Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Figaró borotvapenge gyártása Budapest, 1964. április 18. Újra kapható a Figaró márkájú borotvapenge a boltokban. A fotón Vértes Zoltán gyártás közben ellenőrzi a pengék minőségét. MTI Fotó: Mező Sándor
A Tiszavidéki Vegyikombinát igazgatósági főépülete Tiszaszederkény, 1961. március 20. Tiszapalkonya és Tiszaszederkény határában épül ötéves tervünk legnagyobb vegyipari létesítménye, a Tiszavidéki Vegyikombinát. Tervezte az Iparterv, kivitelezi a 31. számú Állami Építőipari Vállalat. A képen az igazgatóság főépületét láthatjuk. MTI Fotó: Herczeg István
A Mohácsi Vízkivételi Mű Mohács, 1961. június 3. Negyven kilométer hosszú csővezetéken keresztül másodpercenként fél köbméter vizet szolgáltat a Pécsi Erőműnek és Pécs Városnak a mohácsi Vízkiviteli Mű. A képen a nagynyomású szivattyúház épülete látható. MTI Fotó: Balassa Ferenc
Látogatás az Észak-magyarországi Komárom-megyei Vasbetongyárban Lábatlan, 1961. január 14. Ez év január 1-én a lábatlani Vasbetongyár egyesült az Észak-magyarországi II. épületelemgyárának tatai és komáromi telepeivel és azóta Észak-magyarországi Komárom-megyei Vasbetongyár néven működik. A vállalat fő terméke a különféle méretekben előállított vasúti talpfát helyettesítő vasbeton vasúti alj és távíró- és telefonvezetékek föld feletti faoszlopait a talajhoz rögzítő vasbeton oszlopgyám. A vállalat gépi berendezése Közép-Európában egyedülállóan korszerű, többségében magyar konstrukciójú és gyártmányú. Ebből a teljes gyárberendezésből sok államba exportálnak, többek közt az Egyesült Arab Köztársaságba (EAK). A gépi berendezést a gyár szakemberei a helyszínen szerelik fel és adják át a megrendelőnek. A vállalat három műszakban közel napi 800 lágyvas betonaljat, 1200 darab előrefeszített acélbetétes aljat, 1400 db kisvasúti aljat és 600 oszlopgyámot készít. MTI Fotó: Járai Rudolf
KGST-határozat a vasúti teherkocsik jelzéseiről Budapest, 1964. június 23. A kép felirata szerint: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) határozata alapján 1964. július 1-től közös vasúti teherkocsi park létesül. A megállapodás szerint 7 szocialista országban összesen 92700 db kocsira festik rá a megkülönböztető Közös Teherkocsi Park (Obscsij Park Wagonov) orosz nyelvű rövidítését, az OPW jelzést. A jelzés felfestését végző brigádok irányítóinak a Rákosrendezői pályaudvaron bemutatót tartottak a felirat elhelyezéséről és a festés módjáról. A kép a bemutatón készült. MTI Fotó: Lajos György
Magyar ementáli Zalaegerszeg, 1964. június 12. A kép felirata szerint: A zalaegerszegi Sajt- és vajgyár a hazai és külföldi vásárlók igényeihez alkalmazkodva a jövőben szeletelve, műanyag védőrétegbe csomagolja az ementáli sajtot. A légtelenített csomagolás egyik előnye, hogy a közkedvelt magyar sajt frissen raktározható. A fotón a gyár dolgozói préseléshez készítik elő az ementáli sajtot. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A nyékládházi kavicsosztályozó Nyékládháza, 1964. augusztus 20. A kép felirata így tájékoztat: 25 millió forintos beruházással korszerű, teljesen automatizált kavicsosztályozót létesített az Észak-Magyarországi Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzeme. Az új üzem óránként hatvan köbméternyi, nagyság szerint négy különböző osztályba sorolt kavicsot termel. A képen a nyékládházi kavicsosztályozó látható. MTI Fotó: Birgés Árpád
Lengyel-magyar közös vállalkozás, ahol a munkások szállítószalagon továbbítják a meddőhányóból kitermelt anyagot a feldolgozó üzembe Katowice, 1963. december 6. A kép felirata szerint: Lengyelországban, a sziléziai bányavidéken körülbelül 300 meddőhányó van. Egy-egy meddőhányóban átlagosan 10-18 százalék szénmennyiség található, de ez az érték akár 30 százalék is lehet. A hasznos anyagok kitermelésére Haldex néven közös lengyel-magyar vállalkozás jött létre. Az együttműködés igen nyereséges. Katowice környékén eddig két meddőhányó-feldolgozó üzem működik és befejezés előtt áll a harmadik üzem építése is. A fotón a munkások szállítószalagon továbbítják a meddőhányóból kitermelt anyagot a feldolgozó üzembe. MTI Fotó: Mező Sándor
A Zománcipari Művek bonyhádi gyáregységében Bonyhád, 1964. január 16. Kovács Jánosné, a Zománcipari Művek bonyhádi gyáregységének dolgozója az exportra készült palacsintasütők minőségét ellenőrzi. A kép felirata beszámol erről is: a Bonyhádon készült háztartási zománcedények igen keresettek a világpiacon. A termékek Nyugat-Európába, Dél-Amerikába és Afrikába is eljutnak. Az edényeken kívül 14-15 tonna zománctáblát is készítenek itt. (A "Magyar zománcárú és fémárugyár" 1909-ben alakult meg jelenlegi telephelyén. 1926-ban az 55 fővel dolgozó üzem első sikereit - kiállítási aranyérmet, nemzetközi hírnevet - a zománctábla-gyártás hozza. Saját zománcreceptekkel dolgozik. 1944-ben a termelés alapanyag, energia és forgótőke hiányában leáll. 1948-ban a gyárat Bonyhádi Zománc Művek néven államosítják. 1949-től jelentős bővítések mellett növekszik a termelés, majd 1957-ben megindul az exportszállítás. 1958-ban megalakul a "Lampart" Zománcipari Művek, melynek bonyhádi gyáraként dolgozik tovább, az edénygyártás Bonyhádra koncentrálódik.) MTI Fotó: Mező Sándor
Metángáz-csapolás a pécsi bányákban Pécs, 1963. február 1. A kép felirata szerint: A pécsi bányák rémét, a metángázt lecsapolják és hat kilométer hosszú csövön kokszolóműbe vezetik, ahol keverik és szagosítják. A munkát a dolgozók a kemény hideg ellenére sem hagyják abba. MTI Fotó: Bajkor József
Bauxitkeresés a Bakonyban Balatonalmádi, 1968. július 25. A balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat szakemberei újabb bauxitlelőhelyek után kutatnak a Bakonyban. A kutatófúrásokból kiemelt kőzetmintákat a Vállalat laboratóriumaiban vizsgálják meg, itt dől el, kerül-e újabb bauxitlelőhely a térképekre. Fazekas Zsuzsa térképrajzoló, az észak-dunántúli bauxit-előfordulások térképét készíti. MTI Fotó.
Takarítógép bemutató a Technika Házában Budapest, 1966. szeptember 8. A stuttgart-i Elektroma cég, a Mercedes Művek leányvállalata, takarítógépeket mutatott be a Technika Házában. Nagy érdeklődést keltettek a nagy teljesítményű porszívógépek, padló- és szőnyegtisztító gépek a szakemberek, elsősorban a takarító vállalatok, szállodák megbízottjai körében. A Fővárosi Takarító Vállalat megbízottjai figyelik az új szőnyegtisztítógép működését. MTI Fotó: Fényes Tamás
Kőolajvezeték avatása Szőny, 1962 október 13. Október 13-án a Komáromi Kőolajipari Vállalat Szőnyi Feldolgozó Telepén ünnepélyesen felavatták a Barátság Nemzetközi kőolajvezeték 130 kilométeres hazai szakaszát. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagja, a kormány elnökhelyettese. A képen: az évi egymillió tonna kapacitású szőnyi desztillációs üzem. (1957. január 1-jével létrehozták a Kőolajipari Trösztöt, melyhez később (1960. évben) a gázipar is csatlakozott. 1962-ben - a szőnyi finomító rekonstrukciója és az egymillió tonna évi kapacitású atmoszférikus desztillációs üzem átadása (1961) után - a szőnyi és az almásfüzitői finomítók összevonásával létrehozzák a Komáromi Kőolajipari Vállalatot, melyhez 1965-ben hozzácsatolják a Lardoline Olaj- és Zsíradék Vegyészeti Gyárat is.) MTI Fotó: Lajos György
Az Oroszlányi Erőmű építése Oroszlány, 1961. május 11 Jól haladnak az Oroszlányi Erőmű építésével. Felépülte után hazánk egyik legnagyobb energiatermelő egysége lesz. Az erőmű építéséhez érkező különböző gépalkatrészeket és berendezéseket hatalmas daruk szállítják a szereléshez. (Az erőmű építésére vonatkozó tervkészítés első fázisában 3x50 MW teljesítőképesség szerepelt, majd ezt bővítették még 50 MW-tal, amelynek következménye az asszimetrikus turbinapark és villamos vezénylő is. Az építkezés 1958. év végén indult, 1961-ben üzembe helyezték az I. blokkot, majd félévenként a többit. Az erőmű megépítésekor a következő új műszaki megoldásokat alkalmazták: meleg-mészlágyítás, hidrogénhűtésű generátorok, fél-szabadtéri kazánok, blokk kapcsolás.) MTI Fotó: Mező Sándor
Sajószögedi 220 kV-os alállomás Sajószöged, 1962. május 3. Rendeltetésszerűen üzemel a sajószögedi 220 kV-os alállomás, a Szovjetunióból érkező villamos energia fogadóállomása. Innen irányítják Budapestre az energiát a Tiszapalkonyai Erőmű energiájával együtt. 1962. május 4-étől rendeltetésszerűen üzemel. Kép az alállomásról. (A sajószögedi alállomást 1962 májusában helyezték üzembe 220 kV-os és 120 kV-os feszültségszinten, az akkori Szovjetunióból importálandó villamos energia fogadására és a keleti országrész fogyasztóinak ellátására. Kezdeti kiépítésében a 220 kV-os részhez a Munkács és a Zugló kétrendszerű távvezetékek és egy 220/120 kV-os, 150 MVA teljesítményű, fázisonkénti egységekből álló transzformátorcsoport csatlakozott.) MTI Fotó: Herczeg István
Kőolajvezeték avatása Szőny, 1962 október 13. Október 13-án a Komáromi Kőolajipari Vállalat Szőnyi Feldolgozó Telepén ünnepélyesen felavatták a Barátság Nemzetközi kőolajvezeték 130 kilométeres hazai szakaszát. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagja, a kormány elnökhelyettese. A képen: Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójának beszéde. (1957. január 1-jével létrehozták a Kőolajipari Trösztöt, melyhez később (1960. évben) a gázipar is csatlakozott. 1962-ben - a szőnyi finomító rekonstrukciója és az egymillió tonna évi kapacitású atmoszférikus desztillációs üzem átadása (1961.) után - a szőnyi és az almásfüzitői finomítók összevonásával létrehozzák a Komáromi Kőolajipari Vállalatot, melyhez 1965-ben hozzácsatolják a Lardoline Olaj- és Zsíradék Vegyészeti Gyárat is.) MTI Fotó: Lajos György
Egri olajmező Eger, 1961. január 4. Egyre több olajat és földgázt ad az egri olajmező. Eger környékén sok-sok kút termeli a jó minőségű olajat és mind nagyobb mennyiségben kerül felszínre a földgáz is. Gaál Miklós, Alföldi János és Molnár János gőzzel tisztítják az erősen paraffinosodó, termelő csöveket. (Magyarországon a hatvanas évek elején a szénhidrogének részaránya az energiahordozók közt: 21%. Ez egy évtizeddel később több mint a duplájára, 43%-ra emelkedik.) MTI Fotó: Lajos György
Az ország első vízi erőműve Gibárt, 1962. június 23. 1903-ban épült az ország első vízi erőműve Gibárton s azóta folyamatosan üzemel. A gyorsvizű Hernád folyó energiáját használják ki áramfejlesztésre. Évi termelése 3 millió kilowatt óra villamos energia. Üzemelése rendkívül gazdaságos, mert egy kilowatt energia önköltsége 16 fillér. Tervek szerint ipari műemlékké nyilvánítják a gibárti vízi erőművet. A kép a vízi erőmű duzzasztó zsilipjét mutatja be. MTI Fotó: Birgés Árpád
A Tiszalöki Erőmű Tiszalöki erőmű látképe. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.
Új gyártmányok a Szellőző Műveknél Budapest, 1960. január 26. Elkészült a Szellőző Művek műszaki fejlesztési terve. Az üzem 1959-s tervét 30 %-kal növelte. Hat új gyártmányt készítenek, melyek korszerűbbek, kisebb ez energiafogyasztásuk és fajlagos teljesítményben jobbak lesznek. Az Ajkai Erőmű hűtőtornyának berendezését készítik. (Az Ajkai Hőerőmű kiépítése 5 blokkot tartalmaz: 10 + 12 + 19 + 2 x 30 MW) MTI Fotó: Mező Sándor
24 kamerás ipari tv-rendszer Miskolc, 1966. április 2. Két évvel ezelőtt az elsők között ismerték fel az Lenin Kohászati Művek (LKM) szakemberei az ipari-tv jelentőségét. A budapesti Híradástechnikai KTSZ-szel (kisipari termelőszövetkezettel) közösen a kohászati viszonyoknak megfelelő különleges védőburkolatú, por- és vízmentes, vízhűtéses kamerákat kísérleteztek ki. Vezérlőasztal a Lenin Kohászati Művek diszpécser szolgálatánál. MTI Fotó: Kovács László
Az épülő új Pécsi Hőerőmű Pécs, 1960. március 31. Távlati kép a tovább épülő erőműről. (A nehézipari miniszter alapította a Pécsi Hőerőmű Vállalatot 1959-ben. Ebben az időszakban a szénbázison összesen 3921 megawattot kitevő kondenzációs gőzturbina, illetve 8 db 60 tonna/óra gőztermelésű kazán létesült.) MTI Fotó: Mező Sándor
Murán Mihályné az export szőnyegeket rojtozza Békéscsaba, 1967. január 20. 121,3 %-ra teljesítette a tavalyi exporttervét a Békéscsabai Szőnyegszövő HTsz. Tizenhárom országba szállítanak perzsa- és torontáli szőnyeget Békéscsabáról. A háziipari szövetkezet megrendelői az északi országok, az NSZK, Kanada, az Egyesült Államok. A HTsz termékei lépést tartanak a divattal: az újabban kedvelt színeket, formákat és alapanyagokat használják. A megrendelő kívánságára azonban hagyományos mintájú perzsa imaszőnyegeket is szőnek. MTI Fotó: Hadas János
Új, nagy befogadóképességű víztorony épül Szolnokon Szolnok, 1967. augusztus 10. Szolnokon, öt millió forintos beruházással az OVF (Országos Vízügyi Felügyelőség) Vízügyi Tervező Vállalat tervei alapján, új 12.000 m2-es víztorony épül. Az 51 és fél méter magas torony építését tavaly novemberben kezdték meg az OVF Vízügyi Kivitelező Vállalat mérnökei, munkásai. A 35 méter átmérőjű, 6 cm betonfal vastagságú víztároló medence tányérjait a földön egy zsaluzóhéjban készítik el. A 350 tonna súlyú víztároló-medencét vízhidraulikával emelik végleges helyére. Az épülő víztorony. MTI Fotó: Bud György
Fiatalok a kongresszusi verseny finisében Budapest, 1966. november 18. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában két hónappal ezelőtt alakult a Corvin Ifjúsági Brigád. Az MSZMP IX. Kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy év végéig terven felül 150 Hunor típusú elektronikus asztali számológépet készítenek el. A kiválóan dolgozó hat fiatal az idén érettségizett a mátyásföldi Corvin Mátyás Szakközépiskolában. Pavlovics Mária és Dezséri Katalin kipróbálják a készülékeket. MTI fotó: Polgár Piroska
A Borsodi Vegyikombinát fejlesztése Kazincbarcika, 1960. január 23. A Borsodi Vegyikombinát múlt évi tervét csaknem 120 %-ra teljesítette. Kongresszusi felajánlását is túlszárnyalta. Az idén még több műtrágyát adnak a mezőgazdaságnak. Az évben, terveik szerint, mintegy 160 ezer tonna termék hagyja el az üzemet. A Romániából földgáz-vezeték bekapcsolásával és felhasználásával 1962-ra a gyár termelése megkétszereződik. A képen: részlet a Borsodi Vegyikombinátból. (1961. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdaság-fejlesztési tervéről az 1961. január 1-jétől 1965. december 31-ig terjedő időszakra: 14. § A vegyipar termelése 1965-ben mintegy 75 százalékkal haladja meg az 1960. évi termelést. 15. § A mezőgazdaság növekvő műtrágya szükségletének kielégítése érdekében a nitrogénműtrágya termelése 1965-ben érje el a 780 ezer tonnát. A termelés növelése és az önköltség csökkentése érdekében a Borsodi Vegyikombinát termelését meg kell kétszerezni és a kokszbázisról földgáz felhasználásra kell átállítani.) MTI Fotó: Mező Sándor
"Magyar ezüst" a világ minden tájára Budapest, 1960. november 23. Az Alumíniumáru gyár jelentős exportot bonyolít le. Afrikától Amerikáig, valamint Nyugat-Európa majdnem minden országába megtalálhatók a gyár termékei. Éves export tervüket évközben még 150 tonna alumínium-edény gyártásával emelték. Készül az alumínium gyorsfőző. A képen: Papp Mihály esztergályos. MTI Fotó: Marosi László
Új ásványbányát nyitnak Tokajhegyalján Tokajhegyalja, 1966. április 26. Az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat fokozza a hegyvidék ásványainak feltárását és feldolgozását. Bővítik a Mádi Bentonitörlő Művet és új bányát nyitnak a Mád melletti hegyvidéken. A kovaföld feltárásának kutatását befejezték, a kaolin feltárása folyamatban van. A Mád melletti Bonboly bányájából szállítják az ország porcelángyáraiba a kaolint. MTI Fotó: Mező Sándor
Készül a Benczúr televizió Budapest, 1960. február 19. Az új televízió készüléket 1959-ben tervezték. Elektromos berendezése azonos teljesítményű lesz, mint az ismert Munkácsy készülékék. 43 cm-s képcsővel készül. Az új televízió készülék sorozatgyártása március végén kezdődik és áprilisban már kapható lesz az üzletekben. Év végéig 16000 db készül el. A Benczúr televízió készülékek szekrényei festés után az infra szárító alagútban. MTI Fotó: Mező Sándor
A Juventus Ifjúsági Szövetkezet fiataljai Budapest, 1968. március 5. Teljes jogú szövetkezeti tagként dolgoznak a Juventus Ifjúsági Szövetkezet fiataljai. Kiváló eredménnyel foglalkoztatják az állami gondozott fiatalokat a műanyag cikkeket gyártó Juventus Szövetkezetben. A mintegy százötven 14-18 éves korú fiatal évente több mint hárommillió forint termelési értéket hoz létre. Az anyagi jövedelmezőségen kívül igen jelentős a fiatalok pedagógiai, erkölcsi nevelésének eredménye. Rátermettségüknek megfelelően mindenki kedve és legjobb tudása szerint fejtheti ki tevékenységét. A jó szellemű kollektívában, jókedvvel, szívesen dolgoznak a fiatalok. A gyerekek az etilén zacskó minőségét ellenőrzik. MTI Fotó: Vitályos József
Mészégetéssel pótolja a parasznyai tsz a jövedelemkiesést Parasznya, 1968. július 25. A Varbó, Radostyán és Parasznya községek termelőszövetkezeteit egyesített 3500 holdas Bükkalja-tsz az egyesülésből származó előnyök ellenére is hátrányos helyzetben maradt. A völgyek közé zárt terület többsége legelő és erdő. Ilyen adottságoknál a tsz egyre inkább az állattenyésztést és a segédüzemeket fejleszti. Nemrégiben fafeldolgozó üzemet létesítettek, a mészégetést 1967-ben kezdték. Az idén 80 vagon meszet szállítanak a miskolci TÜZÉP-nek (Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat) és a December 4. Drótműnek. A segédüzemek többszázezer forint többletbevételt biztosítanak. Készülnek a mészégető boksák. Előtérben: Mátrai Béla és Mátrai Antal. MTI Fotó: Kunkovács László
A Székesfehérvári Könnyűfémmű beruházása Székesfehérvár, 1960. június 14. A Székesfehérvári Könnyűfémmű 1968-ra az alumínium ipar központja lesz. Az ország teljes alumínium szükségletét itt készítik, a fólia kivételével. Most építik az öntödét és a présművet. A beruházás második fázisában felépül a hengermű, bővül az öntöde, a kutató laboratórium és az igazgatósági épület. 1968-ban a termelés a jelenleginek kb. 5-szöröse lesz. A képen az épülő öntöde. (1961. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdaság-fejlesztési tervéről az 1961. január 1-jétől 1965. december 31-ig terjedő időszakra: 24. § Székesfehérváron alumínium hengermű építését kell megkezdeni és a színesfém félgyártmányokban fennálló minőségi és mennyiségi igények kielégítése érdekében korszerűsíteni kell a Csepeli Fémműveket. Az alumínium vertikum további félkész és készárú gyártás üzemei [alapításuk]: Kőbányai Könnyűfémmű [1938.], Balassagyarmati Fémipari Vállalat [1972.], Hódmezővásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyára [1974.], Alumíniumipari Gépgyár Zalaegerszeg [1975.], Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat (ALUKER) [1957.]) MTI Fotó: Mező Sándor
"Magyar ezüst" a világ minden tájára Budapest, 1960. november 23. Az Alumíniumáru gyár jelentős exportot bonyolít le. Afrikától Amerikáig, valamint Nyugat-Európa majdnem minden országába megtalálhatók a gyár termékei. Éves export tervüket évközben még 150 tonna alumínium-edény gyártásával emelték. Előkészítik a préseléshez az exportra kerülő tejeskannákat. MTI Fotó: Marosi László
Huszonkét országba bonyolít le fuvart a Hungarocamion Budapest, 1967 február 10. A Hungarocamion Vállalat február 10-én, pénteken szakmai megbeszélésre hívta meg partnereit. A megjelenteket dr. Mezei Gábor, a Hungarocamion igazgatója tájékoztatta az új camion park állapotáról. Többek között elmondta, hogy jelenleg 80 új Mercedes camion fut Európa 22 országában és még ebben az évben további 80 nagyteljesítményű gépkocsit vásárolnak. Az új camionok már hatezer kilométert meghaladó távolságra is elviszik a hazai üzemek termékeit. Bemutatták a Hungarocamion új gépkocsijait, köztük a legújabbakat, a Mercedeseket. MTI Fotó: Kácsor László
Újfajta ólomkristály készletek készülnek a Parádi Üveggyárban Parád, 1967. február 9. Az ÉM. Üvegipari Országos Vállalat Parádi Üveggyárában készülnek a világhírű magyar ólomkristály szervizek és díszműáruk. Az igen magas színvonalon dolgozó gyár termékeinek javarészét külföldre szállítják. Főbb vásárlói Kanada, Franciaország, Anglia, az USA. Nemrég kezdték el gyártani, a két újfajta ólomkristály ivókészletet. Kékesi Ivánné, a készletek tervezője az első néhány legyártott darab minőségét ellenőrzi. MTI Fotó: Bara István
Újítók a Díszműbőrgyárban Budapest, 1960. július 8. A Díszműbőrgyárban mintegy 120 újító van. Az első félévben 125 újításuk 1 millió forint megtakarítást eredményezett. Az újítóknak 122 ezer forintot fizettek ki. A képen sikerült Kabatek Antal kádár és Sebestyén József hegesztő közös újítása: az üzem hulladék anyagából állítottak elő egy fúrógépet. Ezzel 30-40 ezer forintot takarítottak meg. (A teljesítmény-orientált fejlesztések között fontos szerepet játszottak az újítások és találmányok. Ez egyben az igen ritka többletjövedelem szerzésének az egyik fontos lehetősége volt.) MTI Fotó: Marosi László
Épül az új ajkai erőmű Ajkán, 1960. augusztus 22. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat nemsokára befejezi Ajkán az új erőmű építését, melyet a régi mellé terveztek. Az új erőmű további 100 megawatt villamos teljesítménnyel bővíti az ország energia hálózatát. A képen: az erőmű építkezése. Előtérben a régi erőmű, melynek folytatásaként épül fel az új erőmű. (1957 és 1961 között épült az erűmű, fűtőanyaga barnaszén, hatásfoka 25,9%. 5 blokkot tartalmaz (10 + 12 + 19 + 2 x 30 MW), amelyek összteljesítménye 102 MW. Az erőmű üzemeltetéséhez szükséges szénmennyiséget az ajkai és balinkai bányákban termelik ki.) MTI Fotó: Balassa Ferenc
Száz éves az Athenaeum Budapest, 1968. március 6. Az egyik legrégibb budapesti nyomda az Athenaeum, az idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A nagymultú intézményt, Emich Gusztáv, a híres könyvkereskedő 1868-ban alapította. A Magyarország egyik legrégibb és legnagyobb könyv- és lapkiadó, valamint nyomdavállalata a magyar irodalom klasszikusainak, a magyar hírlapírás hőskorának legjelentősebb kiadója volt. Századik évfordulójuk küszöbén a patinás hagyományok megőrzése mellett a legkorszerűbb berendezésekkel dolgoznak az Athenaeumban. Részlet a retusőrök terméből. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Soproni Sörgyárban Sopron, 1968. április 1. A Magyar Országos Söripari Vállalat az idén elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Az ország sörgyárai közül a Soproni Sörgyár nyerte a vállalaton belül a gyáregységek közötti versenyt. A Soproni Sörgyárban az idén már csak heti 44 órát dolgoznak a munkások, a termelés mégis emelkedik. Megfelelő műszaki intézkedésekkel, az állásidő csökkentésével, a berendezések kapacitásának növelésével ötezer hektoliterrel több, 345 ezer hektoliter folyékony kenyeret gyártanak. A higiénikus és kulturáltabb kiszolgálást kívánják elősegíteni a soproniak azzal, hogy 260 ezer hektoliter sört palackozva szállítanak a megrendelőknek. A palackozó. MTI Fotó: Bajkor József
Új típusú versenyhajó készül Budapest, 1967. január 12. A Versenyhajóépítő Üzemben (Bp. III. ker. Lajos u. 121.) Parti János üzemvezető tervezésében készítik az év nagy slágerét, az OTOR R-8-as versenyhajót. A szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a nyolcasról. A versenyhajó után a klubok is érdeklődnek már. Az üzem 1966-ban kezdte meg a préselt kenuk gyártását. A világszínvonalú cikkből az idén minden korábbinál magasabb exportmegrendeléseket kaptak a holland, NSZK-beli, lengyel és kanadai megrendelőktől. Készül a préselt kenu. MTI Fotó: Petrovits László
Made in Gyula Gyula, 1967. február 20. 1870 körül kezdték gyártani az azóta világhíressé vált gyulai kolbászt. A gyár elődje 1934-ben szállított először külföldre, kezdetben elég kis tételben. Jelenleg 38 országba évi 160 vagonnyi húsárut szállít a Békés megyei Húsipari Vállalat. A kolbász specialitásának titka, hogy a sertés minden nemes húsrészét feldolgozzák, majd magyarosan fűszerezik, füstölik és érlelik. A gyulai gyár egyébként 83 féle terméket készít, ehhez évente mintegy 200.000 mázsa húst dolgoz fel. MTI Fotó: Hadas János
Az új mechanizmus útján Debrecenben Debrecen, 1968. január 2. A Gördülő Csapágy Művek debreceni gyárában, január 1-jén megkezdték a golyóscsapágyak gyártását a Volkswagen gépkocsigyár részére. A megrendelő igényeinek megfelelően az első export szállítmányban hajtóművekhez, sebességváltókhoz, gépkocsi futóművekhez szükséges 7.200 csapágyat szállít közvetlenül a GOGS. Az új mechanizmust szolgálja a gyárban az automatizált üzem, amelyet a vállalat kollektívája tervezett és a gépek egy részét is saját erőből készítették. A szalagon készítik a Volkswagen cég részére a golyóscsapágyakat. A képen: Konti Miklósné. MTI Fotó: Mező Sándor
Olajkutatás Kiskunmajsa, 1963. május 15. Mesterséges földrengés az Alföldön. Pipis György robbantómester az észlelők utasítására az elektromos lőgéppel felrobbantja a 12 kilogrammos dinamittöltetet. A felirat a képen látottakról szólva erről tájékoztat: Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szeizmikus üzemének dolgozói a kiskunmajsai határban olaj után kutatnak. Módszerük lényege: A 10-50 méter mélységű fúrólyukban felrobbantott dinamit által gerjesztett, a mélyben elhelyezkedő különböző rugalmasságú rétegsorokról visszaverődő rengéshullámokat szeizmikus műszerekkel regisztrálják, fotografikus úton láthatóvá teszik s ezekről leolvassák azt, hogy hol van a rétegsorokban olajtárolásra alkalmas földtani szerkezet. Az eddigi viszonylagosan lassú munkát az Intézet műszaki kollektívája forradalmasította: kidolgozta az úgynevezett előreterítés módszerét. Az új eljárással háromszáz százalékkal növelték a termelékenységet és a kutatás minőségét is javították. MTI Fotó: Bara István
Olajkutatás Kiskunmajsa, 1963. május 15. Mesterséges földrengés az Alföldön. Pipis György és Horváth Pál robbantómesterek a lyukba helyezik a robbanóanyagot. A felirat a képen látottakról szólva erről tájékoztat: Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szeizmikus üzemének dolgozói a kiskunmajsai határban olaj után kutatnak. Módszerük lényege: A 10-50 méter mélységű fúrólyukban felrobbantott dinamit által gerjesztett, a mélyben elhelyezkedő különböző rugalmasságú rétegsorokról visszaverődő rengéshullámokat szeizmikus műszerekkel regisztrálják, fotografikus úton láthatóvá teszik s ezekről leolvassák azt, hogy hol van a rétegsorokban olajtárolásra alkalmas földtani szerkezet. Az eddigi viszonylagosan lassú munkát az Intézet műszaki kollektívája forradalmasította: kidolgozta az úgynevezett előreterítés módszerét. Az új eljárással háromszáz százalékkal növelték a termelékenységet és a kutatás minőségét is javították. MTI Fotó: Bara István
Földgáz Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló, 1965. szeptember 22. Az átadás előtt álló hajdúszoboszlói földgáztelep. A kép előterében a kimenőgáz-csőhálózat, a háttérben pedig a gazolintartályok láthatók. A kép felirata arról is tájékoztat, hogy az üzem francia technológiával, francia és magyar berendezésekkel épült. Évi egymilliárd köbméter földgázt, valamint körülbelül százhúszezer tonna folyékony terméket (propánbután gázt és gazolint) ad a népgazdaságnak. A hajdúszoboszlói földgáz nagyrésze Budapestre, a borsodi iparvidékre, kisebb része Debrecenbe kerül. MTI Fotó: Balassa Ferenc
Gyár a falun Iklad, 1965. november 22. Krajcsik Istvánné esztergályos munka közben. A kép felirata erről is tájékoztat: Ikladon a Villamos Kismotorgyár üzemrészt épített, a kitelepülés 1964-ben fejeződött be. A gyár dolgozóinak többsége Aszódon, Ikladon és a környező falvakban lakik. Sokan Budapestről költöztek a gyár lakótelepére, ahol többek között munkásszállást községis létesítettek. A gyár elköltözése után a termelés többszörösére emelkedett, ebben az évben már 7000 kismotort készítettek itt. MTI Fotó: Patkó Klári
Próbaúton az 1200 tonnás hajó Budapest, 1962. augusztus 10. Indonézia megrendelésére készül a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében az új, huszonkilencedik 1200 tonnás tengerjáró hajó. MTI Fotó: Hadas János
Budapesti Ipari Vásár Budapest, 1961. május 25. A Budapesti Ipari Vásáron - a Városligetben - sokan megnézik a Renault francia autógyár luxus autóját. MTI Fotó: Lajos György
Mamutgépek Budapest, 1961. szeptember 15. Érdekes feladatot kapott a Csepeli Egyedi Gépgyár, vegyigép üzeme. Egy kínai műtrágyagyár részére úgynevezett konvertert kell készíteni. A több mint 100 tonna súlyú henger alakú testet különleges acélszalaggal tekercselik körül, hogy üzemközben kibírja a 350 atmoszféranyomást is. Az első darab megmunkálásához most kezdtek hozzá a gyár speciális munkapadján, és ebben az évben ezen kívül még hármat készítenek kínai megrendelésre. A képen: szinte elvész az ember a gép nagy méretei mellett. MTI Fotó: Lajos György
Mezőtúri fazekasok Mezőtúr, 1965. április 1. Mezőtúron, a Fazekasok Népművészeti Szövetkezetében, a régi formák és minták felelevenítésével új figurákat és edényeket mintáznak. A tavaszi hónapokban 8-10 féle mezőtúri, mezőcsáti és sárospataki cserépedény mintapéldányát készítik el a régiek alapján. A képen: Borsos Géza népművész és Szabó Kinga tervező közösen formázza meg az új edényeket. MTI Fotó: Lajos György
Bázakerettyei olajmezők Bázakerettye, 1958. május 25. A bázakerettyei olajmezőn található gazolin-telep képe. A leválasztó tornyokban a különböző gázokat különítik el. MTI fotó: Vadas Ernő
Vörös Október Férfiruhagyár Budapest, 1963. január 5. A Vörös Október Férfiruhagyár 30 millió forintos költséggel központi szabászatot és laboratóriumot létesített. Ebből a szabászatból és laboratóriumból látják el a központi irányítás alá vont székesfehérvári, dunaújvárosi, angyalföldi és nyíregyházi ruhagyárakat előreszabott nyersanyaggal és tudományos tanácsokkal. A jelzett üzemek 822 ezer öltönyt, 370 ezer zakót, 635 ezer nadrágot adnak át az idén a bel-és külkereskedelemnek. Az egységes irányítás adta jobb koordinációs lehetőségek eredményeként 4.1 százalékkal emelni tudták éves tervüket. A képen: az export öltönyök minőségét ellenőrzik. MTI Fotó: Marosi László
Vasárnapi műszak a dorogi bányákban Dorog, 1963. január 20. Országszerte vasárnap is három műszakban dolgoztak a szénbányászok, hogy a szokatlanul nagy hideg miatt beállott szénhiányt csökkentsék. A Dorogi Szénbányatröszt bányáiban a reggeli műszakban 1400 bányász szállt le. A képen: csillézés az I. aknaüzemben. MTI Fotó: Lajos György
Új import fóliakészítő géppel növelik a KÖFÉM termelését Budapest, 1968. július 7. A Kőbányai Könnyűfémműben. 1968. II. negyedévében kezdték meg az angol Lowy Robertson cégtől importált fóliakészítő gép szerelését. Az új berendezés 1969. január elején kezdi meg a termelést és jelentősen növeli a gyár fóliatermelését. Az új gépsort a gyár dolgozói az angol szakemberek irányításával szerelik. A képen: Zsilina Sándor, Ujvárosi László csoportvezető és Fics László az új állványsoron dolgozik. MTI Fotó: Bud György
Tovább épül a zuglói elektromos alállomás Budapest, 1961. november 22. A zuglói 220/120 kilovoltos elektromos alállomás már 1958-ban megkezdte az üzemelést, de véglegesen csak 1965-re készül el. Az állomás jelenleg a hazai és a Csehszlovákiából érkező villamosenergiát fogadja, de jövőre már a Szovjetunióból is kap áramot. A beérkező energiát innen osztják el az országos hálózatokba és a főváros sok üzemébe. A képen: próbaüzemel az első magyar 30 megawattos kompenzátor. MTI Fotó: Lajos György
Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték Drégelypalánk, 1961. július 28. A Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték magyar szakasza 1962 áprilisában készült el, majd október 13-án ünnepélyesen felavatták a csaknem 150 kilométer hosszú - Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék közötti - magyar vezetéket, amely a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat a határtól szállítja Magyarországra. A képen: a nógrádi községek határában már 15 km hosszan kígyózik az összehegesztett olajvezeték. MTI Fotó: Nagy Ferenc
NDK export Csepelről Budapest, 1961. október 10. A Csepel Vas- és Fémművek évente több millió forint értékű iparcikket exportál az NDK-nak. A képen: szerelőszalagon készülnek a Pannónia motorok, amelyből 2 ezer darabot szállítanak az NDK-ba. MTI Fotó: Lajos György
Olajfinomító Zalaegerszeg, 1966. szeptember 28. A zalaegerszegi olajfinomító. MTI Fotó: Kovács Sándor
Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték Százhalombatta, 1963. július 2. A Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték magyar szakasza 1962. áprilisában készült el, majd október 13-án ünnepélyesen felavatták a csaknem 150 kilométer hosszú - Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék közötti - magyar vezetéket, amely a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat a határtól szállítja Magyarországra. A képen: a Barátság I. olajvezetéken Százhalombatta térségében megtartották a nyomáspróbát, már csak a csővezeték szigetelése van hátra. MTI Fotó: Bajkor József
Divatos cipők a Tisza Cipőgyárból Martfű, 1962. január 2. A martfűi Tisza Cipőgyárban mintegy 70 féle legújabb divat szerinti cipő készül hazai és export megrendelésre. Az év első napjaiban már három új modell gyártását kezdték el. A képen: ellenőrzik az NDK részére készülő fűrészfogas, transzparens talpú, négerbarna női cipőket, amelyek gyártását most kezdték meg. MTI Fotó: Lajos György
Svéd dízelmozdony érkezett az Ipari Vásárra Budapest, 1966. május 18. Megérkezett a Nyugati Pályaudvarra a svéd Nohab-GM cég dízel villamosmozdonya, amelyet az Ipari Vásár alkalmából a pályaudvar postavágányán tekinthet meg a közönség. A képen: a teher- és személyvonatok vontatására egyaránt alkalmas közel 2.000 lóerős mozdony maximális sebessége óránként 100 km. MTI Fotó: Lajos György
A Barátság Kőolajvezeték Kápolnásnyék, 1962. szeptember 19. A Barátság Kőolajvezeték magyar szakasza Ipolyság falunál kezdődik. Innen 145 km hosszú vezeték vezet Kápolnásnyékig, ahová szeptember 19-én, szerdán reggel 9.22-kor érkezett meg az olaj. Az olajoszlop elején egy úgynevezett csőgörény haladt, mely 46 óra alatt tette meg az utat a határtól. Az első olajszállítmány a hét végén érkezik Kápolnásnyékre, ahol tartályokban tárolják és részben csővezetéken, részben vasúti tartályokban továbbítják a Szőnyi Olajfinomítóba. MTI Fotó: Lajos György
Divatos cipők a Tisza Cipőgyárból A martfűi Tisza Cipőgyárban mintegy 70 féle legújabb divat szerinti cipő készül hazai és export megrendelésre. Az év első napjaiban már három új modell gyártását kezdték el. A képen: a most üzembe állított kikészítő szalag végén csomagolják a balerina cipők első darabjait. MTI Fotó: Lajos György
Gombok gyöngyházból Nagybajcs, 1962. március 12. A győri Előre Halászati Tsz-ben nemcsak halakat fognak, hanem a Dunában nagy számban található folyami kagylókat is begyűjtik. A vagonszámra összegyűjtött kagylókból a szövetkezet nagybajcsi üzemében 15 féle gyöngyház gombot készítenek. Az évek során összegyűlt kagyló-hulladékot pedig az utak javítására használják. A képen: a gyöngyház gombok kis gépeken kapják meg végleges formájukat. MTI Fotó: Lajos György
Motorkerékpár-gyár Budapest, 1963. január 22. A Csepel Vas-és Fémművek Motorkerékpár-gyárában már tavaly óta megszűnt az állásidő, nincs alkatrészhiány, és a merőleges előszerelősor megszervezésével megvalósult az ütemes termelés. Így érték el, hogy ma már négy percenként hagyja el egy-egy kész motor a szerelősort. A jól megszervezett, szinkronban dolgozó előszerelő, szerelő és komplettírozó üzemrész három brigádja elhatározta, hogy elnyerik a "szocialista üzem" címet. A képen: motorszerelés. MTI Fotó: Lajos György
Tovább épül a zuglói elektromos alállomás Budapest, 1961. november 22. A zuglói 220/120 kilovoltos elektromos alállomás már 1958-ban megkezdte az üzemelést, de véglegesen csak 1965-re készül el. Az állomás jelenleg a hazai és a Csehszlovákiából érkező villamosenergiát fogadja, de jövőre már a Szovjetunióból is kap áramot. A beérkező energiát innen osztják el az országos hálózatokba és a főváros sok üzemébe. A képen: a villamosenergia "rendező pályaudvara". MTI Fotó: Lajos György
Az Ikarus fehérvári gyára Székesfehérvár, 1963. április 24. Az Ikarus fehérvári gyára. Az Ikarus Gyár korszerű autóbuszaival mind nagyobb hírnevet szerez a világpiacon. Bizonyítja ezt a tavaszi Lipcsei Vásáron nyert diploma is, amelyet a gyár az 556-os típusú városi autóbuszért kapott. Jól szerepelt az újabban kialakított autóbuszcsalád másik két tagja is, az 557-es távolsági és a 180-as csuklós autóbusz. A gyár az idén a tavalyinál 20 százakkal több buszt gyártott. A képen: szovjet megrendelésre sorozatban készülnek az ismert IKARUS 55-ös távolsági buszok. MTI Fotó: Lajos György
A Csepel Művek látképe Budapest, 1963. április 10. Rálátás a Csepel Vas- és Fémművekre a csepeli templomtoronyból. MTI Fotó: Lajos György
60 megawattos turbógenerátor Budapest, 1961. november 11. A Klement Gottwald Gépgyárban a befejezéséhez közeledik az eddig gyártott turbógenerátorok közül a legnagyobb, egy 60 megawattos egység, amelyet az Oroszlányi Hőerőmű részére készítenek. A generátor terveit a leningrádi Elektroszila gyárral kötött szocialista szerződés alapján kapta a gyár. A képen: a generátor forgórészét tekercselik. MTI Fotó: Lajos György
Új termékek a Váci Kötöttárugyárban Vác, 1962. január 10. Az elmúlt év utolsó negyedében a Váci Kötöttárugyár csaknem 100 új cikket mutatott be a kereskedelemnek. Az új termékekkel bővült a választék és növekedett az export rendelések száma is. Az új megrendelők közé tartozik Dánia és több afrikai állam. A képen: a kelmekészítő üzemrészben 21új NDK körhurkológépet állítottak munkába. A gépek 40 százalékkal termelékenyebbek a régieknél. MTI Fotó: Lajos György
Utazik a tv-relé állomás antennája Budapest, 1966. június 15. Teherautók szállítják a Soroksári úton a Szovjetunió megrendelésére a Budavox Külkereskedelmi Vállalat által útnak indított 175. TV és telefon mikrohullámú állomás antennáit. MTI Fotó: Percze Lajos
Fiatalodó százéves bányatelep Mizserfa, 1963. augusztus 9. Mizserfán 100 éve kezdték meg az itt talált jelentős szénvagyon feltárását. A kezdetleges eszközöket azóta modern bányagépek, korszerű szállító és biztosító berendezések váltották fel. Az idén összevonták a mizserfai és a kazári üzemeket, így együttes tervük napi 418 vagonra emelkedett. Ezt a mennyiséget kilenc akna és a külszíni fejtés adja, ami egymaga 123 vagont jelent. A 3.200 kalóriás ipari szenet majdnem teljes egészében a Tiszapalkonyai Erőműnek szállítják. A bányaüzemmel együtt fejlődött a telep is. Az elmúlt években két szobás, összkomfortos családi házakat építettek és tavaly készült el egy száz személyes bányász-szálló. A képen: Balogh Pál brigádjának tagjai acéltámot állítanak fel. MTI Fotó: Lajos György
83 méter magas gáztartály a Dunai Vasműben Dunaújváros, 1962. március 23. A Dunai Vasmű távgáz üzeme mellett csehszlovák tervek alapján egy 83 méter magas, 65 méter átmérőjű gáztartály épül. Innen távvezetéken továbbítják majd a fővárosi hálózatba a kohó- és a kamragázt. A képen: beemelik a tartály egyik oldallemezét. MTI Fotó: Lajos György
Új termékek a Váci Kötöttárugyárban Vác, 1962. január 10. Az elmúlt év utolsó negyedében a Váci Kötöttárugyár csaknem 100 új cikket mutatott be a kereskedelemnek. Az új termékekkel bővült a választék és növekedett az export rendelések száma is. Az új megrendelők közé tartozik Dánia és több afrikai állam. A képen: a gyár hárommilliós költséggel új raktárt épített, ahol lehetőség nyílt a kötöttáru szakszerű és osztályozott tárolására. MTI Fotó: Lajos György
NDK export Csepelről Budapest, 1961. október 10. A Csepel Vas- és Fémművek évente több millió forint értékű iparcikket exportál az NDK-nak. A képen: az exportcikkek közé tartoznak a nagyméretű alumíniumtömbök is. MTI Fotó: Lajos György
A Barátság nemzetközi kőolajvezeték avatása Szőny, 1962. október 13. Október 13-án a Komáromi Kőolajipari Vállalat Szőnyi Feldolgozó Telepén ünnepélyesen felavatták a Barátság nemzetközi kőolajvezeték hazai szakaszát. Bese Vilmos, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatójának megnyitó beszéde után Fock Jenő az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyettese mondott beszédet. MTI Fotó: Lajos György
Előre gyártott villamos berendezések Budapest, 1961. február 21. A Villamosállomás Szerelő Vállalat 13 országgal bonyolít le jelentős export-forgalmat, belföldön pedig 70-80 helyen dolgoznak a szerelői. A különböző villamosberendezéseket korszerű elv szerint gyártják. A régi, hosszadalmas és költséges külső szerelés helyett előre gyártják az egységekre osztott berendezéseket. Ezzel a módszerrel évente mintegy 3 millió forintot takarítanak meg. A képen: szerelik a másfél mv-os kínai erőmű kapcsolótábláját. MTI Fotó: Lajos György
Tovább épül a zuglói elektromos alállomás Budapest, 1961. november 22. A zuglói 220/120 kilovoltos elektromos alállomás már 1958-ban megkezdte az üzemelést, de véglegesen csak 1965-re készül el. Az állomás jelenleg a hazai és a Csehszlovákiából érkező villamosenergiát fogadja, de jövőre már a Szovjetunióból is kap áramot. A beérkező energiát innen osztják el az országos hálózatokba és a főváros sok üzemébe. A képen: a vezérlőterem műszerfala. MTI Fotó: Lajos György
Landler Jenő Járműjavító Vállalat Budapest, 1965. április 3. A Landler Jenő Járműjavító Vállalat brigádjai hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára terven felül egy vasúti szerelvényt javítottak ki. MTI Fotó: Kácsor László
Csökkentett munkaidő az Ajkai Üveggyárban Ajka, 1961. február 17. Az Ajkai Üveggyárban a dolgozók mintegy háromnegyede napi 7 órát dolgozik, ennek ellenére az üzem termelése nem csökken. A hiányzó munkaórákat műszaki racionalizálással, egyes munkák átcsoportosításával pótolták. A képen: az első 35 ezer darabos pohár szállítmányt csomagolják a gyár új megrendelője, a Kubai Köztársaság részére. MTI Fotó: Lajos György
Halasi csipke Kiskunhalas, 1968. február 6. Halasi csipketerítő. MTI Fotó: Lajos György
A zalai olajmezőkön Nagylengyel, 1963. június 15. Zalaegerszegen működik Közép-Európa legnagyobb bitumen gyára, amely a KGST országokba és nyugati államokba exportálja a fontos útépítő anyagot. Az automata berendezésekkel működő üzem naponta 2.100 tonna bitument állít elő 50 féle minőségben. A nagykiterjedésű olajmező hozamának további növelésére Zalaszentmihály és Pölöske térségében újabb kutatásokat végez a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű nyersolajat biztosítson a feldolgozóiparnak. A képen: a Gulliver nevű fúrótoronynál, Nagylengyel határában az egyik újabb kutatófúrással már 4.000 méternél tartanak. MTI Fotó: Lajos György
Gombok gyöngyházból Nagybajcs, 1962. március 12. A győri Előre Halászati Tsz-ben nemcsak halakat fognak, hanem a Dunában nagy számban található folyami kagylókat is begyűjtik. A vagonszámra összegyűjtött kagylókból a szövetkezet nagybajcsi üzemében 15 féle gyöngyház gombot készítenek. Az évek során összegyűlt kagyló-hulladékot pedig az utak javítására használják. A képen: Varga József két-három gombot vág ki egy fél kagylóból. MTI Fotó: Lajos György
Gőzturbina Kína részére Budapest, 1960. november 29. A Láng Gépgyárban elkészült Kína részére egy 4700 kilowattos gőzturbina. A képen: a csomagoláshoz kiemelik a turbina forgórészét. MTI Fotó: Lajos György
Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték Nógrád megye, 1961. június 20. A Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték magyar szakasza 1962. áprilisában készült el, majd október 13-án ünnepélyesen felavatták a csaknem 150 kilométer hosszú - Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék közötti - magyar vezetéket, amely a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat a határtól szállítja Magyarországra. A képen: Nógrád megyében megkezdték az előkészítő munkákat a Barátság olajvezeték magyar szakaszának építésén. Elsőként az utak és a vasutak alatt nagyteljesítményű gépekkel védőcsöveket préselnek át. MTI Fotó: Kácsor László
Biogal Gyógyszergyár Debrecen, 1959. december 4. 1952. augusztus 20-án kezdte meg termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár. A képen: a gyógyszergyár antibiotikumokat készítő üzemének laboratóriumában újabb, hatásosabb gyógyszerek előállításával kísérleteznek. MTI Fotó: Jármai Béla
Falusi népi mesterség Mátraballa, 1958. augusztus 9. Gerebenezik a kendert az asszonyok. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A Kaposvári Textilművekben Kaposvár, 1959. március 19. A Kaposvári Textilművekben csaknem 60 milliós beruházással 16200 orsós műszaki fonalat készítő üzemrészt létesítenek. A textilgyár az iparágon belül kiváló eredményeket ért el. 1958-ban 1957-hez képest 16 százalékkal több fonalat termeltek, s az idei 3 százalékkal megemelt első negyedéves tervet is másfél százalékkal túlteljesítették. A képen: a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára feldíszített főbejárat. MTI Fotó: Lajos György
Népi mesterségek Mátraballán Mátraballa, 1958. február 22. A szövetkezet főkönyvelője , egy szövetkezeti tag és Varga József, a szövetkezet elnöke a falu Seprűkészítő Háziipari Szövetkezeti közgyűlése után, a nyereségrészesedés fizetésén. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Az oroszlányi XX-as akna Oroszlány, 1959. május 7. Az oroszlányi XX-as aknában jelentős mértékben gépesítették a bányaművelést és a rakodást. A képen: a XX-as akna látképe, háttérben az új öltöző és fürdő. MTI Fotó: Lajos György
Gázvezeték épül Budapest ellátására Sztálinváros, 1959. szeptember 11. A sztálinvárosi kokszoló felesleges gázmennyiségét csővezetéken Budapestre szállítják, és az Albertfalván felépülő földgázbontó és -fogadó állomáson - földgázzal keverve - a fogyasztókhoz juttatják. A vezeték lefektetését a siófoki Kőolajvezeték Vállalat szakemberei végzik. A csővezeték 1961-re készül el, ezzel lehetővé válik, hogy 1965-ig ujabb 120 ezer fővárosi fogyasztót kapcsoljanak be a hálózatba. A képen: dolgozik a szovjet gyártmányú árokásó gép. MTI Fotó: Lajos György
A Kaposvári Textilművekben Kaposvár, 1959. március 19. A Kaposvári Textilművekben csaknem 60 milliós beruházással 16200 orsós műszaki fonalat készítő üzemrészt létesítenek. A textilgyár az iparágon belül kiváló eredményeket ért el. 1958-ban 1957-hez képest 16 százalékkal több fonalat termeltek, s az idei 3 százalékkal megemelt első negyedéves tervet is másfél százalékkal túlteljesítették. A képen: a gyűrűsfonóban 53000 orsó készíti a különböző fonalakat. MTI Fotó: Lajos György
Bányászat Mátraballán Mátraballa, 1958. február 22. Az istenmezejei bányákban kitermelt értékes bentonitot lapátolják férfiak a mátraballai vasúti rakodónál. A bányában termelt nyersanyagot a vegyipar dolgozza fel. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Képek a Budapesti Ipari Vásárról Budapest, 1958. június 2. Képek a Budapesti Ipari Vásárról A képen: a Székesfehérvári Vadásztölténygyár kiállítási pavilonja. MTI Fotó: Horling Róbert
Az Óbudai Hajógyárban Budapest, 1959. szeptember 10. Az Óbudai Hajógyárban elkészült az első dízelmotoros folyami-tavi személyhajó, amelyet korszerű navigációs és híradástechnikai berendezésekkel szereltek fel. A gyárban megkezdték a vontatóhajóknál gazdaságosabban üzemeltethető folyami tolóhajók sorozatgyártását is. A képen: munkában az új lemezdomborító gép, amellyel a hajótest borítását alakítják ki. MTI Fotó: Lajos György
Új hajók kongresszusi felajánlásban Budapest, 1959. június 24. A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év végéig két, új típusú 1200 tonnás tengerjáró hajót készítenek. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 9 hónap helyett 6 hónap alatt fejezik be a hajók építését. A képen: készül a sólyatéren az egyik 1200 tonnás hajó. MTI Fotó: Lajos György
Az Óbudai Hajógyárban Budapest, 1959. szeptember 10. Az Óbudai Hajógyárban elkészült az első dízelmotoros folyami-tavi személyhajó, amelyet korszerű navigációs és híradástechnikai berendezésekkel szereltek fel. A gyárban megkezdték a vontatóhajóknál gazdaságosabban üzemeltethető folyami tolóhajók sorozatgyártását is. A képen: sorozatban készülnek a tolóhajók a sólyatéren. MTI Fotó: Lajos György
Új hajók kongresszusi felajánlásban Budapest, 1959. június 24. A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év végéig két, újtípusú 1200 tonnás tengerjáró hajót készítenek. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 9 hónap helyett 6 hónap alatt fejezik be a hajók építését. A képen: a szerkesztési osztályon. MTI Fotó: Lajos György
Szegedi papucskészítő Szeged, 1958. november 20. A Szegedi Papucskészítő KTSZ-ben 7-8 féle kivitelben naponta 300 pár híres szegedi papucs készül. A képen: Csáki József, a szövetkezet egyik idős dolgozója, 57 éve készíti a szegedi papucsokat. MTI Fotó: Lajos György
Képek a világhírű Herendi Porcelánárugyár munkájáról Herend, 1958. július 1. Képek a világhírű Herendi Porcelánárugyár munkájáról. A szakoktató a 324. számú ipari tanuló intézetben porcelánfestésre tanítja a fiatalokat. MTI Fotó: Vadas Ernő
A sófoki kenyérgyárban Siófok, 1959. március 19. A sófoki kenyérgyárban. A képen: kisült a kenyér. MTI Fotó: Lajos György
A Budapesti Konzervgyárban Budapest, 1959. augusztus 18. A Budapesti Konzervgyárban megkezdték a paradicsom sűrítését. A főszezonban naponta 50-60 vagon paradicsomot dolgoznak fel. A képen: a paszírozás elött modern berendezéssel mossák a paradicsomot. MTI Fotó: Lajos György
Képek a Ganz Vagongyárból Budapest, 1958. október 14. A Ganz Vagongyár főleg motorkocsikat, motorvonatokat, turbinákat és szivattyúkat készít. Az üzem gyártmányainak 30-40 százalékát exportálja. A képen: a jugoszláv exportra készülő szerelvény. MTI Fotó: Mező Sándor
Tengerjáró hajó próbaútja a Dunán Budapest, 1958. december 17. A hajómotor működését ellenőrzik a Georghiu Dej Hajógyár szakemberei a tengerjáró hajó dunai próbaútján. MTI Fotó: Lajos György
A Diósgyőri Lenin Kohászati Művekben Diósgyőr, 1959. március 13. A Diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. A képen: a kemencénél. MTI Fotó: Lajos György
Az Inotai Hőerőmű Inota, 1959. március 26. Az Inotai Erőmű 1951. december 11-én kezdte meg működését és kapcsolódott be az ország áramellátásába. A képen: az Inotai November 7. Erőmű hat, egyenként 20000 KW-os generátora biztosítja az egész környék ipari centrumának az áramot. A dolgozók jó munkájának eredményeként az Erőmű megkapta az élüzem címet. MTI Fotó: Jármai Béla
Az Óbudai Hajógyárban Budapest, 1959. szeptember 10. Az Óbudai Hajógyárban elkészült az első dízelmotoros folyami-tavi személyhajó, amelyet korszerű navigációs és híradástechnikai berendezésekkel szereltek fel. A gyárban megkezdték a vontatóhajóknál gazdaságosabban üzemeltethető folyami tolóhajók sorozatgyártását is. A képen: az első exportra készült dízelmotoros személyhajó. MTI Fotó: Lajos György
Biogal Gyógyszergyár Debrecen, 1958. május 14. 1952. augusztus 20-án megkezdte termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár. A képen: a gyógyszergyár egyik épülete. MTI Fotó: Horling Róbert
Szegedi papucskészítő Szeged, 1958. november 20. A Szegedi Papucskészítő KTSZ-ben 7-8 féle kivitelben naponta 300 pár híres szegedi papucs készül. A képen az elkészült papucsokat díszítik. MTI Fotó: Lajos György
A sófoki kenyérgyárban Siófok, 1959. március 19. A sófoki kenyérgyárban. A képen: a tészta mennyiségének adagolása. MTI Fotó: Lajos György
Rádiók, televíziók Székesfehérvárról Székesfehérvár, 1959.december 16 A Székesfehérvári Vadásztölténygyárban a rádiók mellett. 1959-ben megkezdték a televíziós készülékek gyártását is. A képen: az idén belföldön is forgalomba hozzák az eddig csak exportra gyártott R 999 tipusú rádiókészüléket. Az idén a rádióból 4 ezer darabot szállítanak a belkereskedelem részére. MTI Fotó: Lajos György
Új hajók kongresszusi felajánlásban Budapest, 1959. június 24. A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év végéig két, új típusú 1200 tonnás tengerjáró hajót készítenek. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 9 hónap helyett 6 hónap alatt fejezik be a hajók építését. A képen: a rajzpadláson az eredeti méretben rajzolják meg a hajó alkatrészeit. MTI Fotó: Lajos György
A Dunai Vasmű Dunaújváros, 1959. május 8. Kép a Dunai Vasműről. MTI Fotó: Seidner Zoltán
Dömper Budapest, 1958. szeptember 22. Dömper MTI Fotó: Seidner Zoltán
Hernyótalpas Budapest, 1958. július 28. Hernyótalpas MTI Fotó: Seidner Zoltán
Népi mesterség Mátraballa, 1958. augusztus 9. Gyerekek figyelik, ahogy a taposón állva tilolják a kendert. (A mátravölgyi palóc faluban még szőnek-fonnak az asszonyok. Az alapanyagot is maguk állítják elő.) MTI Fotó: Bereth Ferenc
Népi mesterség Mátraballa, 1958. augusztus 9. Nagy kövekkel nyomtatják le kendert a 3 méteres áztatóba. A mátravölgyi palóc faluban még szőnek-fonnak az asszonyok, amihez az alapanyagot is maguk állítják elő. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Kenderfeldolgozás faluhelyen Mátraballa, 1958. augusztus 9. Dudás Mihályné a szomszédasszonyát tanítja a kender tilolására. (A mátravölgyi palóc faluban még szőnek-fonnak az asszonyok. Az alapanyagot is maguk állítják elő.) MTI Fotó: Bereth Ferenc
Elkészült az első új típusú tengerjáró hajó Budapest, 1959. szeptember 1. A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére 12 hónap alatt két új típusú 1200 tonnás Duna tengerjáró hajót készítenek el. Az első hajót a vállalásnak megfelelően szeptember 1-jén bocsátották vízre. A képen: a vízre bocsátás. MTI Fotó: Lajos György
A Budapesti Konzervgyárban Budapest, 1959. augusztus 18. A Budapesti Konzervgyárban megkezdték a paradicsom sűrítését. A főszezonban naponta 50-60 vagon paradicsomot dolgoznak fel. A képen: Ellenőrzik a paradicsom sűrűségét. MTI Fotó: Lajos György
Tengerjáró hajó próbaútja a Dunán Budapest, 1958. december 17. A kikötőből integetnek a Georghiu Dej hajógyárban készült tengerjáró hajó legénységének, miután próbaútra indul a Dunán. MTI Fotó: Lajos György
Az Óbudai Hajógyár Budapest, 1957. augusztus 3. Vízre bocsájtották az ötvenedik Szovjetuniónak készült export személyhajót az Óbudai Hajógyárban. MTI Fotó: Fényes Tamás
Népi mesterség Mátraballa, 1958. augusztus 9. A domboldalra teregeti két helybéli asszony a kendert száradni. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Kőbányai Könnyűfémmű Budapest, 1959. szeptember 4. Havonta közel 400 tonna alumíniumlemezt gyártanak az iparnak további feldolgozásra a Kőbányai Könnyűfémműben .A KÖFÉM-ben készül az ország alumíniumfólia szükségletének legnagyobb része. A hengerelt, sajtolt és húzott alumíniumárukat az ipar legkülönbözőbb ágainak szállítják a gyárból további feldolgozásra. Az üzem dolgozói a minőségjavítás céljából munkaversenyt kezdtek. A képen: az alumíniumtömböket további feldolgozásra szállítják. MTI Fotó: Jármai Béla
Az Óbudai Hajógyárban Budapest, 1959. szeptember 10. Az Óbudai Hajógyárban elkészült az első dízelmotoros folyami-tavi személyhajó, amelyet korszerű navigációs és híradástechnikai berendezésekkel szereltek fel. A gyárban megkezdték a vontatóhajóknál gazdaságosabban üzemeltethető folyami tolóhajók sorozatgyártását is. A képen: készül a hajócsavar. MTI Fotó: Lajos György
A szerző válogatása - Gázvezeték épül Budapest ellátására Sztálinváros, 1959. szeptember 11. A sztálinvárosi kokszoló felesleges gázmennyiségét csővezetéken Budapestre szállítják és az Albertfalván felépülő földgázbontó és -fogadó állomáson - földgázzal keverve - a fogyasztókhoz juttatják. A vezeték lefektetését a siófoki Kőolajvezeték Vállalat szakemberei végzik. A csővezeték 1961-re készül el, ezzel lehetővé válik, hogy 1965-ig újabb 120 ezer fővárosi fogyasztót kapcsoljanak be a hálózatba. A képen: szigetelik a csővezetéket. MTI Fotó: Lajos György
Képek a világhírű Herendi Porcelánárugyár munkájáról Herend, 1958. július 1. Képek a világhírű Herendi Porcelánárugyár munkájáról. Fatüzelésű dekor égetőkemencék. A képen: Eckert Antal égető. MTI Fotó: Vadas Ernő
Rádiók, televíziók Székesfehérvárról Székesfehérvár, 1959.december 16 A Székesfehérvári Vadásztölténygyárban a rádiók mellett. 1959-ben megkezdték a televíziós készülékek gyártását is. A képen: a gyár néhány 1960-ban gyártandó készüléke és az új Bencur TV. MTI Fotó: Lajos György
Traktor Budapest, 1957. szeptember 3. Traktor MTI Fotó: Mező Sándor
Népi mesterség Mátraballa, 1958. augusztus 9. Egy asszony a kendert tilolja, így előkészítve azt fonáshoz. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Elkészült az első új típusú tengerjáró hajó Budapest, 1959. szeptember 1. A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére 12 hónap alatt két új típusú 1200 tonnás Duna tengerjáró hajót készítenek el. Az első hajót a vállalásnak megfelelően szeptember 1-jén bocsátották vízre. A képen: a hajógyár munkásai a vízre bocsátáson, mögöttük a második hajó, amelyet december végén fejeznek be. MTI Fotó: Lajos György