a Köolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-II. számú olajkútjánál. Az Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt speciális kitörésvédelmi szakemberei azonnal a helyszínre siettek és megkezdték a kitörés elfojtását és az égő gáz eloltását. MTI Fotó: Hadas János
-
Épül a Paksi Atomerőmű Paks, 1978. augusztus 2. A Paksi Atomerőmű területén megkezdték az egyes számú reaktorblokkot körülzáró falcellák építését. A képen: a falcellák építésével egyidőben szerelik a laboratórium épületének szerkezetét is. (Az építők a kubai partizánvezér, dr. Ernesto Che Guevara arcképével díszítették a munkahelyüket.) MTI Fotó: Bisztray Károly
-
Izotópok az ipar számára Budapest, 1979. február 6. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete által előállított izotópokat az ipar szinte minden területén hasznosítják. Kis és közepes erősségű izotóp-készítményeket alkalmaznak mérőműszerekben, vizsgáló berendezésekben, valamint technológiai folyamatok irányítására. A képen: gáz- és olaj távvezetékek hegesztési varratainak vizsgálatára szolgáló rádióizotópos hibakereső. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Tizenegyezer autóbuszalváz Szigetszentmiklós, 1979. január 5. A Csepel Autógyár szigetszentmiklósi autóbusz gyáregységében készítik az IKARUS autóbuszok alvázait. Az év végéig -az IKARUS budapesti és székesfehérvári gyárának igénye szerint- több mint 11 ezer autóbuszalvázat gyártanak. A képen: készül az autóbuszalváz. MTI Fotó: Fehér József
-
Tejporgyár Csornán Csorna, 1978. december 16. Csornán, az ország legmodernebb tejporgyárában 1978-ban négyszáztizenöt vagon tejport gyártanak. Ebbe az üzembe kerül a Győr-Moson-Sopron megyében felvásárolt tej több mint fele. A gyárból a főváros ellátására húszmillió liter tejet is szállítanak. A képen: a tejpor-üzemben. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Pianinók exportra Budapest, 1979. január 31. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat 2. számú üzemében igényes, kézi munkával pianinókat készítenek exportra. A képen: Molnár Ferenc pianinót húroz. MTI Fotó: Pintér Márta
-
Trapper farmer Karádról Budapest, 1979. december 6. Asszonyok varrják a Trapper farmert a Május 1. Ruhagyár Karád községi kihelyezett telepén. MTI Fotó: Gyertyás László
-
Az év első munkanapja Budapest, 1979. január 2. Az év első munkanapján az MMG Automatikai Művekben. A képen: készül a Zsiguli műszerfal. Ebből az autóalkatrészből 1979-ben 400 ezer darabot gyártanak. MTI Fotó: Manek Attila
-
A Thorez külfejtéses bányaüzem Visonta, 1978. október18. Visontán, a Mátra-vidéki szénbányák Vállalat Thorez külfejtéses bányájában az idén -eddig- 5 millió 356 ezer tonna szenet termeltek ki, és 37 millió köbméter meddőt takarítottak le a szénrétegről. A részarányos széntervüket öt százalékkal túlteljesítették. A képen: a Thorez bányában. MTI Fotó: Manek Attila
-
Csokoládéfigurák húsvétra Diósgyőr, 1979. február 6. A Magyar Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyárának diósgyőri gyáregységében befejeződött a rekonstrukció első üteme, amelynek során a gyártórészleget bővítették. A gyárban a bővítés után csak egyfajta terméket, csokoládéfigurákat gyártanak. Ezentúl több és jobb minőségű árut tudnak szállítani a hazai üzletekbe, valamint exportra. A képen: Rozgonyi Valéria az exportra kerülő húsvéti csokoládéfigurákat csomagolja. MTI Fotó: Manek Attila
-
Biogal Gyógyszergyár Debrecen, 1979. december 14. 1952. augusztus 20-án megkezdte termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár, amelynek 1995 óta az izraeli Teva Pharmaceutical Industries gyógyszergyár a tulajdonosa, s Teva-Biogal gyógyszergyár néven működik. A képen: az injekció üzemben steril körülmények között készülnek a por és a folyadékinjekciók. Felvételünk a keverőberendezéseknél készült. MTI Fotó: Oláh Tibor
-
Izotópok az ipar számára Budapest, 1979. február 6. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete által előállított izotópokat az ipar szinte minden területén hasznosítják. Kis és közepes erősségű izotóp-készítményeket alkalmaznak mérőműszerekben, vizsgáló berendezésekben, valamint technológiai folyamatok irányítására. A képen: gáz- és olaj távvezetékek hegesztési varratainak vizsgálatára szolgáló rádióizotópos hibakereső sugárforrását cserélik a manipulátor-kamrában. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Magyar kőolajbányászat Zalaegerszeg, 1979. október 5. A magyar állam az olajkutatás monopóliumát 1935-ben 5 évre a Dunántúl egész területére az European Gas and Electric Company (Eurogasco) amerikai társaságnak adta el. A Zala megyei Budafapusztán 1937. február 9-én találtak először kőolajat a Papp Simon geológus által feltárt első olajkút fúrása során: ez a nap a magyar kőolajbányászat születésnapja. A képen: amerikai gyártmányú fúrótorony, amely 1937-ben az első olajat találta Zalában. A fúrótorony az 1969 októberében Zalaegerszegen megnyílt Magyar Olajipari Múzeumban, az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeumában látható. MTI Fotó: Kiss Ferenc
-
Épül a Lenin Kohászati Művek új acélműve Diósgyőr, 1978. október 14. Diósgyőrben, a Lenin Kohászati Művekben épül az új acélmű. Jelenleg az alapozási, a vasbeton szerelési munkákat és a főcsarnok acélszerkezetének szerelését végzik. Az építkezés első üteme 1980 végén fejeződik be, akkor 700 ezer tonna acélt gyárt majd az új acélmű, a teljes kiépítés után pedig 120 ezer tonnára emelkedik a termelés. A képen: az építkezés. MTI Fotó: Manek Attila
-
Izotópok az ipar számára Budapest, 1979. február 6. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete által előállított izotópokat az ipar szinte minden területén hasznosítják. Kis és közepes erősségű izotóp-készítményeket alkalmaznak mérőműszerekben, vizsgáló berendezésekben, valamint technológiai folyamatok irányítására. A képen: az izotóp előállító laboratórium gamma manipulátor-termében. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Az év első munkanapja Budapest, 1979. január 2. Az év első munkanapján az MMG Automatikai Művekben. A képen: készül a Zsiguli műszerfal. ebből az autóalkatrészből 1979-ben 400 ezer darabot gyártanak. MTI Fotó: Manek Attila
-
Jó ütemben épül a Hajdúsági Cukorgyár Kaba, 1978. október 20. Kabán, az épülő Hajdúsági Cokorgyárban a lengyel építők közel száz objektumot emeltek, és a gépek nagy részét is beszerelték már. A gyár -amely évente 6-7 ezer vagon cukrot állít majd elő- jövő év májusára elkészül, a következő feldolgozási szezonban pedig megkezdi a próbaüzemelést. A képen: az épülő gyár részlete. MTI Fotó: Bajkor József
-
Teljesítette exporttervét az IKARUSZ mátyásföldi gyára Budapest, 1978. december 15. Az IKARUSZ Karosszéria és Járműgyár mátyásföldi gyáregysége december 15-én teljesítette 1978-as export-tervét. Az utolsó exportra gyártott autóbuszt ünnepélyes keretek között adták át a megrendelőnek, az NDK kereskedelmi küldöttségének. A képen: az utolsó export-autóbusz. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Inkubátorok Soltvadkertről Soltvadkert, 1978. október 25.
-
Szemétégetőmű épül Rákospalotán Budapest, 1978. november 23. Rákospalotán épül Budapest első szemétégetője. Elsőként a százhúsz méter magas kémény készült el, amelynek falát speciális vegyianyaggal kezeltek, hogy a gázok ne tudják megbontani. A kéményre később különleges szűrőberendezéseket szerelnek majd fel. A képen: távlati kép az építkezésről. MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor
-
Jó ütemben épül a Hajdúsági Cukorgyár Kaba, 1978. október 20. Kabán, az épülő Hajdúsági Cokorgyárban a lengyel építők közel száz objektumot emeltek, és a gépek nagy részét is beszerelték már. A gyár -amely évente 6-7 ezer vagon cukrot állít majd elő- jövő év májusára elkészül, a következő feldolgozási szezonban pedig megkezdi a próbaüzemelést. A képen: a gyár szennyvíztisztító medencéi. MTI Fotó: Bajkor József
-
Az Egyesült Izzó kaposvári gyára Kaposvár, 1978. november 11. Az Egyesült Izzó kaposvári gyárában a hagyományos izzók mellett televízió- és rádiőcsőveket is gyártanak. Ez utóbbiakból 1978-ban tíz és félmilliót terveztek gyártani. A szocialista brigádmozgalom és a műszaki fejlesztés eredményeként ezt a tervüket, mintegy két százalékkal túlteljesítik. A képen: a hagyományos izzók ellenőrzése. MTI Fotó: Cser István
-
Szaloncukor karácsonyra Budapest, 1978. november 3. A Magyar Édesipar már felkészült a karácsonyra. Az év végéig a tavalyinál többet, több mint ötezer tonna szaloncukrot készítenek a Budapesti Csokoládégyárban. A közkedvelt zselés szaloncukorból is nagyobb mennyiséget gyártanak, ebből ezerkétszáz tonna kerül az üzletekbe. A képen: csomagolják a szaloncukrot. MTI Fotó: Pintér Márta
-
Új gépsorok a Budapesti Ampullagyárban Budapest, 1978. október 21. Az Üvegipari Művek Budapesti Ampullagyárában folyamatosan új gépsorokat állítanak üzembe. Négy gép már termel, az év végéig pedig újabb öt kezdi meg a munkát. Az új automata gépek a régieknél csaknem 150 százalékkal többet képesek termelni, naponta egyenként mintegy 100 ezer ampullát gyártanak a hazai és a külföldi megrendelőknek. A képen: Fadgyas Éva az egyik új gépen dolgozik. MTI Fotó: Fehér József
-
Próbaüzem elött a Péti Nitrogénművek új üzeme Várpalota, 1978. október 31. A Péti Nitrogénművek évi 150 ezer tonna fahulladék feldolgozására új üzemet épít. A létesítményben évente hétezerötszáz tonna furfurolt és négyezerötszáz tonna ecetsavat gyártanak majd. A képen: szerelik az új üzem hűtőtornyainak szivattyúit. MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor
-
Modul színes televízió a VIDEOTON-ból Székesfehérvár, 1979. február 8. A székesfehérvári VIDEOTON Rádió- és Televízió Gyárban elkészült a modul-rendszerű televízió színes változata, a Super Color tévé készülék. A képen: szerelik az új tévé prototípusát. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Kétszázötven darab autóbusz készül terven felül Székesfehérvár, 1978. szeptember 2. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári üzemében az idén összesen hatezer-kilencszázötven darab autóbuszt és autóbusz-felépitményt állítanak elő. A szocialista brigádok most felajánlották, hogy terven felül kétszázötven darab autóbuszt készítenek, "ráadásként". MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Szerszámgépek Csepelről Budapest, 1978. december 5. A Csepel Művek Szerszámgépgyárában ebben az évben több mint egymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fúrógépek, esztergagépek, megmunkáló központok nagy részét exportálják. A képen: készülnek a radiál fúrógépek. MTI Fotó: Fehér József
-
Számítógép a kereskedelemben Győr, 1981. június 13. Átadták rendeltetésének a Videoton egyik modern számítógép-termékét, a Videoplex 4 típusú képernyős, mágneses adatrögzítő berendezést. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Ipari robotok Gyöngyösről Gyöngyös, 1978. szeptember 27. Különleges robotberendezést készített az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az Egri Finomszerelvény Gyárral közösen. A nehéz fizikai munkát ellátó gépeket tv-képcsövek gyártásánál alkalmazzák a Szovjetunióban. A képen: a robotokat összeszerelés után kipróbálják, bejáratják. MTI Fotó: Manek Attila
-
Nagyüzem Petőházán Ptőháza, 1978. október 15. A magyar cukoripar petőházi gyárában az idén 400 ezer tonna cukorrépa kerül feldolgozásra. Az alföldről és Győr-Moson-Sopron megyéből érkezőcukorrépából vasárnap, október 15-én 3 ezer tonnát dolgoztak fel. A képen: a cukorgyárban. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Több tejtermék Veszprémből Veszprém, 1979. március 9. Megkezdődött a próbatermelés az új veszprémi tejgyárban. A 400 millió forintos beruházásból megvalósult korszerű tejgyárban március végétől naponta százötvenezer liter tejet dolgoznak fel. A képen: elkészültek az első sajtok. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Rekonstrukció az Inotai Erőműben Inota, 1979. március 17. Az Inotai Erőmű 1951. december 11-én kezdte meg működését és kapcsolódott be az ország áramellátásába. A képen: az első ötéves terv egyik kiemelkedő beruházása volt az inotai "November 7" Erőmű. A régi erőmű mellett felépült új gázturbinás erőmű lehetővé tette, hogy felújítsák a régi gépegységeket. MTI Fotó: Vida András
-
Új tipusú telefonkészülékek Abonyból Abony, 1978. október 23. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében új típusú asztali telefonkészülékek gyártását kezdték meg. A gyárból ebben az évben több mint 30 ezer, a következő évben pedig 120 ezer darab korszerű készüléket szállítanak a megrendelőknek. A képen: Szabó Györgyné ellenőrzi a készülékeket. MTI Fotó: Manek Attila
-
Motorvonatok a Szovjetunióba Budapest, 1983. május 27. A Ganz-MÁVAG rendszeresen szállít motorvonatokat a Szovjetunió részére. A vonatokat a gyár záhonyi kirendeltségében adják át a megrendelőnek. Itt szerelik át a futóműveket, próbaúton ellenőrzik a műszerek, biztonsági berendezések, a fék, stb. beállítását. A képen: futópróbára készülnek a motorvonatok. MTI Fotó: Fehér József
-
Tűzálló anyagok a Magnezitipari Művekben Budapest, 1979. június 25. A Magnezitipari Művek az ország egyetlen olyan gyára, ahol tűzálló anyagokat gyártanak. Itt készítik a kohászati üzemek, üveggyárak kemencéinek burkolóanyagait, valamint egyéb melegüzemi berendezések bélésanyagait. Hőszigetelő tűzálló anyagok, samott, mullitt, szillimanit, saválló anyagok, oxidkerámia-termékek készülnek itt. A gyárban évente 150 ezer tonna tűzálló anyagot gyártanak, s ebből mintegy tízezer tonnát a tőkés országokba, nyolcezer tonnát pedig a szocialista országokba exportálnak. MTI Fotó: Fehér József
-
Épül a Márkushegyi bánya Oroszlány, 1979. május 7. Két vájár robbantáshoz készíti elő a szénfal környékét az egyik vágatban, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat épülő Márkushegyi bányájában. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Leninvárosban már termel a polipropiléngyár Leninváros, 1978. október 18. Leninvárosban üzembe helyezték a Tiszai vegyi Kombinát hatodik termelő üzemegységét, a polipropilén gyárat, amely évente 40 ezer tonna polipropilénpor gyártására képes. A képen: az oldószer-regeneráló üzemrész. MTI Fotó: Branstetter Sándor
-
Uszályok készülnek Jugoszláviának Balatonfüred, 1979. június 13. A Magyar Hajó és Darugyár balatonfüredi gyáregységének öblében a vizen áll egy új típusú, 750 tonna teherbírású, ömlesztett áru és konténerek szállítására egyaránt alkalmas önjáró uszály, amelyet jugoszláv megrendelésre gyártottak. A gyáregységben összesen 20 darab ilyen uszályt készítenek Jugoszláviának. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Játékok karácsonyra Győr, 1978. november 23. Az ELZETT Fémlemezipari Művek győri gyárában 1978-ban nyolcvan millió forint értékű játékot készítenek, harminc millióval többet, mint az előző évben. A különféle, fémlemezből készített játékokat még a karácsonyi ünnepek elött kiszállítják a játékboltokba. A képen: készülnek a játékok. MTI Fotó: Matusz Károly
-
Új üzemmel bővül a Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta, 1978. október 22. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál rövidesen megkezdi a termelést a 150 ezer tonna évi kapacitású könnyűbenzin-izomerizáló üzem. Az új létesítmény szovjet műszaki szakértők közreműködésével épült. MTI Fotó: Sarkady János
-
Szállítási csúcs a MAHART csepeli kikötőjében Budapest, 1978. szeptember 29. Őszi szálítási csúcs van a MAHART csepeli kikötőjében, ahol ilyenkor naponta 7-8 ezer tonna árut mozgatnak meg. Ennek a hatalmas árumennyiségnek a zöme vasáru, foszfát és műtrágya, s jelentős mennyiségű kávé és kakaóbab is érkezik a kikitőbe. A képen: vasúti vagonokból műtrágyát raknak át egy uszályra. MTI Fotó: Cser István
-
A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat farmerje Budapest, 1979. július 11. A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat új típusú farmer alapanyagaiból a gyár tervezői korszerű, fiatalos nyári öltözéket: farmernadrág-mellény összeállítást kreáltak. MTI Fotó: Bara István
-
Levi Strauss gyár Marcaliban Marcali, 1978. május 12. Marcaliban 1978. augusztus 8-án megkezdte a termelést az első magyarországi Levi Strauss gyár. A gépeket és az alapanyagot az amerikai cég biztosította, s átvette a termelés 60 százalékát. A képen: az új üzemben. MTI Fotó: Bajkor József
-
Új szerelősor a Kerékpárgyárban Budapest, 1978. október 25. A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának Kerékpárgyárában a Bakony Művekben gyártott új szerelősort helyeztek üzembe. Az új szerelősoron műszakonként kétezerötszáz darab hátsó agy készül. Ez mintegy 1000 darabbal több, mint amennyit eddig készítettek. A képen: Véber Andrásné hátsó agyat szerel. MTI Fotó: Fehér József
-
Mestervizsgára készülnek az üvegcsiszolók Ajka, 1979. június 10. Cséke Miklósné, az Üvegipari Művek Ajkai Üveggyárának üvegcsiszolója, mestervizsgájának kötelező feladataként ólomkristály tálat csiszol. A gyár a legjobb csiszolói részére magasszintű továbbképzést biztosít, amely lehetővé teszi a mester fokozat elérését. MTI Fotó: Rózsás Sándor
-
Ma is készülnek malomkövek Sárospatakon Sárospatak, 1978. augusztus 18. Sárospatakon dolgozik Európa egyetlen malomkőkészítő manufaktúrája. Már nem sokáig, mert a nehéz fizikai munka folytatására nincs jelentkező. A termelés befejezését követően az ipartörténeti érdekességű üzemben várhatóan múzeumot rendeznek be. MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
-
Braziliának készülő úszódaru vízrebocsátása Budapest,1979. február 16. A Magyar Hajó- és Darugyár népszigeti telepén február 16-án vízrebocsátották egy brazil megrendelésre készülő úszódaru hajótestét. A száz tonna teherbírású Joao Pessoa névre keresztelt úszódaru az Amazonas-menti Manaos kikötőben teljesít majd szolgálatot. MTI Fotó
-
Új üzem a Csepel Művekben Budapest, 1978. november 2. A Csepel Művek Fémművében november 3-án adták át az új színesfémkohászati üzemet. Az új létesítményben úgynevezett rákristályosítással készül a nagy tisztaságú, nagy vezetőképességű, oxigénmentes rézhengerhuzal. MTI Fotó: Fehér József
-
A Csepel Művek Acélművének martin üzeme Budapest, 1978. április 11. Dolgoznak az üstfalazók a Csepel Művek Acélművének martin üzemében, ahol új új elektromos olvasztókemencét helyeztek üzembe, porelszívó berendezést szereltek fel és megoldják az adalék- és ötvözőanyagok pontos mérését. MTI Fotó: Fehér József
-
Rekonstrukció a Borsodi Sörgyárban Bőcs, 1978. november 22. Bőcsön befejeződött a Borsodi Sörgyár bővítésének és korszerűsítésének első szakasza, amelynek során új, korszerű főzőházat helyeztek üzembe. Ezzel a sörgyár éves teljesítménye egymillió kilencszázezer hektoliterre emelkedett. A teljes rekonstrukció 1979. végére fejeződik be. A képen: az új főzőházban. MTI Fotó: Manek Attila
-
Sikerrel vizsgázott az R-11-es számítógép Székesfehérvár, 1978. december 11. A VIDEOTON Számítástechnikai Gyár Fejlesztési Intézetében új számítógép-családot hoztak létre. Az R-10 M típusú mini számítógépet már sorozatban gyártják, a közepes méretű R-11-es prototípusa pedig nemrég készült el. Ez az utóbbi típus is sikerrel vizsgázott egy nemzetközi bizottság előtt. A képen: ellenőrzik, kipróbálják az R-11-es számítógépet. MTI Fotó: Hadas János
-
Őszi szállítási csúcs a MAHART csepeli kikötőjében Budapest, 1978. szeptember 29. Őszi szállítási csúcs van a Magyar Hajózási Rt. (MAHART) csepeli kikötőjében, ahol ilyenkor naponta 7-8 ezer tonna árut mozgatnak meg. Ennek a hatalmas árumennyiségnek a zöme vasáru, foszfát és műtrágya, s jelentős mennyiségű kávé és kakaóbab is érkezik a kikitőbe. A képen: vasúti vagonokból műtrágyát raknak át egy uszályra. MTI Fotó: Cser István
-
Új frontfejtés a kányási aknán Salgótarján, 1979. március 5. A Nógrádi Szénbányák Vállalat kányási aknaüzemében automatikusan működő, hidraulikus támokkal biztosított frontfejtőgéppel kezdték meg a termelést. A mintegy 100 méteres homlokfejtésről a tervek szerint napi három műszakban hét-nyolcszáz tonna szenet küldenek a felszinre. A képen: megkezdődött a szén kitermelése. MTI Fotó: Tóth Gyula
-
Versenylabdák Kaposvárról Kaposvár, 1978. december 12. A kaposvári Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezetben 1978-ban 80 ezer darab versenylabdát készítettek. A szövetkezet termékei az ARTEX közvetítésével a világ tizennégy országába jutottak el. A képen: készülnek a labdák a varrórészlegben. MTI Fotó: Branstetter Sándor
-
Magyar építőmunkások Tengizben Tengiz, 1987. április 2. Állnak már a kiszolgáló épületek a Szovjetunióbeli Tengizben, az 1986. márciusában kezdődött hatalmas építkezés helyszínén. A kőolaj- és gázipari komplexum építésén a Vegyépszer a fővállalkozó és 26 más magyar vállalat mintegy 2500 szakembere is részt vesz a gigantikus munkában. MTI Fotó:Oláh Tibor
-
A Szegedi Pick szalámi Budapest, 1987. február 12. Szegedi Pick szalámi rudak, nemzetiszínű-szalagos fólia csomagolásban. MTI Fotó: Nagy Z. László
-
Részvénytársasággá alakult a MAVAD A MAVAD 1989. április 1-jétől Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaságként folytatja munkáját. 1989. március 31-én Tóth Géza vezérigazgató tájékoztatja a sajtó megjelent képviselőit.
-
Magyar építőmunkások Tengizben Tengiz, 1987. április 2. A Szovjetunióbeli Tengizben vascölöpöt vernek le a képen hóval fedett, ám nyáron laza talajba, teherautóra épített cölöpverő géppel. (26 magyar vállalat mintegy 2500 szakmunkása is dolgozik a kőolaj- és gázipari komplexum építkezésén. Magyar részről fővállalkozó a VEGYÉPSZER.) MTI Fotó:Oláh Tibor
-
Algyői gázüzem 1987. február 13. Algyő határában harmincöt évvel ezelőtt, 1965. júliusában kőolaj tört fel egy termálvízkutató-fúrás nyomán. A környék azóta a dél-alföldi régió szénhidrogén termelő központjává fejlődött. Képünkön a földgázüzem esti kivilágításban. MTI Fotó: Stekovits János
Súgó
Oktatási Hivatal
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)