Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Kétszeres teljesítményű az első magyar elektronikus számítógép Budapest, 1962, június 15. A Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai központjában működő első magyar elektronikus számítógépet jelentős egységgel, ferrit memóriával bővítették. Az új memória segítségével a gép kapacitása több mint kétszeresére, számítási sebessége pedig közel ötvenszeresére emelkedett. Jelenleg másodpercenként 1 500 számtani alapműveletet végez. A számítástechnikai központban a legkülönbözőbb intézmények, vállalatok részére üzemszerű számításokat végeznek, s ezek alapján évente sok millió forintot takarít meg a népgazdaság. A képen jobb oldalt láthatjuk az új ferrit memóriát. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Dr. Heller- és Dr. Forgó-féle légkondenzációs berendezés Budapest, 1961. január 27. Sok mindent exportálunk a világ minden részébe: a készárut, félkész árut, nyersanyagot. Kevesen tudják, hogy ezek mellett van szellemi exportunk is. Tervező intézeteink jó hírét bizonyítja az a szép számú terv, amelyet keleti-nyugati rendelésre készítettek és készítenek. Ezek közül az egyik a Dr. Heller- és Dr. Forgó-féle légkondenzációs berendezés. A két mérnök a Hőterv dolgozója. A terveket Angliának és a Szovjetuniónak exportáltuk. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Új magyar találmány az izotóppal működő hordozható röntgen Budapest, 1961. augusztus 4. Bóka Ernő, a Gyergyó eszpresszó vezetője, aki amatőrként régóta foglalkozik fizikai- és műszaki problémákkal, tudományos és műszaki szakemberek segítségével új elveken alapuló röntgenkészüléket szerkesztett. A készülék 12 kg súlyú, így könnyen szállítható, izotóppal működik, így nem szükséges hozzá áramforrás és pillanatok alatt működésbe hozható. Jelentős változást jelent a készülék egyik optikai berendezése, amely a fénysugarat 90 fokos szögben megtöri, így a vizsgáló orvos a sugárhatástól védve tud elhelyezkedni. Ugyanez a berendezés teszi lehetővé, hogy a vizsgálathoz nem szükséges elsötétített helyiség, hanem bárhol végezhetők vizuális, vagy fényképes vizsgálatok. A hordozható röntgenkészülékek mintadarabja, amellyel most folynak a kísérletek az Országos Találmányi Hivatal támogatásával készült TIT Uránia műhelyben. A szakemberek remélik, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket. MTI Fotó: Mikó László
Az első magyar Csillagászati Múzeumban látható 1750-ben készült angol gyártmányú tükrös távcső Budapest, 1961. január 10. A tavasz folyamán új múzeum nyílik Budapesten. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban bemutatják a magyar csillagászat fejlődését az 1200-as évektől a századfordulóig. A kiállítás gazdag anyagát régi magyarországi csillagvizsgálók felszereléséből állították össze. Ezek között több világviszonylatban is igen értékes, ritka, vagy egyedülálló darab van. Egész Európában csupán négy ilyen jellegű múzeum van. Szántó András és Sinka József, az intézet tudományos munkatársai összeállítják az egri csillagvizsgáló egyik értékes felszerelését, egy 1750-ben készült angol gyártmányú tükrös távcsövet. Annak idején ez a legnagyobb távcsövek közé tartozott. MTI Fotó: Mikó László
Tirana város részére készült kenyérgyár terve Budapest, 1961. január 27. Sok mindent exportálunk a világ minden részébe: a készárut, félkész árut, nyersanyagot. Kevesen tudják, hogy ezek mellett van szellemi exportunk is. Tervező intézeteink jó hírét bizonyítja az a szép számú terv, amelyet keleti-nyugati rendelésre készítettek és készítenek. Ezek közül az egyik Tirana város részére készült kenyérgyár, az Élelmiszeripari Tervező Intézet munkája. Technológiai tervét Perényi Dezső, az épület terveit Dobl Géza mérnökök készítették. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Szíria részére tervezett 160 ágyas általános kórház Budapest, 1961. január 27. Sok mindent exportálunk a világ minden részébe: a készárut, félkész árut, nyersanyagot. Kevesen tudják, hogy ezek mellett van szellemi exportunk is. Tervező intézeteink jó hírét bizonyítja az a szép számú terv, amelyet keleti-nyugati rendelésre készítettek és készítenek. Ezek közül az egyik a 160 ágyas általános kórház, amit Szíria részére tervezett Mányoki László és Városy Péter a Középület Tervező Intézet (KÖZTI) mérnökei. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Az első magyar Csillagászati Múzeumban található osztrák gyártmányú meridiánkör műszer Budapest, 1961. január 10. A tavasz folyamán új múzeum nyílik Budapesten. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban bemutatják a magyar csillagászat fejlődését az 1200-as évektől a századfordulóig. A kiállítás gazdag anyagát régi magyarországi csillagvizsgálók felszereléséből állították össze. Ezek között több világviszonylatban is igen értékes, ritka vagy egyedülálló darab van. Egész Európában csupán négy ilyen jellegű múzeum van. A képen Sinka József és ifjabb Bartha Lajos, az intézet tudományos munkatársai egy osztrák gyártmányú meridiánkör műszert állítanak helyre, mely a pontos idő meghatározására szolgál. Az 1842-ben készült műszer a bicskei csillagvizsgálóban működött. MTI Fotó: Mikó László
Az Egyiptom részére készült Orvosi Műszergyár terve Budapest, 1961. január 27. Sok mindent exportálunk a világ minden részébe: a készárut, félkész árut, nyersanyagot. Kevesen tudják, hogy ezek mellett van szellemi exportunk is. Tervező intézeteink jó hírét bizonyítja az a szép számú terv, amelyet keleti-nyugati rendelésre készítettek és készítenek. Ezek közül az egyik az Egyiptom részére készült Orvosi Műszergyár terve. A berendezés és az épület terveit a KGNT tervei alapján építik. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Európa legnagyobb gipszbarlangjában a dorogi barlangkutatók Sátorkőpuszta, 1962. május 18. A Pilis-hegység festői részén a Nagystrázsa-hegyen 1944-ben kőfejtés során találták meg a sátorkőpusztai gipszbarlangot. A dorogi barlangkutatók 1946 óta fokozatosan tárják fel az egyedülálló szépségű gipsz- és aragonit kristály barlangot, amelyhez hasonló csupán Kanadában található. A tervek szerint a barlang járatait kibővítik, világítással látják el és a turisták számára is könnyen hozzáférhetővé teszik. A képen Szepessy Géza, a Dorogi Tájmúzeum vezetője, Benedek Endre, a Szénbányászati Tröszt főmérnöke és Szilva Zoltán technikumi tanuló, a barlangkutatók, a gipszbarlang egyik kristályokkal körülvett mélyedésében. MTI Fotó: Fényes Tamás
A Debreceni Orvostudományi Egyetem korbonctani demonstrációs terme Debrecen, 1961. november 17. Debrecen, a 600 éves város, Tiszántúl művelődési központja. A város nagy múlttal rendelkező iskoláiba az ország minden részéből sereglenek a tanulni vágyó diákok. Egyetemei, technikumai és szakiskolái korszerűen berendezett oktatási intézmények, amelyek nemcsak országszerte, hanem európai viszonylatban is hírnevesek. A képen az Orvostudományi Egyetem korbonctani demonstrációs terme. MTI Fotó: Fényes Tamás
Árvíz 1964-ben Szeged, 1964. április 10. Vízben állnak a vikendházak. A kép felirata: "A tiszai árhullám elérte Szegedet és vízbe kerültek a vikendházak az újszegedi oldalon." MTI Fotó: Tóth Béla
Újdonság az állatgyógyászatban Budapest, 1965. január 5. A kép felirata: Új magyar műszert próbáltak ki az Állatorvosi Egyetem Belgyógyászati Tanszékén dr. Horváth Zoltán kandidátus, egyetemi tanár vezetésével. A szarvasmarhák megbetegedésének gyakori oka, hogy legelés közben fémtárgyakat nyelnek le. A Csanda-Zalavári-Molnár-Petrikovics féle elektronikus fémkutató műszer segítségével azonban a szervezetbe jutott fémtárgy helye és nagysága rövid vizsgálat után meghatározható. A képen Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár egy szöget nyelt szarvasmarhát vizsgál. MTI Fotó: Szebellédy Géza
Kétéltű jármű Szentendre, 1965. november 29. Amphicar, azaz a kétéltű személyautó a szentendrei Dunaágban a vízen közlekedik. A négyszemélyes jármű - a kép felirata szerint - a Német Szövetségi Köztársaság wuppertali gyárában készült, angol gyártmányú Standard Triumph motorral működik, szárazföldön 120 kilométeres, vízen pedig 20 kilométeres sebességgel halad. A kocsit a vízben a hátsórészbe beépített két propeller hajtja. MTI Fotó: Balassa Ferenc
A lábfékes centrifuga vizsgálata Budapest, 1965. január 6. A kép felirata szerint: A hazánkban használatos fogyasztási cikkek a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet alapos ellenőrzése után kerülhetnek ipari és kereskedelmi forgalomba. A képen a Hajdúsági Iparművek 402-es centrifugáját vizsgálják. Az üzemi kondenzátoros motorral üzemelő, magasabb hatásfokon működő, lábfékes centrifuga a közeljövőben kerül forgalomba. MTI Fotó: Fényes Tamás
Gamma-besugárzó berendezés Csillebércen Csillebérc, 1968. április 18. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében, Csillebércen Dr. Tétényi Pál igazgató ismertette a mintegy 11 milliós költséggel felépített új részleg rendeltetését és az üzembe helyezett K-120 000 típusú, az ország legnagyobb aktivitású gamma-besugárzó berendezését. Teljesítménye miatt alkalmas bonyolult sugárhajtású kémiai reakciók vizsgálatára, de akár egy egyszerű besugárzás elvégzésére is. Az Iparterv és az intézet munkatársai helyezték üzembe, de a sugárforrás és a berendezés főbb részeinek dokumentációját a Szovjetunió szállította. A képen a besugárzó vezérlőteremben ipari televízióval figyeli Bártfai Csaba műszaki ügyintéző és Horváth Imre segéd operátor az új berendezés működését. MTI Fotó: Kovács Gyula
Meteorológiai mérések az első hazai atomerőmű helyén Paks, 1968. május 29. Az ország első energiatermelő atomerőműve Paks környékén épül. A képen még csak rét és szántóföld övezi a kijelölt területet, ahol és éppen meteorológiai mérések és talajvizsgálatok folynak. A kihelyezett állomás műszerei naponta rögzítik a széljárást, a szélerősséget, a csapadék mennyiségét, sőt még magaslégköri méréseket is végeznek. A képen a magaslégköri rádió szondát kísérő műszert és kezelőjét, Szordel Györgyöt láthatjuk. MTI Fotó: Kácsor László, Mező Sándor
A Műegyetem atomreaktora Budapest, 1968. július 22. A budapesti Műszaki Egyetem hallgatói oktatási célokat szolgáló atomreaktort kapnak. Az ERŐTERV tervei alapján az ÉM Középület Építő Vállalat csaknem teljesen befejezte a reaktor épületének szerkezeti építését. A 36 méter átmérőjű kör alakú építmény érdekes látványt nyújt a Műszaki Egyetem udvarán. A képen az épülő atomreaktort láthatjuk. MTI Fotó: Bara István
A győri Kis-Duna szabályozása Győr, 1962. április 13. A szigetközi Kis-Duna-ág hajózhatóvá tétele céljából jelenleg a győri szakasznál kotorják a folyam eliszaposodott medrét, feltöltik a folyó bal partját és kikövezik a gátakat. MTI Fotó: Fényes Tamás
A győri Kis-Duna szabályozása Győr, 1962. április 13. A feltöltésre váró part egyik szakaszát láthatjuk a képen. MTI Fotó: Fényes Tamás
A tiszaburai vízlépcső makettja Budapest, 1958. március 26. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben elkészítették a tiszaburai vízlépcső kicsinyített mintáját. A folytatott vizsgálatok eredményeit felhasználják a vízlépcső és az erőmű építéséhez. A laboratórium nagytermében a kicsinyített vízlépcső mása látható. MTI Fotó: Fényes Tamás
Atomenergia a béke szolgálatában Budapest, 1957. november 26. Az "Atomenergia a béke szolgálatában" c. kiállításon a különböző gépek és felhasználási módok szakszerű ismertetését kapja a közönség. MTI Fotó: Friedmann Endre
Veszélyes hulladék Budapest, 1963. február 28. A kép felirata erről tájékoztat: Az ipar és a tudomány egyre szélesebb területen használja a radioaktív izotópokat a termelés fokozását szolgáló kutatásokhoz. Rendkívül fontos a radioaktív anyagokkal dolgozó kutatók állandó gondos ellenőrzése, mert egy vigyázatlan mozdulat vagy a besugárzott anyag felelőtlen kezelése egész életre kiható károsodást okozhat az emberi szervezetben. A sugárzásnak kitett emberek és anyagok ellenőrzését a KÖJÁL, azaz a Közegészségügyi Járványügyi Állomás Sugáregészségügyi Csoportja látja el. Az orvosokból, fizikusokból és kémikusokból álló kis csapat az ellenőrzésen kívül az ország területéről össszegyűjti a 30 napnál hosszabb felezési idejű radioaktív hulladékot és a Budapest határában kijelölt sugártemetőben gondosan szigetelt, mély betonkutakba temeti. Ezzel a módszerrel ezek az anyagok bizonyos idő múltán már semmilyen veszélyt nem jelentenek. A képen (a felirat szerint) látható "A radioaktív hulladék temetésének legizgalmasabb része. A kettősfalú nylonzsákba csomagolt hulladékot kiemelik a tartályból és a betontemető mélyére helyezik." MTI Fotó: Bara István
Sabin és a vakcina Budapest, 1960. szeptember 20. A világhírű amerikai tudós, dr. S.B. Sabin a gyermekbénulás elleni védekezés új eljárásának megteremtője, látogatást tett az Országos Közegészségügyi Intézet Sabin vakcina termelő osztályán. (Magyarországon egyébként a gyermekbénulás vírusa az 50-es években, elsősorban 1954-ben, 57-ben és 59-ben okozott súlyos járványokat, amelyek vagy rokkantsággal, vagy halállal végződtek. Magyarország a világ országai közül az elsők között vezette be 1957-ben az injekcióban beadható vírust tartalmazó Salk vakcinát és 1959-ben a szájon keresztül beadható úgynevezett Sabin-vakcinát is. A Sabin-vakcina bevezetését követően hazánkban járványok már nem fordultak elő, az utolsó hazai eredetű megbetegedést 1969-ben jelentették.) MTI Fotó: Bojár Sándor
Nemzetközi Finnugor Kongresszus Budapest, 1960. szeptember 20. Megkezdődött a Nemzetközi Finnugor Kongresszus a Magyar Tudományos Akadémián. Bárczi Géza előadást tart. (Bárczi Géza [1894.január 9. - 1975. november 7.]: egyetemi tanulmányait 1911 és 1914 között a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd a lausanne-i egyetemen fejezte be. 1926-tól a Szegedi Tudományegyetemen oktatott, ahol ebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1947-ben rendes tagjává választotta.1941-től a debreceni és a budapesti egyetemen tanított. Tudományos munkájának elismeréseként 1952-ben Kossuth-díjat, 1955-ben Munka Érdemrend arany fokozatot és 1970-ben Állami díjat kapott. Fő kutatási területe a magyar nyelvtörténet, ezen belül a hang- és alaktan, a nyelvjáráskutatás és a nyelvművelés területét ölelte fel.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Szőnyi Ipari Vízkivételi Mű Szőny, 1960. július 1. Csaknem másfél évvel ezelőtt kezdték meg a Szőnyi Ipari Vízkivételi Mű építését. A hatalmas vasbeton műtárgyat (a szekrényt) fokozatosan süllyesztik 12 méter mélyre a Dunába. A művelet úgy történik, hogy a búvár leereszkedik, a vasbeton fal alól kimossa a földet és a mű fokozatosan süllyed. A vízkivételi mű 5400 köbméter/óra teljesítményű lesz. A képen: a műtárgy már csak néhány centiméterre látszik ki a Dunából. MTI Fotó: Kácsor László
Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nagynyír, 1968. július 19. Kecskemét mellett a nagynyíri erdőben működik a Vízgazdálkodási Kutató Intézet /VITUKI/, Komlósi Imréről elnevezett talajvíz kísérleti telepe. A telepen mintegy 40 észlelő kúton figyelik meg a talajvízszint változásait. A szovjet GGI rendszerű Liziméter berendezéssel mérik a csapadék leszivárgását és tározódását. A képen készülődés a méréshez. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Területet "lopnak" a Balatontól Siófok, 1962. november 22. Elbúcsúztak az üdülők a magyar tenger vizétől és az őszi hideg, esős időszakban elfoglalták helyüket a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat dolgozói. Több nagy teljesítményű kotrógéppel mélyítik a medret Siófoknál. A kiemelt iszapot gátakkal körülzárt 865x170 méteres területen ülepítik le a part mentén és a feltöltött területen a közeljövőben üdülőket építenek majd. A munkálatokat ez év december 20-án fejezik be Siófoknál. A képen éppen a gátat építik a munkások, amely mögé az iszapot telepítik. MTI Fotó: Bajkor József
Az árvíz alá került területek vadállományának mentése Füzesabony, 1962. április 14. A Füzesabonyi Állami Gazdaság több ezer holdas vadrezervátumát elöntötte a tiszai árvíz. Száz számra rekedtek őzek és nyulak az árterület magasabb szigetein. Honvédségi utász alakulatok rohamcsónakokkal siettek a vadak segítségére, eddig több száz őzikét és nyulat mentettek ki a biztos pusztulásból. MTI Fotó: Birgés Árpád
Árvíz 1965-ben Sárvár, 1965. április 25.k Sárvár egyik utcáján hömpölyög a víz. A település alsóbb részeit elöntötte a Rába folyó. A kép felirata a természeti katasztrófáról szólva többek között erről tájékoztat: "A hirtelen megáradt Rába a leggyorsabb árvízvédelmi munkálatokat is megelőzte és óráról órára emelkedő vízszintjével számos Rába menti községet veszélyeztetett, több mélyebben fekvő települést, községet elöntött a víz. A védekezésben részt vettek a vízügyi szolgálat és a honvédségi alakulatok." MTI Fotó: Hadas János
Árvíz 1964-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1964. április 8. A kép felirata: "Minden gyanús szivárgáshoz őrt állítanak, aki jelzi a veszélyt." A kép feliratában utal az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság jelentésére. Eszerint 1888 óta nem volt ehhez fogható nagy áradás a Tiszán és a Bodrogon. A Bodrog több mint százötven házat elöntött és ebből több összedőlt. Tokajban a gátak között hömpölygő víztömeg magassága meghaladja a hat métert, a szakemberek szerint a gátra nehezedő víznyomás négyzetméterenként húsz tonna. A Tisza tokaji szakaszán Köteles Jenő altábornagy és Herschinszky Lajos vezérőrnagy parancsnoksága alatt kétezer katona védi a töltéseket. MTI fotó: Birgés Árpád
Árvíz 1965-ben Sárvár, 1965. április 25. A honvédség gépesített alakulatai mentik Sárvár lakóit. A kép felirata a természeti katasztrófáról szólva többek között erről tájékoztat: "A hirtelen megáradt Rába a leggyorsabb árvízvédelmi munkálatokat is megelőzte és óráról órára emelkedő vízszintjével számos Rába menti községet veszélyeztetett, több mélyebben fekvő települést, községet elöntött a víz. A védekezésben részt vettek a vízügyi szolgálat és a honvédségi alakulatok." MTI Fotó: Hadas János
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep Budapest, 1965. október 25. A dél-pesti szennyvíztisztító állomás látványa a beton gáztartályok tetejéről. A kép hátterében az ülepítőmedencék láthatók. A fotó felirata erről is tájékoztat: A dél-pesti szennyvíztisztító állomás a Csatornázási Művek pesterzsébeti telepén épült fel. A 85 millió forintos beruházás csaknem teljesen megszünteti a soroksári Duna-ágnak a csatornavízből származó szennyezettségét, így a főváros egyik legrégibb problémáját oldja meg. A fotó az új létesítményt az átadás előtt, az első műszaki próba során örökítette meg. MTI Fotó: Fényes Tamás
Árvíz 1964-ben Olaszliszkán Olaszliszka, 1964. április 8. Elöntött utca a Bodrog-parti településen, Olaszliszkán. A kép felirata tájékoztat az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság jelentéséről, ami szerint 1888 óta nem volt hasonló áradás a Tiszán és a Bodrogon. Tokajban a gátak között hömpölygő víztömeg magassága meghaladja a hat métert, a szakemberek szerint a gátra nehezedő víznyomás négyzetméterenként húsz tonna. A Tisza tokaji szakaszán Köteles Jenő altábornagy és Herschinszky Lajos vezérőrnagy parancsnoksága alatt kétezer katona védi a töltéseket. MTI fotó: Birgés Árpád
Székesfehérvári ásatások Székesfehérvár, 1965. június 10. A székesfehérvári István király Múzeum szakemberei a Székesfehérvár területén található középkori település régészeti kutatása során 11. századi épületmaradványokra, többek között prépostság és sírkápolna romjaira bukkantak. A fotó felirata: "Szemerjai Ágnes régész a központi sírkamrában megtalált csontvázat tisztítja." MTI Fotó: Percze Lajos
Árpád-kori pénzlelet Nyíregyháza, 1965. március 12. III. Béla király (1172-1196) korából származó ezüst dénárok a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A cserépfazékba dugott maroknyi kincset valószínűleg a tatárok elől rejtették a nagyecsedi "Sárvárba", ahol véletlenül, talajegyengetés közben került elő. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Tyereskova, az első szovjet űrhajósnő Budapest, 1963. június 16. A Népszabadság különkiadásban üdvözölte Valentyina Vlagyimirovna Tyereskovát, az első női űrhajóst. A kép felirata erről is tájékoztat: "Percek alatt szétkapkodták a különkiadás első példányait a Nemzeti Színház előtt." MTI Fotó: Hadas János
Luther Márton végrendelete Budapest, 1964. február 6. A fotón Luther Márton 1542. január 6-án írt végrendeletének utolsó oldala látható. Az okiratot három tanú: Philippus Melanthon wittenbergi professzor, Caspar Creuciger és Johannes Bugenhagen városi lelkész hitelesítette. Az 1542-ben Luther által írt autográfot egy németországi, helmstedti aukción vásárolta meg és adományozta 1815-ben a Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jankovich Miklós műgyűjtő mecénás. Az okmányt az Evangélikus Országos Levéltár 1959-ben konzerválta és nemrég újra ellenőrizte állapotát. MTI Fotó: Bojár Sándor
Római kori régészeti leletek Dunaújváros, 1963. május 15. A kép felirata erről tájékoztat: Római kori szarkofág került napvilágra a dunaújvárosi építkezéseknél. Az Intercisa területéről származó 4. századi szarkofágban női csontváz feküdt. A leleteket az előkerülés helyén Bóna István régész feleségével, B. Vágó Eszter régésszel, a dunaújvárosi múzeum igazgatójával együtt vizsgálja és dokumentálja. MTI Fotó: Szilágyi Pál
Tyereskova Magyarországon Budapest, 1963. június 24. Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij szovjet űrhajósok magyar bélyegen. A magyar posta tízforint értékű bélyege a Vosztok-5 és a Vosztok-6 felbocsátása alkalmából. Gál Ferenc grafikus-művész tervezte. (Valentyina Vlagyimirovna Nyikolajeva-Tyereskova szovjet űrhajósnő 1963. június 16-án startolt a Vosztok-6 űrhajóval, 72 órát töltött a világűrben, és 88 percenként összesen 48-szor kerülte meg a Földet. Rádiós tudósításokban Csajkának, vagyis Sirálynak hívták. Eltérően a korábbi űrhajós gyakorlattól, Tyereskovának megengedték, hogy a vezérlőberendezést manuálisan kezelje. Űrhajója június 19-én tért vissza a Föld légkörébe. Ejtőernyővel landolt Kazahsztánban. Valerij Fjodorovics Bikovszkij szovjet űrhajós 1963-ban a Vosztok-5 űrhajó űrpilótája volt.) MTI Fotó: Pálfai Gábor
Az első biogáz fejlesztő berendezés Szabadszentkirály, 1957. szeptember 27. Szabadszentkirályon, a három Zelényi testvérnél üzembe helyezték az első magyarországi biogáz fejlesztő berendezést. Az üzembe helyezett berendezés 1 mázsa trágyából 3,5 köbméter gázt termel, ez köbméterenként 5.200 kalória fűtőértéket jelent. A így termelődött gázt főzésre, vízmelegítésre használják. A biogáz fejlesztés ezen kezdeti eredményei természetesen elmaradnak napjaink korszerűbb berendezéseivel létrehozott eredményeitől, de a megújuló energiaforrások hasznosítása az erőteljes iparosítás ezen időszakában bátor kezdeményezésnek tekinthető. A képen Vörös Mária, Zelényi Lajos unokája biogázzal felfűtött sütőben készíti el a süteményt. MTI Fotó: Friedmann Endre
Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa Budapest vendége volt 1961 augusztusában Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. A magyar fővárosban lelkes tömeg ünnepelte a szovjet kozmonautát. A nyitott ZISZ gépkocsiban Gagarin mögött Marosán György és Kállai Gyula látható. MTI Fotó - Bojár Sándor felvétele.
Búcsú J.A. Gagarintól Budapest, 1961. augusztus 22. A világ első űrhajósa 1961. augusztus 22-én reggel családjával elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula a miniszterelnök első helyettese, Marosán György a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) tikára, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, valamint a párt, a kormány és a diplomáciai testület számos tagja. (1955-ben vette kezdetét a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az űr meghódítására irányuló versenye. Jurij Gagarin 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval megtett földkörüli útjával beírta nevét a történelembe. Gagarin 1955-től katonai repülőiskolát végzett, 1957-ben repülőtisztté avatták. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. Űrrepülését követően 1968-ban befejezte tanulmányait a Zsukovszkij Katonai Akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett. Krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Az 1772. számú kisbolygó is az ő nevét viseli.) MTI Fotó: Vigovszky Ferenc
Dr. Porpáczi Aladár Kossuth-díjas akadémikus Sopronhorpács, 1957. szeptember 20. A Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Intézetben főképpen cukorrépa nemesítésével foglalkoznak. Cél: nagy cukortartalmú répafajta előállítása. A külföldön is jól ismerik tevékenységüket. A világon nagy hírnévre tett szert az intézet munkatársai által nemesített Poliploid répafajta. Az intézetben még búzanemesítéssel, takarmányrépa- aprómag termesztéssel is foglalkoznak. A képen dr. Porpáczi Aladár Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója látható. MTI Fotó: Mező Sándor
Kísérleti atomreaktor épül Budapest, 1957. október 15. A Minisztertanács egy 1955-ös határozata (4081/1955/III. 10. MT) rendelte el a Kísérleti Atomreaktor felépítését, melynek felügyeleti szerve az Országos Atomenergia Bizottság lett. A kísérleti atomreaktor módot adott egész sor olyan kísérleti kutatómunka megindítására, amelyre korábban Magyarországon nem volt lehetőség. Ezek elméleti és alkalmazásközpontú gyakorlati fizikai, kémiai és biológiai kutatások. Ugyancsak fontos kérdés a sugárzás kémiai hatásainak tanulmányozása. Emellett a kísérleti atomreaktor felállításának egyik legközvetlenebb gyakorlati jelentősége abban áll, hogy radioaktív izotópokat lehet előállítani és ezzel a legkülönbözőbb tudományágak és népgazdasági igények hazai kielégítése oldható meg. A tervek szerint 1958 közepére elkészül a kísérleti atomreaktor. Aképen az kísérleti atomreaktor alaptömbjéhez alkatrészeket helyeznek el. MTI Fotó: Bartal Ferenc
Budapesti Hanglemezgyár felavatása Budapest, 1958. május 2. A Kábel és Műanyaggyár telepén új Hanglemezgyárat avattak fel. A présüzemet a gyár külföldről kapta. A gép mind a 30 centiméteres, mind a 17 centiméteres bakelitlemezek gyártására alkalmas. A 78-as fordulatú normál nagylemezek mellett lehetőség van a 33-s fordulatú mikrobarázdás lemezek gyártására is. A mikrobarázdás technika 1948-ban jelent meg, és ez a technika húsz percre növelte a lemezek oldalankénti játékidejét. A Hanglemezgyár első gyártmányai között van Lakatos Sándor és népi zenekarának 17 cm-es lemeze. A Brüsszeli Világkiállításon megjelentetik a hanglemezt. MTI Fotó: Gere László
A világ első űrhajósa Budapesten Budapest, 1961. augusztus 19. A világ első űrhajósa Jurij Alekszejevics Gagarin családjával Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a párt és a kormány, a diplomáciai testület tagjai, valamint a dolgozók óriási tömege fogadta kitörő lelkesedéssel. Képünkön J.A. Gagarin az üdvözlések közben elhagyja a repteret. (1955-ben vette kezdetét a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az űr meghódítására irányuló versenye. Jurij Gagarin 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval megtett földkörüli útjával beírta nevét a történelembe. Gagarin 1955-től katonai repülőiskolát végzett, 1957-ben repülőtisztté avatták. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. Űrrepülését követően 1968-ban befejezte tanulmányait a Zsukovszkij Akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett. Krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Az 1772. számú kisbolygó is az ő nevét viseli.) MTI Fotó: Papp Jenő
A "Szovjetunió Hőse" Budapest, 1961. augusztus 21. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa tiszteletére. A fogadáson pohárköszöntőt mondott Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetést J.A.Gagarin őrnagynak, a "Szovjetunió Hősének" az emberi haladás érdekében a világon elsőként végrehajtott űrrepülésének, bátorságának és önfeláldozó magatartásának elismeréseként, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát. (1955-ben vette kezdetét a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űr meghódítására irányuló versenye. Jurij Gagarin 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval megtett földkörüli útjával beírja nevét a történelembe. Gagarin 1955-től katonai repülőiskolát végzett, 1957-ben repülőtisztté avatták. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. Űrrepülését követően 1968-ban befejezte tanulmányait a Zsukovszkij Katonai Akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett. Krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Az 1772. számú kisbolygó is az ő nevét viseli.) MTI Fotó: Vigovszky Ferenc
Az első biogázt fejlesztő berendezés Szabadszentkirály, 1957. szeptember 27. Szabadszentkirályon üzembe helyezték az első magyarországi biogáz fejlesztő berendezést. Az üzembe helyezett berendezés 1 mázsa trágyából 3,5 köbméter gázt termel, ez köbméterenként 5.200 kalória fűtőértéket jelent. Az így termelődött gázt főzésre, vízmelegítésre is használják. A biogáz fejlesztés ezen kezdeti eredményei természetesen elmaradnak napjaink korszerűbb berendezéseivel létrehozott eredményektől, de a megújuló energiaforrások hasznosítása az erőteljes iparosítás ezen időszakában bátor kezdeményezésnek tekinthető. A gázbojler 13 másodpercen belül forró vizet szolgáltat. MTI Fotó: Friedmann Endre
A világ első űrhajósának sajtótájékoztatója Budapest, 1961. augusztus 21. Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa sajtótájékoztatót tartott a Szabadság hajón, valamint látogatást tett a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. J.A. Gagarin sajtótájékoztatója a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. (1955-ben vette kezdetét a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az űr meghódítására irányuló versenye. Jurij Gagarin 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval megtett földkörüli útjával beírta nevét a történelembe. Gagarin 1955-től katonai repülőiskolát végzett, 1957-ben repülőtisztté avatták. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. Űrrepülését követően 1968-ban befejezte tanulmányait a Zsukovszkij Akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett. Krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán. Az 1772. számú kisbolygó is az ő nevét viseli.) MTI Fotó: Bojár Sándor
Televíziós közvetítő-kocsi Budapest, 1957. február 27. A magyar televízió beruházási programjára vonatkozóan 1954 elején megszületett a Minisztertanács 519/16/1954. számú határozata. 1954. január 13-tól megindultak a kísérleti adások, és a járókelők a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhettek meg 1954-ben az új technikai csodával. 1956 októberében vasúton megérkezik cambridge-i cég Pye közvetítő kocsija, de átvétele az 1956. októberi események miatt elhúzódik. Az angol Pye cég televíziós mérnöke, B.K. Sipahimalani tanítja be a magyar televízió munkatársait a közvetítő kocsi használatára. A monitor ellenőrzését magyarázza az angol televíziós szakember Horváth Pál mérnöknek. MTI Fotó: Vigovszky Ferenc
Pannónia motorkerékpár fejlesztése 1958. november 14. A Csepel Vas- és Fémművek motorkerékpárgyára gyártmányfejlesztési osztályán az új típusú, tokozott Pannónia mintapéldányát készítették el, melyet a Lipcsei Vásáron mutatnak be először külföldieknek. Az új motorkerékpár 250 köbcentiméteres, 13 lóerő a teljesítménye. Alumíniumhengerrel készült. Külseje teljesen burkolt, elődjénél könnyebb, kényelmesebb, szerelése egyszerűbb. Az új motorkerékpár Forrró László főkonstruktőr és Bogáti Péter tervező munkája. MTI Fotó: Papp Jenő
Gyermekparalízis elleni védőoltás Budapest, 1957. július 18. A gyermekbénulás, a felfedezőik után elnevezett Heine-Medin-kór, rendkívül erősen fertőző vírusos megbetegedés. A gyermekbénulás leküzdésében az első siker Jonas E. Salk amerikai professzor nevéhez fűződik. Az általa kifejlesztett oltóanyag tesztjeire 1954-ben került sor az Egyesült Államokban, és jelentős sikert lehetett elkönyvelni: a gyermekbénulás esélye 14%-ra csökkent. A betegséget végérvényesen az Albert B. Sabin által kifejlesztett , Magyarországon 1960 óta alkalmazott gyógyszer győzte le (Sabin-cseppek). Megkezdték a gyermekparalízis elleni védőoltások beadását. Képünkön a Mikszáth Kálmán Anya- és Csecsemőotthon Intézetében a főorvos egy kisgyereket olt be a védőnő segítségével. MTI Fotó: Keleti Éva
Kiállítás a Telefongyár legújabb termékeiből Budapest, 1958. november 8. A kor élenjáró szórakoztató elektronikai eszköze: a rádió és más szalagos vagy lemezes lejátszó egybeépítésével keletkező zeneszekrény. A magyar ipar egyik ekkori sikerágazata a rádiógyártás, az elektroncsöves rádióból 1958-ban 453 290 darab készült, ebből exportra: 221 824 készülék. Az első magyar magnetofonokkal a Vörös Szikrával (1955) és a legendás Mambóval (1957) a Vörös Szikra Gyár, későbbi nevén a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) jelent meg a hazai piacon. A konkurens Telefongyár válaszlépésként több új lakossági híradástechnikai gyártmányt fejlesztett ki. A Telefongyár székházában a legújabb termékekből rendeztek kiállítást a szakemberek és a sajtó képviselői számára. Megörökítik, lefilmezik a magnetofonnal egybeépített legújabb típusú Terta rádiót. MTI Fotó: Fényes Tamás
Magyar Kémikusok Egyesületének ünnepi ülése Budapest, 1958. május 12. A Magyar Kémikusok Egyesülete fennállásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián jubileumi vegyészkongresszust tartottak. Dr.Erdey-Grúz Tibor akadémikus beszéde a megnyitón. (Erdey-Grúz bölcsészdoktor, 1952-1953-ban felsőoktatási miniszter, 1953-tól 1956 júliusáig oktatásügyi miniszter. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) főtitkár:1950-53, 1956-57, 1964-70 között, majd 1976-ig, haláláig elnök. Kossuth-díjas: 1950-ben és 1956-ban.) MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Országos Onkológiai Intézet Budapest, 1958. június 12. Az Országos Onkológiai Intézetben megkezdték a sugárágyús (kobaltágyús) gyógykezelést. A nemrég üzembe helyezett, a Kobalt 60 radioaktív izotóp töltetű sugárágyút daganatos, rákbetegségek gyógyítására használják. A berendezést hazánkban az Országos Radiológiai Intézet fizikusa, dr. Bozóki László tervei alapján készítették el. A berendezéshez az izotóptöltést a Szovjetunió szállította. Egy-egy kezelés időtartama 15-20 perc, a sugárzás veszélye miatt a helyiséget 1,1 - 1,3 méter vastagságú betonfal veszi körül. A képen a röntgenasszisztens és a röntgenorvos beállítják a sugárárgyút. MTI Fotó: Bartal Ferenc
Kiállítás a Telefongyár legújabb termékeiből Budapest, 1958. november 8. Az első magyar magnetofonokkal: a Vörös Szikrával (1955) és a legendás Mambóval (1957) a Vörös Szikra Gyár, későbbi nevén a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) jelent meg a hazai piacon. A konkurens Telefongyár válaszlépésként több új lakossági híradástechnikai gyártmányt fejlesztett ki. A Telefongyár székházában a legújabb termékekből rendeztek kiállítást a szakemberek és a sajtó képviselői számára.A gyártásra szánt termékekkel külföldi kiállításokon is megjelennek. A Terta rádiósmagnó egyik tervezője, Grosics Gusztáv nyilatkozik a Rádió riporterének. MTI Fotó: Fényes Tamás
Kiállítás a Telefongyár legújabb termékeiből Budapest, 1958. november 8. A kor élenjáró szórakoztató elektronikai eszköze a rádió és más szalagos vagy lemezes lejátszó egybeépítésével keletkező zeneszekrény. A magyar ipar egyik ekkori sikerágazata a rádiógyártás, az elektroncsöves rádiókból 1958-ban 453 290 darab készült, ebből az export: 221 824 készülék. A Telefongyár székházában a legújabb termékekből rendeztek kiállítást a szakemberek és a sajtó képviselői számára. A kiállítás egyik legszebb darabja a fotón látható zeneszekrény. MTI Fotó: Fényes Tamás
Vidrakölyök Szabadszállás, 1971. október 23. Anyját elvesztett vidrakölyök. MTI Fotó: Lajos György
Árvízvédelem és Duna szabályozás Lipót, 1963. július 30. A szigetközi Ásványráró és Lipót község határában a Duna mellékágait elzáró gátfalat mintegy 50 méter hosszúságban átszakította a jeges téli ár és kisebb erdőket mosott ki. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkásai a víz útjának elzárásán dolgoznak. Lipót határában a nagy Dunából már csak egy 6-8 méteres részen ömlik át a víz a kis Dunába. Az építkezéshez eddig kb. 6 ezer köbméter követ használtak fel. A képen: a gát mellé állított uszályból kirakják a követ. MTI Fotó: Lajos György
A mai Hortobágy Hortobágy, 1967. szeptember 30. A hajdani száraz szikes pusztát ma már két öntözőcsatorna szeli át. Ezek táplálják az állami gazdaság 80.000 holdnyi területén fekvő halastavakat, amelyekből 240 vagon halat fognak ki a halászok. A képen: telelőbe teszik az anyapontyokat. MTI Fotó: Kovács Sándor
Dunai Cement- és Mészmű Vác, 1966. július 6. A Dunai Cement- és Mészmű látképe, háttérben a Nagy-Duna és a Szentendrei-Duna MTI Fotó: Lajos György
Stein Márk Aurél hagyatékának feldolgozása Budapest, 1960. november 24. Stein Márk Aurél világhírű magyar tudós és utazó egy életet szentelt annak, hogy felkutassa a keleti kultúrák útját Kínától a Római Birodalomig. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának keleti osztályán most Stein Márk Aurél egy könyvtárat megtöltő hagyatékát dolgozzák fel. MTI Fotó: Lajos György
1964. évi rádió és televízió újdonságok Székesfehérvár, 1963. december 18. Nyomtatott áramkörrel és URH sávval ellátott rádió készülék a Székesfehérvári Televízió és Rádiókészülékek Gyárában. 1964-ben a székesfehérvári gyár veszi át valamennyi tv és rádiófajta gyártását. A konstruktőrök ún. családokat alakítanak ki, s ezek egységei többféle variációban szerelhetők össze. MTI Fotó: Lajos György
Hiánypótlás a Természettudományi Múzeumban Budapest, 1961. október 9. A Természettudományi Múzeum elpusztult anyagának pótlására a Magyarországon fellelhető hatezer légyfajtából 130 ezer darabot gyűjtöttek össze. Ezzel párhuzamosan most folyik egy kisebb gyűjtemény tudományos értékelése, hogy tisztázzák az ember közelében élő legyek szerepét a fertőző betegségek terjesztésében. A képen: Mihályi Ferenc muzeológus, rendezi a fajilag meghatározott legyeket. MTI Fotó: Lajos György
Dutra traktor az Ipari Vásáron Budapest, 1961. május 18. Az Ipari Vásáron kiállított Dutra, a magyar traktoripar újdonsága. MTI Fotó: Mező Sándor
Divatba jött a táskarádió 1962-ben Budapest, 1962. május 16. A TERTA gyártmányú tranzisztoros táskarádió hangját hallgatva gyakorol Fenyvesi Mária gyorsíró világbajnok budapesti otthonában. MTI Fotó: Bojár Sándor
Tűzoltóautó Budapest, 1968. augusztus 21. Tűzoltóautó. MTI Fotó: Balassa Ferenc
"Kékes" televízió Székesfehérvár, 1963. augusztus 27. A vásárlóközönség által kedvelt és jól bevált Kékes televízió új változatban készül Székesfehérváron. A készülék belsejében tulajdonképpen nincs változás, csupán összevonták benne az egységeket. Külsőleg azonban megváltozott, szögletes, modern kávában, rászerelhető rövid és hosszú lábakkal készül. Az új típusú készülékből az év végéig közel harmincezret, jövőre hetvenezret szállítanak a kereskedelemnek. MTI Fotó: Lajos György
Lukács György filozófus Budapest, 1968. február 29. Lukács György filozófus. MTI Fotó: Lajos György
Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész Budapest, 1971. március 19. Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, egyetemi tanár, 1886. március 20-án született Zalaegerszegen, meghalt 1973. április 6-án Budapesten. A képen: Pais Dezső professzor (b) Ortutay gyulával beszélget a Tudósklubban a professzor 85. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. MTI Fotó: Molnár Edit
Masszírozógép 1968. október 16. A Hajdúsági Iparművek tervezőgárdája új termékkel lepi meg a lakosságot. A már jól ismert Hajdú háztartási gépeken kívül hamarosan az üzletekben is kapható lesz a villamos fűtésű olajradiátor, melynek 1000 darabos sorozatgyártását ez évben befejezik. A háziasszonyok örömére szolgál majd az új mosogatógép, amelyet már 1969-ben megvásárolhatnak. Az étkészlet mosogatására és öblítésére alkalmas kísérleti darab a vizet felmelegíti, a mosogatási idő automatikusan szabályozható és négy perc alatt tiszta edények kerülnek ki a gépből. A masszírozógép kísérleti darabja is bevált a próbáknál. A gép az izmok állandó frissentartására, a fáradás megelőzésére és soványítására egyaránt alkalmas. A hízásra hajlamos embereken kívül jól alkalmazható a kozmetikai intézményekben és sportklubokban. A képen: a masszírozógép kísérleti darabja a próbák során jól bevált. MTI Fotó: Hadas János
Teherautó Budapest, 1964. október 12. Teherautó MTI Fotó: Horling Róbert
Traktor Budapest, 1967. szeptember 7. Traktor. MTI Fotó: Urbán Nándor
Új motorcsalád Budapest, 1963. március 25. A Járműfejlesztési Intézet kiváló mérnökei - több évi munkával - az eddiginél gyorsabb, nagyobb teljesítményű, emellett egyszerű, jól karbantartható motorokat szerkesztettek. A motorcsalád megfelel a KGST megállapodások követelményeinek. A Csepel Autógyárban az első húsz motort próbálják már. Tervszerűen előkészítik a gyártást, hogy az idén elkészíthessék azt a 200 motort, amelyek elsősorban autóbuszokba és traktorokba építve ténylegesen igazolni fogják a várt eredményeket. Az új négyhengeres, 120 lóerős, álló és fekvő kivitelű és a nagyobb, hathengeres, 180 lóerős motorok fő jellemzői a régiekhez képest, hogy azonos helyfelhasználás mellett teljesítményük 50 százalékkal magasabb, ugyanakkor fogyasztásuk 15-20 százalékkal alacsonyabb. A képen: a Csepel Autógyár laboratóriumában Gecser András szerelő, Gere József technikus és Drevenka János kutató mérnök. MTI Fotó: Lajos György
Budapesti pillanatkép Budapest, 1960. május 25. Budapesti pillanatkép - a Budapesti Ipari Vásáron naponta sok ezren nézik meg a szovjet pavilonban a szputnyik modelljét. MTI Fotó: Lajos György
Biogal Gyógyszergyár Debrecen,1963. január 7. 1952. augusztus 20-án megkezdte termelését a debreceni Biogal Gyógyszergyár. A képen: a rövidesen gyártásra kerülő Grizeofulvin minőségének ellenőrzéséhez szükséges oldószert desztillálják a kísérleti laboratóriumban. MTI Fotó: Tormai Andor
Kecskeméti pillanatkép Kecskemét, 1961. július 13. Kecskeméti pillanatkép - a Városi Levéltárban mintegy 45 millió iratot őriznek. Palanyi Béla, a levéltár igazgatója, Katona József leveleit rendezi. MTI Fotó: Lajos György
Kecskeméti pillanatkép Kecskemét, 1961. július 13. Kecskeméti pillanatkép - Katona József szobra az állomás elötti parkban. MTI Fotó: Lajos György
Sorállás a telefonfülke előtt Budapest, 1957. szeptember 25. Türelmes várakozók állnak sorban egy budapesti telefonfülke előtt, kivárva a 3 perces beszélgetési időt. A kép a Madách térrel szembeni fülkéről készült. (A budapesti nyilvános telefonfülkékben egy speciális, dohányboltokban beszerezhető érmével lehetett telefonálni. Ennek elnevezése tantusz volt. Az alábbi szleng kifejezés ebből ered: leesett a tantusz?, azaz kapcsoltál?, vonalban vagy?.) MTI Fotó: Tormai Andor
Mária Valéria-telep bontása Budapest, 1957. október 15. A budapesti lakáskörülmények az alsóbb rétegek számára embertelenek voltak a század első felében. Az első világháború után tovább romlott az elcsatolt részekből beözönlő menekültek nagy száma miatt. Ekkor keletkeztek a bádogviskó barakkvárosok, mint a Mária Valéria telep. Október 15-én megkezdik a nyomortelep bontási munkálatait. A telep helyén új, modern lakóházak épülnek. MTI Fotó: Molnár Edit
Tehertaxi szolgálat kezdi meg működését Budapest, 1957. május 2. A fővárosban 15 darab egytonnás IFA tehertaxi áll a közönség szolgálatban, kilométerenként 3 forintért. A tehertaxi szolgálatot a 18-as számú Autóközlekedési Vállalat (Mohács utca) tartja fent. Az autók indulásra készen állnak. MTI Fotó: Fényes Tamás
Életkép az Ecseri úti zsibvásárról Budapest, 1957. május 25. Az Ecseri úti telepet úgy nevezett "tangót" vagy "telekit" sok kispénzű ember keresi fel. (Az Ecseri úti ócskáspiacot nevezték "Tangónak". Ugyancsak így hívták a Teleki téri ócskáspiacot eredeti neve után: Tandelmárk, a német Tändelmark 'ócskáspiac'.) A képen a cipővásárlás látható. MTI Fotó:Molnár Edit
Gépjárművezetők alkoholszintjének ellenőrzése Budapest, 1957. január 22. A Herger-féle készülékkel az alkoholfogyasztással gyanúsított gépjárművezetőket ellenőrzik. A gömbbe 5 dl levegőt kell fújni. MTI Fotó: Papp Jenő
Fóti gyermekváros első száz lakója Fót, 1957. november 15. A város első polgárainak ünnepélyesen átadták a város megnyitását jelképező kulcsot. A Fóti Gyermekváros évtizedeken át az ország büszkeségeinek egyike lett. Módszertani mintaként szolgált nemcsak a hazai, hanem a külföldi gyermekgondozás számára is. Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója üdvözli a város alapítóit. MTI Fotó: Horváth Tamás
A mentőszolgálat Budapest, 1957. április 27. 1887. május 10-én alapította meg dr. Kresz Géza orvos a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet, amely mintegy 10 főnyi személyzettel, lovas kocsival kezdte meg működését. A képen: reggeli váltás a Markó utcai székház előtt. A keletnémet gyártmányú IFA mentőkocsik között egy Volkswagen (VW) mentőautó. MTI Fotó: Fényes Tamás
Csepeli 400 személyes munkásszálló Budapest, 1957. november 8. Az Építésügyi Minisztérium (É. M.) 25-ös számú építőipari vállalat 400 férőhelyes munkásszállót épített. A csepeli épületben 100 lakószoba, 7 társalgó, 8 fürdőszoba, 8 mosdó, 8 melegítőkonyha, orvosi szoba és beteg szoba van. A hálószobák nagy része 4 személyes. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
A mentőkórházban Budapest, 1957. december 1. Égető társadalmi kérdés az alkoholizmus. 1957-ben az ittas gépkocsivezetők majdnem 700 balesetet okoztak, amelyek közül 94 végződött azonnali halállal. A képen: ez az eset is a mentőkórházban végződött. MTI Fotó: Friedmann Endre
Pernyebeton panel-lakóházak Budaörsön Budaörs, 1957. december 11. A kísérleti 1 emeletes, 58 lakásos panelházak, két szoba összkomfortosak. 1957. december végéig 3 lakóházat adnak át az épülő 12-ből. A fotón a készülő ház képe. MTI Fotó: Horling Róbert
Fóti gyermekváros első száz lakója Fót, 1957. november 15. A város első polgárainak ünnepélyesen átadták a város megnyitását jelképező kulcsot. A Fóti Gyermekváros évtizedeken át az ország büszkeségeinek egyike lett. Módszertani mintaként szolgált nemcsak a hazai, hanem a külföldi gyermekgondozás számára is. Megérkezett az első televíziós vevőkészülék. MTI Fotó: Horváth Tamás
Hanság lecsapolása Hanság, 1958. augusztus 16. KISZ fiatalok megfeszített munkával dolgoznak a hansági állami gazdaság területén, hogy mintegy 18.000 hold lápos földet lecsapolva alkalmassá tegyenek mezőgazdasági termelésre. Jelenleg 350 fiatal dolgozik, de hétvégeken mintegy négyezer önkéntes csatlakozik hozzájuk. A mezőkövesdi I. László gimnázium KISZ-fiataljai is derekasan kiveszik a munkából a részüket. A képen látható fiatalok a csatorna építésén, mélyítésén dolgoznak. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Vízkutatás Észak-Magyarországon Monosbél,1958. április 26. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda Észak-Magyarország vízszegény területein végez vizsgálatokat. Több helyen, így Nógrádban, Hevesben, Borsodban végeztek fúrásokat víztározók felkutatására. Az eredményes fúrások három falut juttattak vízhez. A Bélapátfalvai Cementgyár működéséhez is biztosítani tudják a vízellátást. A képen a fúrás helyén víz tör fel. MTI Fotó: Fényes Tamás
Hanság lecsapolása Hanság, 1958. augusztus 16. KISZ fiatalok megfeszített munkával dolgoznak a hansági állami gazdaság területén, hogy mintegy 18.000 hold lápos földet lecsapolva alkalmassá tegyenek mezőgazdasági termelésre. Jelenleg 350 fiatal dolgozik, de hétvégeken mintegy négyezer önkéntes csatlakozik hozzájuk. A képen a már kész csatornában folyik a víz. MTI fotó: Bereth Ferenc
Hanság lecsapolása Hanság, 1958. augusztus 16. KISZ fiatalok megfeszített munkával dolgoznak a hansági állami gazdaság területén, hogy mintegy 18.000 hold lápos földet lecsapolva alkalmassá tegyenek mezőgazdasági termelésre. Jelenleg 350 fiatal dolgozik, de hétvégeken mintegy négyezer önkéntes csatlakozik hozzájuk. A képen helyi asszonyok ebédet osztanak a fiataloknak. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A Mohácsi Vízkiviteli mű építése Mohács, 1958. április 21. Az épülő vízkiviteli mű ellátja majd az új Pécsi Hőerőművet, valamint Pécs lakosságát. A teljes üzembe helyezéssel a Farostlemezgyárnak napi 800, a Hőerőműnek 42.000 köbméter vizet szolgáltat majd. A munka kivitelezője a 26.sz. Állami Építőipari Vállalat, tervező: ÉM Mélyépterv. A képen a befejezéséhez közeledő süllyesztett vasbeton szivattyúház építése látható. MTI Fotó: Balassa Ferenc
Hanság lecsapolása Hanság, 1958. június 18. A Hanság lecsapolását KISZ-fiatalok kezdeményezésére kezdték el. A Győr-megyei fiatalok elsőként álltak munkába. A Horvátkimlei Állami Gazdaság területén Mező Imre önkéntes KISZ ifjúsági táborban 80 sátrat állítottak fel a fiatalok számára. A munkabrigádok járásonként alakultak meg. Szabadidejükben, délutánonként, amint a fotón látható fürdéssel, szórakozással kapcsolódnak ki. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Dr. Marton Géza jogász Budapest, 1957. március 11. Dr. Marton Géza Kossuth-díjas jogász, akadémikus, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem római jogi tanszékének vezetője. MTI Fotó: Horling Róbert